Magyar Egyház, 2004 (83. évfolyam, 1-4. szám)
2004-04-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 9. oldal véres valósággal szembesült, amely után nem az az érzés maradt az emberben, hogy csak egy filmet láttam, amit nem kell komolyan venni. Igenis, itt van valami, amit komolyan kellene venni. Nem, nem az antiszemitizmusra gondolok, az csak a lényegről akarja elterelni a figyelmet. Nem is a brutalitásra, a magából kivetkőzött emberi kegyetlenségre, amely oly hűségesen végigkövette emberi történelmünket. Még csak nem is a sok tanulságos jelenetre gondolok a filmben, amely emberi együttérzésről, árulásról, félelemről, bőrmentési kísérletről és manipulálásról tesz bizonyságot. Jézus szenvedése a központi téma és Jézus személye az, ami megragad bennünket. Őt kellene komolyan vennünk. Ki ez a Jézus Krisztus és mit akar ? Mitől oly rejtélyes személye ? Mi az, ami kiemeli őt minden más ember közül ? Miért nem tudunk szabadulni tőle kétezer év távlatából sem ? Igaz az, amit leírtak róla ? Valóban Isten Fia lenne, akinek birodalma nem földi méretekkel mérhető, és akinek útja még keresztezi földi pályánkat ? Olyan kérdések ezek, amelyekkel foglalkozni kell ma minden moziba járó embernek. Mert különleges időket élünk. Én most csak egy dologra szeretném irányítani a figyelmet. Ez a Jézus céltudatos volt, nem elvakult hősiesség vezette. Ő tudta, hogy mi miért történik körülötte, és tudatosan vállalta a küldetésével járó szenvedést. Ezt a filmnek sikerült kidomborítani. Talán a legmeglepőbb, hogy halálát látva a kereszten, az emberben nem az az érzés marad, hogy a történet befejeződött, hazamehetünk. Az azt követő jelenetek utalnak arra, hogy itt valami nagyon nagy dolog történt, ennek a halálnak valami pozitív kicsengése van, itt folytatás várható. De nem valami misztikus folytatás, hanem ... hanem valami bennünk való, nagyon is valóságos folytatás. Az nem lehet, hogy ez a Jézus hiába halt volna meg, az nem lehet, hogy ez a történelmi eset, a maga körülményeivel csak a történelemkönyvek lapjait terhelje. Ez a Jézus több ennél, ez a Jézus többet érdemel. Ezt a Jézust nem zárta be lapjai közé sem a történelemkönyv, sem a film forgatókönyve. A filmen bemutatott, és a Biblia lapjaiból kilépő Jézus folytatja küldetését ma az emberi szívekben, és holnap ... holnap befejezi földi küldetését, és eljön Messiásként azok közé, akik Messiásként várják. Ez is meg van írva abban a Bibliában. De addig, addig, míg tart a ma, Jézusnak egyetlen érdeklődési területe van: az emberi szív. Ő sem akkor, sem ma nem vágyott földi uralomra, sem semmiféle világi elismerésre, dicsőségre. Sehol máshol nem akar uralkodni, csak az emberi szívekben. Ott viszont korlátlanul, visszavonhatatlanul és egyeduralkodóként. Minden mi érzésünk, gondolatunk, vágyunk, akaratunk felett. Hogy jó-e ez nekünk, azt ki-ki maga döntse el. Én ennél jobbat nem ismerek, és közel fél évszázada úgy élem meg, mint a legkiteljesedettebb emberi életet. Semmi nem tudott volna úgy meggazdagítani, mint a magát megüresített, keresztre feszített Megváltó. Megtiszteltetés számomra, hogy életemben az őt megillető helyen van. Soha jobbat. Mert ez legalább olyan csoda, mint maga a földönjárt Isten Fia. Bárány i József MILYEN AZ ISTEN ? Zsoltárok 18:26-27 Mindig érdekelte ez az embereket, de nem mindig tudták meg. Mert ez Istenélmény függő. És, csak akik részesültek ilyen élményekben, tudtak róla vallani, mint pl: Dávid. 1. Az ő Istenképe egy kiegyensúlyozott, stabil, kiszámítható Istenkép. ”Az igazhoz-igaz vagy, a tisztáhoztiszta vagy, vagy irgalmashoz-irgalmas vagy, a tökéleteshez-tökéletes vagy, a visszáshoz-visszás vagy. Vagyis a fonák emberhez-fonák vagy. A kifordított emberhez-kifordított. A magából kifordult emberhez - kifordult vagy. Ő így tapasztalta. Ez egy jól kiszámítható Istenkép. Amit vet az ember, azt aratja. Ha jót vet, jót arat. Ha rosszat vet, - rosszal fizet az Isten. Ez lenne a normális, igazságos élet. Még Jézus is tanította az aranyszabályt. Amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek velük. És ez az Istenre is érvényes. Vagyis nekem is tennem kell ezért, hogy jó legyek, tiszta legyek, de nem fogok csalódni az Istenben, Ő is ilyen lesz. 2. Aztán ez törik össze Jóbnál, aki tényleg, így él. Jó, igaz, tiszta, őszinte és mégis rengeteg baj kezdődik az életében. És nem érti, hogy miért változott meg így vele szemben az Isten? A barátai titkos, belső, rejtett bűnökkel vádolják, hogy vallja csak be, hogy milyen romlott, elvetemült és bűnös. De ő mondja: - nem így van. Nem tud magára semmi rosszat mondani. Őrlődik, bánkódik, perel az Istennel, MIÉRT? Nincs is rá itt e földön magyarázat, miért töri össze Isten a jót? Miért szenved az ártatlan? Miért veszíti el szeretteit és mindenét, végül egészségét? Ezt csak mi tudjuk meg, a könyv olvasói, hogy itt egy sátáni támadás történt az Isten és ember kapcsolatában, és próba elé vagyunk vetve. Hogy akkor is Isten az Isten, és akkor is szeret bennünket, ha megengedi a problémákat, bajokat, betegségeket és nem véd meg tőlük. Ki kell állni a hit próbáját! Hogy igaz és őszinte a hit. És ez érthető, pedig sok ember még ma is ennek az éneknek a szavaival (445:3) sírja: „Nem értettem mikor, szenvedni, sírni hagytál, hogyha szeretsz, miért sújt vessződ engemet? Miért engedsz meghalni? De ki kell bírni. A halált is. Mert Isten a rosszból is jót hoz ki. Nemcsak azt kell kimondani: Az Úr adta az Úr vette, áldott legyen szent neve. És, „Ha már a jót elvettük az Istentől, a rosszat is el kell vennünk, hanem ezt is: Tudom az én Megváltóm él! 3. De ettől is meglepőbb a harmadik Istenkép, ami Jézus Krisztussal történt meg. Ha valaki jó volt, igaz volt, tiszta volt, szent volt, egyenes volt, becsületes volt, Jézus az volt. Szinte érezzük, hogy a 18. zsoltár egy Messiásról szóló jövendölés, ami benne beteljesedett. De ennek ellenére megkínozták, sokat szenvedett, keresztre feszítették és meghalt. Hogy bánt vele az Isten? (folytatás a 13. oldal on)
