Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ ns Dicsérjétek a/. Urat . . .! Egy kis falusi templomban voltam ez ünnepek alatt. Soha közelebb nem éreztem magam a jó Istenhez, mint ez órában. Valóban, most adtam csak igazat annak a mondásnak, hogy az ének kétszeres imádság, azért éghez emeli az embereket. Abban a templomban a szent mise alatt minden ajak énekelt, dicsérte az Urat. Gyermek és ifjú. asszony és férfi öreg és aggastyán egybe olvasztották hangjukat. Mint egy szép áldás, úgy hangzott a kis templom boltivei alatt a magasztos, lélekemelő ének. Oh be szép volna, ha ez minden községben, minden templomban igy lehetne. Tudom jól, hogy sokan közű- letek jó atyámfiai csodálkozva fogjátok mondani, hogy hát: Nincs ugv mindenütt!« Bizony nincs. Nagyon sok templomban voltam, és nagyon sok helyen tapasztaltam, hogy a kántor ur mutogatja hol szép hol megkopott hangját egész isteni tisztelet alatt. A hívek egy része ez alatt csak imádkozik, de bizony sok része azt se tudja, mit csináljon. No hát itt volna már annak ideje is, hogy minden községben, az isteni tiszteletek alatt a nép, ifjú és öreg férfi és asszony együtt énekeljen. Az egyháztanács vagy az iskolaszék gondoskodjék, hogy a kántor vagy tanító ur, mikor arra alkalom és idő van ének órákat adjon a népnek a templomban, vagy iskolában. Tudjon jól a nép öt-hat éneket énekelni, ez tökéletesen elegendő, de énekeljen mindig. Hiszen, ha már a dolog velejét kell nézni, a kántor ur ezt a fáradságot első sorban a maga javáért teheti, de legfőképp Istenért és a hívek üdvéért kell tennie. Sok nagyon sok áldás száll arra a népre, mely buzgón énekel és egy szívvel, lélekkel dicséri az Urat! MAGYAR GAZDA. Botos ispán a gazdák közt. Az olvasó-körben már összegyűltek a gazdák és érdeklődéssel várták, hogy Botos ispán ur megkezdje vasárnapi beszélgetését. A mi csakhamar bekövetkezett. — Múlt vasárnapi beszélgetésünk alkalmával meggyőződtünk arról, hogy bizony a szőlőnek nem kis ellensége az úgynevezett »peronoszpora.« Erről meg is kell győződni minden gazdának, mert sokan vannak ám, a kik még ma sem tartják komoly veszedelemnek ezt a bajt és azért nem is védekeznek ellene kellőképpen. Az én szőlőm szomszédja is igy gondolkozott. Csak nevetett mikor megvettem a fecskendező gépet. De mikor látta, hogy az én szőlőm milyen üde és termő volt, aztán szomorúan vette észre, hogy az a kevés bor is, a mit szűrt, majdnem ihatatlan; akkor aztán ő kelme is beadta a derekát és ugyancsak neki látott a védekezésnek. De emlékeznek kigyelmetek, hogy akadt gazda, a ki a múlt vasárnapi beszélgetésünk közben panaszkodott, hogy hát ő permetezett, még sem látta sikerét. Hát bizony ez a körülmény könnyen be- következhetik, mert a ki ezen ellenség ellen sikerrel akar harczolni, annak különösen három fontos körülményre kell ügyelnie: 1. Hogy mikor? 2. Milyen módon ? 3. És mily anyaggal kell permetezni? Mikor kell permetezni? Nem lehet eléggé ajánlani, hogy a gazda a maga idejében végeztesse a permetezést. Óreg hiba volna a permetezést addig halasztgatni, mig valaki saját szemével nem győződik meg arról, hogy a szőlő leveleken baj van. Mert higyjék meg gazduramék, hogy mikor ezt a betegséget már látni lehet a leveleken: akkor már a permetezés is eső után kőpenyeg. Igen sok gazda gondolkozik igy: Ej az idén már megkíméli az a csúnya ellenség a szőlőmet. Ezért el is mulasztják a fecskcndezést. Igaz, történhetik, hogy a gomba egyszer-másszor csak későbben mutatkozik, de aztán annál mérgesebben lép fel. Az első fecskcndezést mindjárt a szőlőtő bontakozásának kezdetén kell végezni, és pedig a virágzást jóval megelőzőleg, a midőn az erősebb hajtások 20 czentiméternyire növekedtek, teliát úgy május elejétől a közepéig. Másodszor permetezzünk a virágzás után, június végén. Ha távolabbi környékén is valahol mutatkozik a peronoszpora a második permetezés s a szüreti közti idő közepén, úgy aug. közepe táján permetezzünk harmadszor s legfeljebb a korábban érő csemege szőlő fürtjeit kíméljük meg a harmadik permetezéskor. Megjegyzendő, hogy esőben vagy esős időben ne permetezzünk. Az eső által lemosott permetezést ujjal kell pótolni. Napos, száraz és szélcsendes időben legjobb permetezni. Hogyan kell p e rmetezni ? Nagyon fontos kérdés, hogy tudjuk a permetezés módját, mert különben hiába költünk, hiába fáradunk. A permetezés szabályai ezek : 1. A szőlő minden hozzáférhető zöld részét be kell permetezni. 2. A szőlősorokat mindegyik oldalról, tehát kétszer kell permetezni. 3. A munkás a permetező végét ne tartsa közzel ahoz a tőkéhez, melyet permetez. A leveleket a permetező folyadék minél apróbb, mákszemnagy- ságu cseppekben, sűrűn és egyenletesen lepje, el, ugv mint a finom harmat. Borsószem nagyságú cseppek és a levél szélén összefolyó nagyobb cseppek a levelekben sok üres helyet hagynak és igy nem védik meg kellően. A permetezett levélnek permetezés után nem szabad egész nedvesnek lenni. 1. A nagyon lejtős szőlőben a munkás lefelé ne permetezzen. 5. Közvetlen a kötözés után ne permetezzünk, hanem várjuk meg, mig a megbolygatott szőlő levelek úgy 1—5 nap múlva természetes helyzetük elfoglalták. Most következnék az arról való beszéd, hogy liát mily anyagot kelljen használni a permetezésre. De erői csak a jövő vasárnap szólok, mert nem akarom elsietni a dolgot. A permetező anyagot is kezdették ugyanis hamisítani és igy jó lesz, ha a gazdák ez irányban is kellő módon ki lesznek oktatva. Az Országos Gazdasági Egyesület kebelében nagy mozgalom indult meg a ezukorrépamag termelés érdekében. A budapesti buzaring. Micsoda a ring? Nehány pénzes ember összeáll s összevásárolnak mindent s ezután ők olyan áron adják el, amint nekik tetszik, Most Budapesten alakult egy ring búzavásárlásra. Az ismert Haas ezég, névtelen üzérekkel s a Hag- genmacher féle s más malmokkal lépett szövetségre, hogy márczius végére felverje a búza árát. Akkorra ők már előre óriási kötéseket csináltak papirbuzára s a különbözet fizetésénél, az általok előre kiszámított ár szerepeljen. Összevásárolták tehát a kész búzát, a mint hozták, jó árakon. Azt mondják, hogy ekképen egy millió métermázsa búza áll rendelkezésükre. De mily búza és hol szedték össze ? Szerbiából, Romániából, még Amerikából is ide hoznak minden rostaaljat s az most mind itt van Budapesten elhelyezve. Ha eladni nem tudják, majd megőrlik s kiviszik a lisztjét magyar búza helyett s az idegen rostaaljból készített liszttel teszik tönkre a magyar búza hírnevét. Reméljük, hogy a kormány a borhamisítók mintájára ezekkel is elbánik.
