Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-01 / 1. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 2 kezdenünk. Föl kell álmainkból, vagyis könnyelműségünkből, gondatlanságunkból ébrednünk. Csakis igy mentjük meg magunkat a csalódásoktól, csakis igy teljesül reménységünk. Lám, az emberek időnkint megújítják rozoga lakásaikat, kopott ruháikat! Helyesen teszik! De hát miért nem változtatják ugyanígy régi rósz szokásaikat? Miért nem újítják, mért nem javítják meg önmagukat? Az egyik ember kevély. Lenézi büszkeségében embertársát. Miért nem akarja megváltoztatni ebbeli régi, rósz szokását? A másik vallásbeli kötelességei iránt hideg, hanyag és közönyös; egyébként pedig káromkodó, haragtartó, tivornyázó és vagyonát esztelenül pazarló. Ugyan vájjon az efféle esztelen magaviselet mire való? Mitől jó? Semmi egyébre, mint hogy őt büntetésül cserben hagyja a reménysége s előbb-utóbb nyomorúság legyen a vége . . . Jól jegyezzük hát meg: Az uj évben csakis úgy várhatjuk teljesülését reménységünknek, ha az ő esztendővel levetkőzvén az ócska, rósz embert, az újévvel megújítjuk viseletűnket. Csakis* igy remélhetünk igazán boldog, újévet... Beregi Sándor. Réczefalva kriszkindlije. Szép kriszkindlit kapott Réczefalva karácsony másodnapjára. íme tehát, a miről oly sokat beszéltünk, törtük a fejünket . . . végre megvan! Megalakult végérvényesen a récze falusi gazdasági hitelszövetkezet. Az iskola udvarán gyűltek össze a gazdák. A tanító ur arcza csak úgy ragyogott az örömtől. Nem kellett várakozni sokáig az uraságra sem, mert nemsokára megérkezett ő is. Az első közgyűlésen megválasztották az igazgatóságot. Mert bizony ennek megválasztása szerfelett fontos. Hiszen a közgyűlés nem ülhet minduntalan össze. Arravaló lesz tehát az igazgatóság, hogy vigye a szövetkezet főbb ügyeit, fontolja meg, mennyi pénzt vehet fel kölcsön az intézet számára, mekkora legyen a kölcsönadásoknál a kamat és a költség, mennyi kölcsönt adhat egy tagnak, egyszóval az igazgatóságra bízzuk az ügyek vitelét. Persze ez nem kis Miska. Ide olyan embereket választottunk, a kiknek van az ilyen fontos dologhoz eszük, tekintélyük és a mi a fő — tarthatják a hátukat, ha baj van. Mert haj lehetne ám, ha számítás nélkül sok pénzt venne fel kölcsönbe, osztég azt boldog-boldogtalannak adogatná, már mint kölcsönbe. Hát lesz jó dóguk, hogy emberek maradnak a —■ gáton. Mi az igazgatóságba 9 tagot választottunk. Hogy aztán még nagyobb legyen a biztosság, az igazgatóság mellé felügyelő bizottságot is választottunk. Ez a bizottság bárom tagból áll és mindig szemmel fogja tartani: hogy hát mi történik az intézetnél ? Vájjon mcgtartják-e az alapszabályokat? Hogy és mikép helyeztetnek el a szövetség pénzei? Meg aztán ennek a bizottságnak lesz lelki- ismeretes kötelessége: időnként és pedig mentői többször megvizsgálni az intézet pénztárát, könyveit és ha ... — a mitől az Isten őrizzen — baj van, rögtön intézkedni. És mert előre megmondottuk, hogy ez a mi szövetkezetünk a közjó mián alakul, ^z igazgató és felügyelő bizottság tagjainak nem jár fizetés . . . Azért olyanokat választottunk, a tehetősebbek közül is, a kik nem anyagi haszonért, hanem csupán a közjó előmozdítása czéljából szorgoskodnak. Választottunk még számvevőt is, a ki a könyveket fogja vezetni és a pénztárt kezeli. Ennek nagyon sok dolga lesz, hát kap fizetést, Sokan akarták, hogy a nyeremény biztos perczentje legyen a | számvevő fizetése, de tanácsosabbnak láttuk, hogy j megbatározott összegű fizetést kapjon. Megbíztuk az igazgatóságot, hogy a szövetkezet számára minél olcsóbb és minél hosszabb felmon- | dási időre kölcsönt szerezzen, Elhatároztuk azt is, hogy egy tagnak akár több részletben, akár egyszerre megszavazott összeg 600 forintnál többre nem rúghat és a kölcsönidő 10 évnél tovább nem terjedhet. íme igy folyt le nagyjából a közgyűlés, igy alakult meg a réczefalusi szövetkezet. Csak még azt kell felemlítenem, hogy azért is nagy az öröm a faluban, mert a szövetkezetbe takarékpénztár is lesz. Mert korcsma van minden faluban, de takarékpénztár alig a nagyobb városokon. A magyar gazdáknak könnyű alkalmuk van arra, hogy a kézhez jött garasokat amúgy melegibe. eligyák, de 1 nehezen juthatnak hozzá, hogy a garasokat takarékba rakják. így a magyar községekben úgyszólván nem »szokás« krajczárokat élére rakni, vagy magyarán mondva: »takarékoskodni.« És ez nagy baj ! Öreg hiba, melynek ezután nem szabad igy lenni. Azért Réczefalván minden szövetkezeti tag íiáza ajtajára e bárom szót irta: — Légy ezután takarékos! Réczefalván e bárom szót fogja ezután eszébe juttatni a hajnali kakas szó, a déli harangozás és az este hazaérkező nyáj kolompszava! Es ez igy lesz jó. Mert a réczefalusiak felérték már észszel, hogy a takarékosság teszi termékennyé a munkát, a dolgos ember fáradsága is ettől fogan meg. Hány ember van, a ki szüntelen dolgozik, fárad és mégis szegény. Dolgának mi látszatja sincs. Miért? Mert nem tudja megtakarítani, a mit munkája után szerez. A szorgalom csak félutja a boldogulásnak, mondják, a másik fele utján takarékoskodni kell. Az, a ki nagyon szorgalmas munkás, de keresményét elveri, elissza, csak olyan végeredményében, mint a tunya, dolgtalan ember. No liát a hitelszövetkezet ime ilyen szép és nemes dolgokra vezeti a gazdákat . . .! Persze, mindezekre az Isten áldása is szükséges, mert hiába építjük a házat, ha az Ur nem segít. De hát segíts magadon, akkor a jó Isten is megsegít! Uj szövetkezet. Herczeg-Szőllősön 800 darab heti 40 filléres üzletrészszel hitelszövetkezet alakult. Elnökigazgató Radó Dezső esperes-plebános, aligazgató Fuchs S. dr„ titkár Paskusz Zsiga, könyvvezető Kérész Pál, pénztárnos Kacsi János. Még egyre tart az üzletrészek jegyzése. SZÖVETKEZStsHSS!
