Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
Megjelenik minden vasárnap. ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: Előfizetési árak: Egész cvrc .... . 2 frt — kr. Fél cvrc..................... 1 » » Negyed évre . . . . - » 50 » Az ellengőz. A falusi ember is tudja, hogy mikor a gőzgép túlságos erővel kezd működni: ellen- gőzzel csendesítik, szabályozzák. No hát azok az ujságlapok. a melyek eddig hazánk mezőgazdasági ügyeivel édeskeveset törődtek, sőt ezen ügyeket szivükön viselő vezér embereinket is kicsinyelték • ilyenforma ellengőzzel akarnák még csak meginduló mező-gazdasági ügyünk h aj a dá sá t akadályozni. „ Most tudniilik, hogy mező- gazdaságunkra is szebb napok virradása Ígérkezik, hogy akadt főminiszter, a ki hazánk mezőgazdaságát is megemberelte: azok, a kik eddig csak az úgynevezett „merkantilista“ kereskedő, gyári, meg ipari irányzatot bálványozták már jajgatnak. kiabálnak! Ugyan az ég szerelméért, hát mi a bajuk!? Félnek ő kegyelmék, hogy a mezőgazdaság majd tulságos- ságosan fog fejlődni, hogy egy szép napon egyszer csak arra- ébrednek: ni-ni már nem vagyunk mi egyedül, a mi hazánk valójában csakugyan földmi- velő ország. Hát kiabálnak és azzal ijjeszgetik, már t. i. a kiket lehet, hogy a „termelési ágak közt meg lesz zavarva az összhang, pedig egyformán kell fejleszteni valamennyit. hisz egjmiásravannak utalva mind!“ No hála a jó Istennek, csakhogy ezt is elértük, ezt az őszinte vallomást. Hát most már a kereskedő, gvári szellem kezdi mondogatni, hogy egymásra vagyunk utalva, t. i. a mezőgazdaság az ipar és kereskedelemre és ezek a mezőgazdaságra. S2ÉLL KÁLMÁN-A-Z XJJ FŐMINISZTEB. Mert eddig nem mondta! Mert eddig bliktri volt itt, ebben a hazában a mező- gazdaság ügye. Eddig az volt a jelszó: hogy Magyarországot csak a virágzó kereskedelem és ipar boldogíthatja. Mintha bizony a boldogulás csak az ő privilégiumok volt volna. A mezei-munkás nép, a föld népe meg szedje össze a sátorfát és kotród jón a I engeren túlra, vagy maradjon itthon koldusnak. Az az összhang, melyet oly fontos képpel emlegetnek a jelzett ujságlapok eddig volt valójában megza- v a r v a. Meg volt pedig zavarva éppen azáltal, hogy habár — a termelési ágak — egymásra vannak utalva: mé- gis mezőgazdasági ügyünk volt a legmostohább és legelhagya- tottabb. A többiek dédelgetett és mondjuk ki, úgyszólván elkényeztetett gyermekei valá- nak az államnak és társadalomnak egyaránt. Hogy ez igyr volt, bizonyítják maguk ezek a jajgató lapok, a melyek már csak hallatára annak, hogy a mező- gazdaságot is ótalmába akarja venni az állam és társadalom — ellengőzzel igyekszenek hatni. No hát sok mindennek kell Magyarországon történni, hogy erre az ellengőzre szükség legyen. Hosszú idők mulasztásait kell pótolni, államnak és társadalomnak minden gőzerőt felhasználni, hogy mezőgazdasági ügyünk csak a legszükségesebb emelkedésig juthasson. Azért csak használják fel tehát ő kegyelmék a maguk számára azt az ellengőzt! n
