Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-23 / 17. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 133 KÖZÖS TANÁCSADÓ. 31. Nagyon szeretném, ha az újságíró ur a falusi ember eszéhez mérten kiokositana arról, mi hát az a »kartell« — a miről ma oly sokat beszélnek ? Fdelel. A kartell, mint veszi észre urambátyám idegen, nem magyar szó. Régen papirost. írást, kártyát jelentett. Ma is azt jelenti, hogy irás, de milyen Írás ? A kereskedők, gyárosok, nagy iparosok megegyeznek, Írásban egymás közt egyezményt kötnek arra nézve, hogy ezt vagy amazt az áruczikket bizonyos szabott áron alul nem adják a vevőknek. Tehát ők maguk határozzák meg az árt, az az kartellt csinálnak egymás közt. Teszem fel a következő példát. A czukorgyárosok összeülnek és egymás közt egyezséget kötnek, hogy a czukor kilója ezentúl env- nyi és ennyi lesz. Egyszer csak a czukor ára felszökik. A vevő közönség rá van a czukorra szorulva, hát bizony a megdrágult czukrot is — bár keservesen — de megveszi. így van, illetve volt a petróleummal is. Urambátyámék is észrevették, hogy a császár olaj, petroleum ára egyszerre felszökött. Számítottak arra, hogy a közönség esti világítás nélkül csak nem lehet, fogták magukat és felcsapták a petróleum árát. így tehetnek aztán a hússal, liszttel és a többivel is. Hát bizony ez a nagy szabadság nem járja, mert a kartell egyenesen a közönséget zsákmányolja ki. Azért sürgetik a honatyák, hogy ez irányban is törvény hozassák. 32. 3£érdés. Tekintetes Szerkesztő I r! Szíveskedjék a »Közös '1'a n ácsadóban*, velem közölni, hogy mennyi adóssága van az egyes államoknak. Szabó Antal.” Felelet. íme teljesítőm kérelmét, de ez alkalommal még erről mondok egyet-mást. A világnak ösz- szesen 1 14 ezer millió korona adósága van s igv minden emberre átlag % korona jut. Ezen adósságokért az egyes államok évenkint kamat czimen összesen 12(H) millió koronát fizetnek, vagyis átlag egy-egv ember 2 korona és 10 fillért. Tehát ezen adósság akkora hogy azt kifizetni, kiegyenlíteni teljes lehetettlenség. Ä könnyebb áttekintés végett egymás mellé állítjuk az egyes nemzeteket, sorrendben, ki mennyivel tartozik feienkint: Egy franczia — 768 koronával » portugál — — 744 » hollandus — — 432 » olasz — — 381 » » angol — — 346 egyiptusi — — 322 » belga — — 274 » » görög — 260 » » spanyol — — 232 » romániai — — 217 » » német — — 195 orosz — — — 144 > » osztrák — — 144 török — —— 106 > » magyar — — 106 > szeri) — 106 » » dán — — — 87 » svájczi — — 79 » » svéd — — — 72 * amerika — — 72 » luxemburgi — 41 > > bolgár — 33 > » montenegrói — 8 * Ebbe a táblázatba nincs felvéve az egyes városoknak adóssága; Ízelítőül, elég legyen any- nvit megjegyezni, hogy Londonnnak 20, Páris- nak 90 millió font sterling adóssága van. Es ez mind csak államadósság. Hol vannak még az igen-igen sok főre eső váltó-, kártya-, szabó-, kávéházi-, és korcsmaadóságok. MAGYAR GAZDA. Hiszen az öregapám is igy csinálta! Sajnos, a legelőkre és szénára nem fordítanak olyan gondot, a milyet azok érdemelnek. Ha valaki mégis valami újabb, alkalmasabb eljárást ajánlgat és a régi gazdálkodásnak rossz oldalait kézzel fog- hatólag bebizonyítja: rendszeresen azt szokta a magyar ember mondani: Már instálom, akár mit is beszél az ur, mégis jó marad az úgy, a hogy eddig csináltuk, hiszen az öregapám is igy csinálta. Persze, arra nem gondolnak, hogy mióta boldogult öreg apjukat átadták az anyaföldnek, na- I gyot haladt az idő szekere. Azt mindenki tudja, hogy a szántóföldet trágyázni kell, de bizony a legtöbb esetben a szegény legelővel nagyon mostohán bánnak el s mivel a trágya még a szántóföldekre sem elegendő: a legelőnek és a rétnek semmi semjut. De azért azt kívánjuk, hogy a föld minden táplálék nélkül hosszú évek során mindig jó és elegendő szénát és sarjut teremjen. Legjobb lenne, ha a legelőt is istállótrágyával trágyázhatnék, azonban mint már említettem, ez ritkán, vagy sohasem történik meg. A legelő a trágyalével is megelégedne, ha a gazda legalább annyi fáradságot venne magának, hogy ennek vermet ásson és azután a legelőre kiszállítsa. Sajnos ezt, mi pedig bőven megteremné gyümölcseit, nagyón kevés gazda teszi meg. A legtöbb csak azt a régi nótát fújja: — Hiszen az öregapám sem u g y c s i n á 11 a! Ez ugyan igaz, de az sem hazugság ám, hogy még akkor nem kellett annyi adót fizetni, olcsóbban lehetett cselédeket, munkásokat kapni, s tegyük csak a szivünkre a kezünket, az öregapáink nem költöttek annyi pénzt arra az átkozott p á 1 i lile á r a, mint jó magunk. Bizony azóta sok idő telt el és a ki nem tud az idővel lépést tartani, hátramarad, eladósodik, tönkrejut. A kár kán v gazdánál a trágyalé az udvaron folv- dogál s bizonv nem ritkán a kút környéke körül. Ez aztán gazdálkodás! Pedig ennek csakis a restség az okozója. Ha a gazda a helyett, hogy a korcsmában mulatozzék, egy gödröt ásna s az egybe- gvült trágyalevet tél végén kihordaná a legelőre, kétszerannyi szénája teremne. De menjünk tovább! Sok helyen a szénát nagyon későn kaszálják le. azt gondolják, hogy ezáltal nyer tápértékben a széna. Pedig ha ezt cselekszik, éppen ugv járnak cl, mint az, a ki a kalárá- bét meghagyja fásulni és a ki a szalouát csak akkor kezdi meg, mikor mar össze-vissza van aszva. Mikor a széna annyira megérett, mint a gabona, akkor már fás és ennek rendesen az a következménye, hogy igen gyatra és kevés sarju terem. A szénát tehát legszebb virágzása idejében májusban kell lekaszálni. A mennyivel kevesebb a széna, annál több lesz a sarju, a mennyiség mindig ugyanaz marad (már t. i, egy év keretében) csak a minőség között van óriási külömbség. Második nagy hiba a kazalba való rakás. Ez ugyan czélszerü nagy gazdaságokban; hol 100 —200 szekér szénát hordanak egy kazalba, mert itt aránylag nagyon csekély a kár, melyet esőzés okoz. Hanem másképen van ez a kis gazdáknál, hol 2 — 0 szekér széna van cgv kazalban. Itt a kazal leliile- tén egv 20 cm. vastag réteg hasznavehetetlenné válik. Ez pedig ugyancsak jó nagy veszteség! A széna elveszti tápláló értékét, a jószág elrontja gyomrát, beteg lesz. Ha egy kis jó akarat volna bennünk, külőnő - sen olvan helyeken, hol már a hitelszövetkezetek
