Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-09 / 15. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ 117 Ez nevetséges hiedelem volna. Akárhová mégy is, atyámfia, ezen a Földön és bárhol feldobsz egy követ, vagy egy puskagolyót kiló'sz a magasba, kő és golyó mindig vissza fognak esni az anyaföld testére. Mert a Föld mindent, ami belőle szárma­zott, magához visszahúz és egy kis vizcseppet, egy haszontalan porszemet sem ereszt el magától soha. Az ember is ide van tapadva a Földhöz és le nem eshetik, el nem szabadulhat róla. A mi Földünknek mindegyik oldalán, minden pontján mindig lentnek mondják azt, ami a láb alatt van. és hasonlóképen fent levőnek számit az, ami az embernek feje felett foglal helyet. E Földön senki sem veszi észre és ezért nem is mondhatja, hogy ő lent van. Mindnyájan fent vagyunk, mert lábaink a földet tapossák és fejünk felett látjuk a kék eget a fénylő Nappal, vagy éjszakának idején a ragyogó csillagokkal .... * * * Csodálatosak az Istennek alkotásai! Minden nagyobb bizonykodás és erősítés nélkül is elhisz- szük, mert úgy is látjuk e szép, nagy világnak bölcs elrendezésében. De a teremtő Istennek kimondhatatlan hatal­mát semmi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy ezt a mi rengeteg földgolyónkat az ő láthatatlan keze minden támaszték nélkül tartja fel és lebegteti a végtelen nagy világürességben. Ilyen megfoghatatlan, csodás dolgot csak az az Isten tud mivel ni, aki e kerek nagy Földön, ahol csak tenyészet, van, még a haszontalan dudvát is harmattal öntözi és aki az emberek és állatok száz millióinak naponként dús asztalt térit az ő ingyen jóvoltából .... P. L. JÓ EGÉSZSÉG-. A mire sokan nem ügyelnek. A tisztaságkedvelő, rendes házi asszony gondja sok mindenre kiterjed. De van egy dolog mégis, a mire sokan nem' ügyelnek. De ez is csak úgy tör­ténhetik, mert nem okosította meg őket róla i senki sem. No hát most arról fogok Írni, hogy a gondos házi asszonynak miért kell és hogyan kell nagy i gondot fordítani — a z á g y a k szellőztetésére, Megtörténik sok helyen, hogy a mint felkelnek nyomban megvetik az ágyat, a nélkül, hogy azt ki j szellőztetnék. Nem jól van igv! Mert az egészségre igen fontos ám ez a szellőz­tetés. Megmondom mindjárt az okát is. Az emberi testből kigőzölgés folytán tisztátalan- ságot vallunk ki. Ezek szemeinkkel nem látható ^arányokból állanak, melyeket az ágy besziv. így nem csak az ágynemüeket teszik egészségtelenné hanem a szoba levegőjét is megrontják. Hát mármost, ha sokszor hónapokig nem szel- j lőztetjük az ágyat, elképzelhetjük, milyen rosszul cselekszünk. Azért ajánlatos, hogy felkeléskor ne vessük meg mindjárt az ágyat. Hanem vessük vissza a takarót, i az ablakot nyissuk ki egy órára. Mert mennél gyor­sabban szellőzik az ágynemű és szoba, annál jobban egészségünkre válik . . . Ilyen eljárás mellett fogjuk tapasztalni, hogy az ágy üde és szagtalan marad, a mi a jó alvásra is | nagy befolyással lesz. Azt talán mondanunk sem kell a jó házi asszony­nak, hogy az ágyneműt száraz és verőfényes napok­ban gyakran vigyük ki a szabadba. KÖZÖS TANÁCSADÓ. 21. Gyümölcskedvelőknek A kipusztult gyü­mölcsfa helyére, ha másikat akarunk ültetni, vigyáz­nunk kell a következőkre : 1. A kiveszett fának minden gyökerét gondo­san kiszedjük. 2-szor. Az uj fának jóval nagyobb gödröt ássunk, mint a milyen az ültetéshez szük­séges, 3-szor. Az uj gödröt friss földdel töltsük meg és ne azzal, melyben a régi fa állott, mert annak a földnek táperejét már kiszívta. 4-szer. Nagyon ta­nácsos, hogy a kiveszett fa helyébe ne olyan fajú fát ültessünk ismét, hanem valami más fajtát. Ha ezeket a pontokat figyelembe veszi, nem lesz annyi bosszúsága és szomorúsága. 22. Miért nevezik a katholikusok a hus- vét utáni vasárnapot »fehér vasárnapinak? E. K. Felelet. Egy ősi, szent hajdan korból való em­lékezet mián. Azokat, kik a kereszténységre tértek és e vallásra eléggé elkészítettek, rendesen e vasár­nap keresztelték meg.. A keresztelendő fehér ru­hába öltözködtek, innen nyerte e nap elnevezését. 23. Az állati ragályos betegségek rá­ragadhatnak-e az emberre ? Felelel. Szomorú példák igazolják, hogy igenis az állatoktól is megkaphatja az ember a betegsé­get. Nem rég történt egy esett Sárfalván, hogy egy takonykóros lovat le kellett bunkózni. A ló kocsisa egy fiatal legény nagyon szerette lovát, szerfölött sajnálta és elérzékenyülve kezdte ölelgetni lovát, mielőtt azt lebunkózták volna, sőt meg is csókolta. De ime tiz nap múlva megbetegedett és két napi szenvedés után takonykórban meghalt. Ebből két tanulságot szerezhet mindenki. Hogy a kóros álla­tokkal való érintkezésekben nagyon óvatosnak kell lenni és hogy ne adjunk az állatoknak embertár­sainkat megillető szeretet jelét! 24. Házi asszony. Jól okoskodnak a szom­szédok. A kenyér közt bizonyosan sok volt a pené­szes darab. Penészes kenyeret nem szabad adni sem házi állatoknak, sem szárnyasoknak. A penész méreg és igy könnyen nagy pusztítást okozhat a majorságokban is, mint kigyelmeteknél történt. Hogy azonban a penészes kenyeret is felhasználhassuk, meg kell azt előbb főzni, igy aztán a mérges penészgoms bák elpusztulnak és ártalmatlanná lesznek. 25. Mezei munkásnak — Puszta-tanya Kend azt Írja, hogy ha az aratási szerződés meg­kötésével a múlt esztendőben csak két hetet vár, jobb, előnyösebb kötési csinálhatott volna. Hát meg­engedjük. De ez valóban csak véletlen szerencse. Hanem az is bizonyos, hogy azért a kis előnyért kitehette volna magát annak, hogy egyáltalában nem juthatott volna munkához, mint annyian és annyian nem jutottak. Hát mi jobb-? A biztos, markában levő szerződés, vagy azért a kis előnyért a nagy nyugtalanság, félelem, vagy esetleg munkahiány, mely miatt önmagát és esetleg családját is kiteszi a nyomornak. A munkabér közt időnkint általában nincs olyan külömbség, hogy magunk sorsát kocz- kára tegyük. A magyar ember régi-régi időktől fogva azt tartja, hogy »jobb ma egy veréb, mint holnap két túzok. Mert a veréb már a mienk, de arról, hogy a túzok a mienk lesz-e, bizony ki áll jót érte? Azért, ha emberséges, becsületes alkalom kínálkozik, csak üstökön kel ragadni, mert az al­kalom furcsa madár, nagyon könnyen elszáll 26. Előfizető. Arról mi is olvastunk, hogvt. i. a ribiszke és pöszméte bokrokon mutatkozó her­nyók pusztítására nagyon alkalmas a fahamu, mely- lyel a bokrok jó erősen behintendők. Sokan tapasz­talták, hogy ott, hol a hamu a hernyót érinti, az görnyedve lehull és a földön kimúlik.

Next

/
Thumbnails
Contents