Magyar Egyház, 2009 (88. évfolyam, 1-4. szám)
2009-07-01 / 3-4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 19. oldal yarságot? (...) Az, akinek csupán térkép az ország esetleg pusztán felvásárolható vadászterep? Akik bár magyarként döngetik a mellüket, beszélik is a nyelvünket, de a magyarság alapfelfogását nem értik, a magyar nemzettel sorsközösséget nem vállalnak, sőt, mi több, a magyaroknak a bérrabszolgaságba döntésén kufárkodnak? Ők lennének a magyarok? Vagy inkább azok, akik - bár esetleg egyetlen szót sem tudtak magyarul - mégis felesküdtek a magyar alkotmányra és azért a harctéren küzdöttek, majd a magyar nemzetért életüket adták? Megalázó módon. Rájuk emlékezünk ma, a magyarság gyásznapján. Ók az igazi magyarok. Aulich Lajos, Batthányi Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly és még százszámra, akiket nem Aradon, hanem az ország különböző szegletében, esetleg más időpontban végeztek ki, valamint az ezrek, akik börtönben sínylődtek, vagy hazájukat elhagyni kényszerültek, mert felvállalták magyarságukat és tettek érte. Ők közösséget vállaltak a magyar nemzettel, az ország őslakosaival és bátran léptek fel érdekében és ha kellett, áldozták fel életüket, szabadságukat, életminőségüket. Ők magyarok, születtek akár ide, vagy oda, nem az számít. Emlékezzünk a magyarságukat büszkén vállalókra, emlékezzünk vértanúinkra és soha ne fogadjuk el a ránk kényszerített idegen szemléletet, hatalmat és uralmat. Damjanich Jánost a kortársak a herkulesi termete, valamint őszinte, néha szókimondó, nyers modora miatt "vadrácnak" nevezték. A tábornok viszont a siralomházban egy nagyon szép imát fogalmazott meg és küldetett el a feleségének. Emlékezzünk vértanúinkra Damjanich Józsefnek a siralomházban írt imájával: "Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra. Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasán állhassam ki. Hallgasd meg ó Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben -Te engedted, hogy azokat kiálthassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen. Emíliámnak vigasztalásul." Damjanich Köszönöm, hogy eljöttek, hogy megoszthattam Önökkel a gondolataimat! Isten áldja mindnyájukat! Elhangzott október 3-án, a Trianon Társaság és a HID Sydney megemlékezésén - Cser Ferenc Kálvin János Erdélyben - az „üldözött kisebbség” hitvallása: INSTITUTIO Áprily Lajos: Kálvin, 1535 AETATISSUAE 26 Ott ül a tornyos, vén Basileában, fiatalon, a zord idők fokán. Helvét magasság ég a messzeségben s a kor viharsugára homlokán. Paris felől piros máglyák lobognak, jajgatva sír egy messzi, tompa kar. Adám, esendő átkozott fajában lázad a bűn és zúg a zűrzavar. Vergődve látja lázmeleg szemével, igazság annyi hőse hogy zuhan. S kitör a jajszó nyugtalan szívéből: Meddig a próba, meddig még Uram ? A vörös Münster várja már Erasmust az őszt, ki hullva is világtudás De Pál apostol óriás alakja felébe nő, mint égő látomás. S feleletül mögötte felmagaslik a vér es testű embernek fia: Fény hull sebéből és a fény zenéje: Egyedül Istené a glória. S két szót kiált a bibliás magasság hogy megkondul belé a végtelen. Eleve elrendeltetés az egyik, s megváltó arcú társa : kegyelem. S megered tolla lázas éjszakákon és növekedve ír és írva nő. Kivételt képez a helyesírás szabályai között, hogy nagy reformátorunk nevét magyarul írjuk: Kálvin János - Jean CALVIN. Ilyen különleges kivétel csak a szentek és a királyok nevét illeti meg. De amig Szent Pétert mindenki galileai zsidónak tudja, Eduard királyt pedig angol királynak, addig nálunk Erdélyben Kálvin Jánost még sokan tartják magyarnak. Ez nem „tudatlanság”: ennyire népszerű Kálvin. A XX. századi III. és IV. évtizedében Tavaszy Sándor püspök volt az, aki Írásaiban felmérte milyen hatással volt Kálvin a magyar népre. Egyik ilyen Írása: „A kálvinizmus és a magyar lélek” - A kálvinizmus bekapcsolta a
