Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-26 / 13. szám

104 MAGYAR FÖLDMIYELŐ EGYRÖL-MÁSRÓL NEVESSÜNK! II Zulukaffer pap. A zulukaffer néger törzsből egy fia­tal embert római katholikus áldozópappá szenteltek Rómában s ő ezen fajból a legelső keresztény pap. Mül­ler Kde dr. — igy hívják a pappá szentelt zulu négert — visszaérkezett szülőhazájába, a hol roppant trium- fussal fogadták fekete földijei, 1884-ben mint 10 éves fiú került a kis néger a marianhilli misszió- iskolába s miután példás magaviseletével és szép tehetségével magára vonta elöljáróinak figyelmét, az akkori marianhilli apát 1888-ban Rómába küldte kiképeztetés végett a propaganda-intézetbe. Innét most tért haza tizenegy esztendő után mint fel­szentelt áldozár és fölavatott tudor. Szótlanul bá­multák meg a négerek, amint meglátták a reve­rendában. Színéről tudták, hogy közülök való, de a papi öltöny magasabb rangra mutatott. Nem jöttek tisztába a furcsa helyzettel. Ks mikor meghallották, hogy csakugyan pap az a fajrokonuk, egy hosszan nyújtott »Au tört elő keblükből, amely különben többet mondott a leghosszabb beszédnél is. Csodál­koztak szörnyen, mintegy megmeredve bámulták és csak lassan ocsúdtak fel. majd megoldott nyel­vük bénasága, élet szállt a tagokba s tánczolva. énekelve, diadalmenetben kísérték Midiért lakására. A következő napon misét mondott dr. Müller. Fekete arcza és keze nagyon elütött a fehér mise­ruhától és hosszú ingtől. Mise után kaffer nyelven prédikált, mert még nem felejtette el anyanyelvét, habár azóta latinul, németül, angolul és olaszul megtanult és ért a görög és zsidó nyelvhez is. Jelenleg rövid szabadságidőt élvez, azután Jolivet püspök joghatása alatt megkezdi hittérítő működé­sét a zulukafferek közt. — A tudás fája. Egy ruthén monda szerint: Adám halála előtt betegágyát környező ivadékainak kinyilatkoztatta, hogy mindaddig nem halhat meg, mig ugyanannak a fának gyümölcséből nem kóstol, melytől hajdan elkárhozott. A haldoklónak e végki- vánságát teljesítendő, elment egy unokája, hogy azt megszerzi. Meg is szerzé; de mire hazaért, Ádám már meghalt. Most azon gondolkodtak, hogy mit csináljanak a gyümölcscsel. Végre abban állapodtak meg, hogy azt a megboldogult koporsójába teszik. Idővel a sírból ritka szép fa nőtt ki. Efa gyü­mölcsöt nem hozott, tehát nem volt termőfa. Epü- letfának pedig évszázadok, sőt évezredek leforgása alatt nem akadt építész, a ki felhasználhatta volna. Végtére, mikor bölcs Salamon király a nagyszerű jeruzsálemi templomot épitteté, elrendelte ennek a fának kivágatását. Felépült a hires templom is, de a szóban forgó fa daczára ép és ritka szép voltának, nem vált be semmire sem. Hogy épen haszon nélkül ne álljon, egy tócsára átjáró pallónak tették; de arra sem vált be, mivel kelleténél rövidebb volt s ha az egyik partról valaki rálépett a másik, partnál oly távolság tátongott, hogy azt az illető átugrani nem merészelte. így ott hagyták heverni a tóviz színén. Végre, midőn Krisztust kereszthalálra Ítélték, a tanács elhatározta, hogy a különben hasznavehet- lcn fából faragtatja a keresztet, mire talán csak majd beválik. Re is vált erre, s Krisztust ezen fe­szítették meg. Így engesztelte ki Jézus Adám elkárhozását azon a fán, melynek gyümölcséből evén, elkárho- zoll. A börtön noha éjjel, nappal zárva, mégis min­dig tele van; a templom, noha mindég nyitva van. mégis kong az ürességtől. Tüzes szikra kova nélkül. Csorba beretvával ber.eiválták a czigányt. M ore: Mester uram, ácsil az a bérétvá ? Borbély: Hát mi volna más, M o r e. Ugyancsak irzem, mert még a seinem is sikrát hány tttle. Válópör előtt. — A nagyságos urnák jól füts be Jancsi! — Még én is! Hiszen már befutott annak az ügyvéd ur és az öreg nagyságos asszony! * Könnyen meglehet. Raktér. Ej, ej Csutorás uram! Egy órája men­tem éppen erre és kigyelmed mindég csak ezt a sarkot támasztja. Hisz úgy soha sem ér haza. Még oda fagy a lába a földhöz. Csutorás. (Szomorú arczczal) Tán már oda fagyott. Hisz nem is tudom felemelni. * Farsangi fánk. Majszter. Hány krumplit adtál Jánosnak ? Majszterné. Hármat. Majszter. Adj neki még egyet, hadd jusson eszébe, hogy farsang van. Furcsa. — Mi baja van Vedresnek? — A hideg leli. — Ebben a kutya hidegben? — Szegény, no az ugyancsak befütött magának ? Javulás, utján. Orvos. Nos, hogy van a beteg? Asszon v. Csak egy formán. Orvos. Bevette az orvosságot? Asszony. Be, de egyre félre beszél s a hite­lezőit akarja kifizetni. Orvos. Ez már jó jel, mert hiszen az öreg sohse akart fizetni perlekedés nélkül. * Paraszt észjárás. — Ugyan sógor, megtudná e mondani, hogy miért vannak éjjel csillagok az égen ? — Mög-é ? Hát hogyne! — No oszt’ miért ? — Azér, hogy hogy ha a hold egészen eltalána fogyni, hát mink azért idele ne maradjunk sötétbe. Gabona és egyéb terményárak e hét folyamán. TERMÉNY NEME Budapesten || j H 1 frt kr.l frtjkr. frt kr. ' Árpa mm. 1 1 6.30 6 40 Búza mm. 980 990 — . _ |J Rozs m m. 830 8­— — j Zab mm. 5 90 610 —-- I1 Te ngeri mm. j! 5 — 510 — — Luczerna magvar — — 02| — (5(5 — Vörös lóhere !‘ 50 —­54 — 5(5 _jj Ba ltaczim 14 _ 15 — _ 1 Mu har 5 50 6150 —--í i Bab t arka <5 35 (5 40 _ 1 Bab n agv fehér (i (50 (5 90--- |j j Bors ó 11--' 13 — — i Lencse áru min. szer 15 — K51— . _ _ ;! Köles 4 9 0 5 25 _ _ j Kás a 9 50 10 — 11 Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál. 1

Next

/
Thumbnails
Contents