Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

130 MAGYAR FÖLDMIYEI.() SZÖVETKEZZÜNK! A közgyűlésen. Erdős gazduram helyeslő fejbólinlással elfog­lalván az elnöki támlásszéket, egyet esavarintván bajszán, rövid egy néhány szóval megköszönte a bi­zalmat. Azután kijelenté, hogy a közgyűlés az illető községekben egy hétnek előtte dobszó mellett lett kihirdetve és úgy a tagok, mint a nemes ügy iránt érdeklődők meg lettek hiva a közgyűlésre. Minek- utánna pediglen a törvény parancsolja, hogy az itt levő tagokat és hogy ezek hány űzlertészt jegyez­tek, mindezt írásba tegye. Erdős uram mint a köz­gyűlés elnöke a tagokat összeszámítván és az üzlet­részeik számát tőlük megtudakolván, tudtára adja a közgyűlésnek, hogy megjelent 86 tag és ezek je­gyeztek 127 üzletrészt. Ennek következtében tör­vény szerint tanácskozhat és határozhat érvényesen a közgyűlés, azt tehát megnyitja. Amennyiben azon­ban mindazt, a mi a közgyűlésen meg lesz beszélve és meghányva, vetve, írásba kell foglalni, ennek a jegyzőkönyvnek vezetésére fölkérné tisztelettel Dakó Gerő tekintetes nótárius urat, a mit az érdemleges nótárius ur szives örömest el is fogadott. A tör­vény azonban még azt is megköveteli, hogy kél jelenlevő tag helyt álljon és megfeleljen, ha váljon igaz-e mindaz, a mi abban a jegyzőkönyvben le van Írva és azt nevök aláírásával bizonyítják és helybenhagyják, hogy azt már nemcsak Péter vagy Mihály koma, hanem a tekintetes törvényszék, ele még maga a király ő felsége is elhigyjék, hogy ez már osztég hiteles. Ezt a két aláíró hitelesítőt Er­dős elnök inam Karcsaparti tisztességes gazdálko­dóban és Abaházy Samu becsületben megvénült földművesben választja meg. Azután, hogy tel­jes képét bírják a szövetkezetnek. Erdős uram fölemlíti, hogy az összeirt tagok névjegyzéke sze­rint, azaz más szóval a tagsági törzskönyv szerint eddig belépett és igy a boldogulás útját választotta 156 tag. mindezek 230 üzletrészt jegyeztek. Erre egy harsány éljen tört ki a figyelmes hallgatóságból, a mely azt jelezte, hogy pedzikmár, mily erősek lesznek ők, ha egyetértenek és kar­öltve egy utón haladnak. Most már valamelyes czimet is kell adni a banknak. Áltatános helyesléssel vették Erdős uram abbéli véleményezését, hogy legyen Kenderes és vidéke hitelszövetkezet« a titulusa és neve a ma született községi megmentőnek, már mint a hitel- szövetkezetnek, és ha harmincz év múlva látni fog­ják, hogy van látszatja a bank működésének a község lakosának jóléte emelésében, hogy a nép kezd vagyonosodul, adóságait rendbe kezdi szedni és aprajával fizetgeti, szerez, terjeszkedik és jó­módúvá kezd fejlődni; meghatározzák, hogy nem oszlik fel, hanem még újabb harmincz évre hosz- szabbitjuk meg működését. Továbbá a tanácskozás menete a felelőségre fordult. A többi banknál is felelősek a részvénve- sek a bankért, mert enélkül csak kevés pénz fo­rogna kezeink közölt. Kenderes községi hitelszövet­kezet is azonképen formulázta meg a határozatot, hogy minden tagja a jegyzett üzletrész ötszöröséig felel, vagyis ha egy üzletrésze van, akkor nem 25 frtig, hanem 25X5 az 125 frtig van érdekelve. Ha tehát a banknak szüksége volna pénzre és az összes üzletrész értéke kitenne 6 ezer forintot, az ötszörös felelőség melleit nemcsak hat ezer forintot, hanem ötször hat ezer forintot, vagyis 30 ezer fo­rintot hiteleznek a banknak. De ha veszteség éri a bankot, mindegyikre egyforma arányban lesz az el­osztva. Ez utóbbi azonban nagyon gyéren száz eset közül talán egyszer fordul elő. I | I Mihez tartás végett, hogy mindegyik tisztában legyen a kötelezettséggel, a mit a belépés alkalmá­val vállalt magára, egy üzletrész értékét 25 frtban vagyis 50 koronában állapittották meg. De ezt az összeget nem kell ám egyszerre leszúrni, hanem öt évig fizetgeti a szövetkezet tagja hetenkinl 10 krajezár- jával, de mindig előleges részletekben, mert ha egy héttel restanczióában marad, minden üzletrész után fizet 1 krajezár késedelmi kamatot. A 25 frtot egy­szerre leteheti ha akarja a szövetkezet tagja és ak­kor mindjárt hasznát is látja, a betett pénzének, mert a betevés perczétől jövevelmez 5%-os oszta­lékot, azaz egy évre a teljesen lefizetett üzletrész: után kap 1 forint 25 krt és annyi 1 frt 25 kraj- czárt kap, a hány üzletrész vagyon. Ha azonban lassanként, apránként fizetgeti az üzletrészt, ezzel is beelégszik a bank, de mig az üzletrész teljesen ki nincs fizetve, mindaddig nem fizet osztalékot. Hogy a fizetés ki ne menjen az eszéből, minden tag kap egy-egy könyvecskét, a miért ha egy üz­letrészt váltott fizet 10 krájezárt, ha többet akkor annyi tiz krajczárral szaporítja a kasszát a hány üzletrészt jegyzet. Rendszabály regula nélkül nincs. A hitelszö­vetkezetnek is vannak alapszabályai, a melyek úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak, valamint a tagoknak a jogait és kötelességeit elő­írják, meghatározzák és megmagyarázzák. Ezeket átolvasván a beszúrt pótlásokkal elfogadták és ma­gukat teljesen alávetették. Kiváltképen a mián is, mert Privigvei koma e megjegyzés megtételére bá­torkodik: »bizon istállóm alássan a tisztelt gyüleke­zetét, még Ragosy kántor uram sem tudna ennél jobbat és megfelelőbbet kifundálni, már pedig a kántor urunk tudós ember, a kihez hasonló hét vármegyében sem akad; azt mondok hát, elfogad­juk a szabályzatot. Úgy van, úgy van vélekedőnek a többiek is. Alapszabályok megvolnának, már most már airól kell érdemleges határozatot hozni, hogy az anyaszövetkezettől (központtól) mennyi pénzt vesz­nek igénybe és hogy kik lesznek az igazgatók és felügyelők. Mert ámbátor minden tag érdeklődik a dolgok menete iránt, mégis csak sokkal okosabb ha vagy 8 megbízható, vagyonos és a nép bizalmá­val dicsekvő ember vállán van a teher. Ezek igaz­gatják az egész intézményt, minthogy 150 tag foly­tonosan beszélne és a vélemény eltérésnek miatta folytonosan perlekednék. Es három felügyelőt kel­lett még választani, a kik ismét szemmel kisérik az igazgatókat, hogy miképen sáfárkodnak ezek a rájuk bízott pénzzel. A hitelre vonatkozólag 5000 frtban állapodtak meg, hogy addig terjednek a kölcsönfölvétellel, nem egyszerre, de a szükség szerint váltó mellett veszik azt fel az anyaszövetkezettől félévi 10%-os törlesz­tés mellett, vagyis hogy félévenként 100 frt után 10 frtot kötelesek törleszteni és az 5 és fél " ,,-os kamatot megfizetni, vagyis 100 frt után egy évre 5 frt 50 kjaczárt kamat fejében fizetni. — Az igazgatóság kebelébe abbéli tanácsom volna, válasszuk be a következőket— emelé fel sza­vát Erdős gazda. - Kerekes Mihály, Cseresznyés Danyi. Fábián András, Zöldi Péter, Privigyei Simon, Csonka Mihály, Kiss Samu és Nagy Józsefet. »Éljenek!« hangzott el az öszegyült tagok harsány torkán. Hogy pedig tudják, folytató a pesti ur, mi a tenni valójuk az igazgatóknak, azt rögvest egy né­hány szóval rövidesen kitálalom. Az igazgatók név- szerint egyenkint vannak jelen az üzleti na­pon, a mikor is a pénzt a tagok behozzák és vál­tókra kiveszik. Ez az üzleti nap hetenként egyszer történik. Akkor az igazgatónak szemesnek kell lenni, hogy amúgy igazán rendiben menjen a dolog és minden tagsági és betéti könyvecskére aláírja a nevét, az üzleti nap végén a bejött pénzről és a

Next

/
Thumbnails
Contents