Magyar Egyház, 2009 (88. évfolyam, 1-4. szám)
2009-05-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 13. oldal Jézus Krisztus mondja: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Hisszük és valljuk, hogy Krisztus igazsága szabadít meg minden igazságtalanságból és nyomorúságból. Hisszük, hogy gyógyító hatalma megteremti Benne való egységünket is. Hisszük, hogy ha ít követjük a megbékélés eszközei lehetünk minden körülmények között. Hisszük, hogy a magyar reformátusság összefogása Jézus Krisztus egyetemes egyházának egységét és hiteles bizonyságtételét szolgálja, melynek mindnyájan tagjai vagyunk. Krisztus a jövő, kövessük együtt Őt! A Kossuth szobor előtt Szabó Zsóka főtiszteletű asszony, Szabó Sándor püspök és Dr.Kocsis Attila esperes At the Kossuth monument Mrs.Zsoka Szabó, Bishop Szabó and Dean Kocsis teljes szervezeti egységét. Az egységes Magyar Református Egyház létrejöttével megerősödött folyamat többször, és komolyan megtört. Ezen törések közül a legfájdalmasabb a trianoni döntést követő határátrendezés volt, amely újból szétszakította egyházunkat is. A magyar reformátusság a kényszerű szétszakítottság ellenére tanúságtételében és szolgálatában mindvégig megőrizte hitbeli és teológiai egységét. Ez az adottság komoly jelentőséggel bír a többi európai és transzatlanti refonnátus egyházzal való összehasonlításban. Ezt tesszük nyilvánvalóvá 2009. május 22-én. Hogyan képviseli a Magyar Református Egyház a szétszakított magyarság érdekeit? A magyarság állapotát két történelmi dátum viszonyában lehet jól kifejezni. 1920-ban, Versailles-ban, a győztes hatalmak az ország kétharmadának elcsatolásával kilátástalan helyzetbe hozták Magyarországot. Trianon megkerülhetetlen kérdés a magyarok számára. Nyolcvannégy évvel ezután, a 2004-es magyarországi népszavazás nem adta meg a felhatalmazást arra, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársághoz jussanak. Ez az eredmény szintén sokkolta a nemzeti egységért aggódó magyarokat. A 2004-es népszavazás, ahogy Trianon is, történelmi hatással volt a Kárpátmedencei magyarság életére. Trianon igazságtalan, rövidlátó és felelőtlen döntés volt, ahogy 2004. december 5. is. Az első külső kényszer volt, a másik a magyarországi demokrácia szülte politikai akarat. Az egyesülő Magyar Református Egyház ezeket az örökségeket hordozva készül az ünnepre. Szeretnénk, hogy 2009. május 22. evangéliumi felelet, vigasz és remény legyen. Az Alkotmányozó Zsinattal egyszerre mondunk nemet a múltra és igent a jövőre, amely csak Krisztusban van. Az Hálaadás ünnepén, ahogy évszázadokon át, most is kinyilvánítjuk azt a hitünket, hogy semmilyen nagyhatalmi, politikai érdek nem veheti el a kevesek hitét, szeretetét és közösségvágyát. Nincs az az összetöretettség és botránkoztatás, amit Isten Kegyelme, Jézus Krisztus szeretete és békessége ne gyógyíthatna meg! Hogyan valósítja meg a Magyar Református Egyház az európai gondolatot a Kárpát-medencében? Az egységes Magyar Református Egyház helyreállítása az európai integráció újabb lépése. Az Európai Unió megléte azt jelenti, hogy a páneurópai gondolat valósággá lett. Ez természetessé teszi, sőt kívánja az integrációs folyamatok megerősítését. A XXI. század elejének történelmi változásai következtében a Kárpát-medence magyar reformátussága - Kárpátalja, Szerbia és Horvátország kivételével -ALKOTMÁNYOZÓ ZSINAT Az eseménnyel kapcsolatos legfontosabb információk kérdés-válasz formában ("katekizmus") Mi a Magyar Református Egyház? A Kárpát-medencei magyar reformátusok hitvallásos egysége, szolidaritása létező, történelmi kapcsolat, a Magyar Református Egyház ennek a közösségnek, a kálvini hagyomány alapján létrejövő intézményesülése. Közösségünk alapja gyülekezeteink hűsége a megváltó Krisztushoz. A Kárpát-medencei magyar református egység megvalósítása elsősorban lelki, tartalmi folyamat. Mint ilyen, szerves része és következménye az egyházaink életében tapasztalt, az elmúlt időszakban felerősödött egységre, közösséggyakorlásra irányuló folyamatnak. Mik az előzményei és okai a mostani egységesülésnek? A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több államszervezeti keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel. A reformáció után az addig kényszerű szervezeti széttagoltságban élő egyházrészek 1881-ben Debrecenben létrehozták a Magyar Református Egyház A Nagytemplom előtti úrvacsoraosztáson résztvevő püspökök Bishops participating in the outside communion
