Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-18 / 25. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 199 — Egy váltó-ügynök járt Zemplénmegyé- hen a gazdáknál s váltókra különféle gazdasági gé­peket árulgatott. A gazdáktól különböző ürügyek alatt uj váltókat csalt ki és a régieket is meg­tartotta s mind a két váltót értékesítette. A csalót megcsípték s a budapesti törvényszék másfél évi börtönre ítélte. — Fölébredt a ravatalon. Siró és imádkozó gyásznép állotta körül Borgó-Beszterczén Csaezenicz Vazul anyósának a koporsóját. Az öreg asszony haj­nalban öt órakor zárta örök álomra szemét. Halo- vány arczával, viaszsárgán feküdt a ravatalon és a halál merevre nyújtotta testét. Felöltöztették halotti ruhába s összegyűlt a rokonság, hogy mindörökre búcsút vegyen tőle. Egyszerre rémület vett erőt mindenkin. A halott megmozdult, felült ágyában, ki­nyitotta szemét s meredt nézéssel bámult maga elé. Ajka erőtlenül mozgott, de hang nem tudott előtörni gvenge tüdejéből. Gyorsan egy pohár vizet emeltek s mikor az öreg asszony néhány kortyot ivott, visz- szahanyatlott koporsójóra s igazán meghalt. — A gyermekek őrangyala. Rémes eset történt Párkány-Xána állomás közelében. A po­zsonyi személyvonatot Párkány-Xána előtt az egyik karjelzővel megállították. A vonat a nyílt pályán vesztegelt, mert a bécsi vonat akkor robogott át a nánai állomáson. Az utasok nyugodtan maradtak, csak egy úri asszony szállott ki a vonatból három éves leánykájával abban a díszemben, hogy az át­szálló állomáson állt meg a vonat, fisak Párkánv- Xánán vették észre, hogy az urinő kis gyermeké­vel előbb szált ki, mint kellett volna. Az állomási személyzet rögtön útnak indult lámpákkal, hogy őket megkeresse. Körül-belül másfél kilométerre az állomástól megtalálták. Az asszony a sínek mel­lett teljesen öszeroncsolva, vérbe fagy va fékü ti t. A kis leányka pegig édesanyja ölében volt elbújva, ruhácskája teljesen átázva anyja vérétől. Azt hitte, hogy az anyja lefeküdt aludni s ő is elbújt mellette. Az úrnő nevét nem tudják, a leánykája sem tudott róla felvilágosítást adni. — Rósz tréfa. Csecseim községben a napok­ban négy parasztlegény kiment a mezőre lovakat őrizni. Midőn közülök egy elaludt, a többi az alvót a ló farkához kötötte. A ló egész éjjelen át hurczolta a szegény legényt árkon, bokron keresztül s szegénynek először ruháit, azután bőrét is úgy le­tépte, hogy oldalbordái láthatók. Mikor pedig a le­gényt a lófarkáról levették, majdnem félbolt volt, most pedig a legnagyobb kínok közt szenved. Dr. RobitseA Ferencz nagymarosi ple bános harmadik zarándoklata Lourdesba. E hires kegyhelyre az idén egy nagyobb számú részt­vevőből álló zarándoklat indul Dr. Robitsek Ferencz esp. plébános lelki vezérlete alatt. A hálókocsival ellátott különvonat augusztus hó 21-én indul Buda­pesti ől— Kanizsa — Pragerhof — Marburg- Franzens­feste — és Alán át Milánóig, a hol a társaság megpihen. Innen Génuán és a Riviea mentén Marseille-ig foly­tatja útját, mely második pihenő állomásnak van kiszemelve. Egy napi pihenés után egész Eourdesig utazik a társaság, hová augusztus 26-án reggel ér­kezik meg. Xégynapi időzés után történik a vissza­utazás szintén különvonattal Xizzáig s innét 1 napi tartózkodás után Genuáig, honnan ismét egy napi tartózkodás után Milano—Verona — Franzensfesten át a társaság szeptember 5-én hazaér. Különös ked­vezménykép a visszautazáskor a franczia határtól kezdve az együtt-utazás kötelezettsége megszűnik s mindenkinek jogában áll a társaságtól elválva, füg­getlenül tenni meg hazatérő útját. Az egész utazás kizárólag vasúton történik. Részvételi árak: I. oszt. 220 frt, II. oszt. 170 irt, III. oszt. 100 frt cS napi tel­telj es szállodai ellátással. Részletes programmok kaphatók Msgr. dr. Robitsek Ferencz esp. plébános­nál: Xagymaroson (Ilont megye) ki a jelentkezése­ket már most elfogadja. 3—5­A NAGY VILÁGBÓL.. — A török szultán A b dúl H a d m i d ko­moly beteg. — Nikita. Montenegro hires fejedelme meg­őrült. — Franczia-országban még mindig a Drey­fus ügy járja. Dreyfus különben e hó 26-án ér­kezik Brestbe s mindjárt átadják a katonai fogház igazgatójának. A katonai bíróság azonnal összeül és ítélni fog. JSgyptomban pestis járvány dühöng. Aggódva hallja az egész Európa ezt a hirt, mert Egyptom tengerparti városaival az európai hajók állandóan közlekednek. Azért már foganatosítják az óvintézkedéseket. — Madrid vessedelme. f. hó 10-én borzasztó elemi csapás érte a spanyol fővárost. Huszonnégy órai tartós eső után olyan zivatar keletkezett, mely párját ritkítja. A tojásnagyságu jég egy fél óráig esett s oly pokoli zajt csapott, mintha száz, meg ezer ágyúval bombáztak volna. A képviselőház, főrendiház, postahivatal és számos más nagy épület tetőzete pokoli lármával zuhant be. A vihar teljesen megsemmisítette a növényzetet, a viz egv méter magasan borítja a város utczáit. Emberek és álla­tok ezrenkint sebesültek meg. A kár kiszámítha­tatlan. Egy közeli városban, San Pedroban a vihar 150 házat pusztított el, az ember áldozatok száma itt is óriási. KÖZÖS TANÁCSADÓ. Apja ura. Igen, a hadseregből a véderő-törvény értelmében évenkint és századonkint szoktak vagy 10—15 olyan legényt szabadságolni, (két évi szolgálat után), a kik jól viselték magukat és a katonai regulában is kitűntek. Van egy rendeleté a honvédelmiminiszternek továbbá, mely szerint a szabadságolásnál tekintettel legye­nek első sorban a mezőgazdasággal foglalkozókra, (a kik pl. földmivelő, vagy vinczellér iskolát végeztek.) De a mi­ről kend ir, az egészen más dolog'. ..Téli bunda1' Bizony az nagy baj lenne, ha az olyan remekbe készült »sziics-áruk«-ba belekapna az emésztő moly és — a többi. Sokan ajánljuk, hogy az ilyen ruhákat porrátört timsóval hintsük be (csak úgy felületesen.) Ha aztán majd el jő a tél apóka, hát a tinisót kiporolás által kell eltávolitani. A tímárok a bőrt timsóval kezelik, hogy aztán évtizedekig sem romlik el. Gazdának A földi bolhák ellen igen sokféle dol­got ajánlanak. Egy praktikus gazda ezekekkel szemben csak egyet ajánl. Azt mondja, hogy nagy hasznát vette. A földi bolhák ugyanis nem kedvelik sem az árnyékot, sem a nedvességet. Be kellene tehát árnyékolni a véleményeket. Hanem hát ez többször lehetetlen, de meg nem is szüksé­ges. Hát legjobb, ha megelőzük a bajt. Ne mulasszuk el a kapálást és öntözést a rendes időben (ez által egy kis ár­nyékot is vetünk reá). A kapálás és öntözés a legnagyobb sikerrel farija távol a bolhákat a véleményektől. Megtörté­nik, hogy ha már a bolhák nagyon elszaporodtak, a bő öntözés még ekkor is megmenti a veteményt. Ardó S. S. A káposzt án levő hernyók ellen azt ajánlják, egyesek, hogy öntözzük meg a káposztanemiieket erős szappanos vízzel. Úgy tartják, hogy a viz elpárolog, a szappan ellenben a levélén elszárad. Ettől pedig a hernyó- nagyrésze elvész vagy odább állva keres menedéket; a káposztának azonban nem árt. Népkör. K. a. A déli harangozás eredetét legtöb­ben igv ismerik. Mikor 145(1. évben Hunyadi János és Ka- pisztrán János szerzetes vezérlete alatt a magyarok Bel- grádnál csudálatosképpen megverték a törököket Calixtus pápa örömkönyekre fakadt és elrendelte, hogy az összes keresztény templomokban szóljanak meg a harangok déli tizenkét órakor, (mikor a csata győzelemmel végződött). És azóta a keresztény ember kegyelettel van a déli ha­rangszó iránt, kezeit összekulcsolva fohászkodik. De hát miért volt oly nagy öröme a pápának, hogy a magyarok győztek. Mert Bclgrád volt kapuja úgyszólván az egész ke­resztény világnak. Ha a magyarok Belgrádiul! vissza nem tartják a törököket, akkor veszedelem fenyegette volna az egész müveit világot. Európa sokat köszönhet a ma­gyarnak, hogy századokon keresztül védőbástyája volt a müveit nyugatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents