Magyar Egyház, 1998 (77. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7. oldal ADVENT Az egyházi év kezdete advent első vasárnapja, s a karácsony előtti négy hetet foglalja magába. A karácsonyt mindig négy adventi vasárnap előzi meg, így visszaszámlálással könnyen kiszámítható az első advent időpontja. Többnyire decemberre esik mind a négy adventi nap, de előfordulhat, hogy advent első vasárnapja november utolsó napjaiban van, miáltal meghosszabodik az advent. A különbség abból adódik, hogy december 25-e hét elejére vagy hét végére esik. Az egyházi év és a világi naptári év között kb. egy hónapnyi eltérést a 13. század végén rögzítették. A latin eredetű adventus kifejezés jelentése: eljövetel, megérkezés, bekövetkezés, közeledés. A keresztyén szóhasználat szerint Jézus testté válásának, testet öltésének, vagyis születésének ünnepi előkészülete. Számunkra az advent december 25-re, a karácsonyi ünnepre való testi-lelki felkészülés, előkészület ideje. Szélesebb körű elterjedése a Kr. u. 9. sz.-ra nyúlik vissza. Évszázadokon keresztül bőjtidőnek is tekintették az adventét, ami napjainkban inkább csak húsvét előttre korlátozódik. A reformációt követően a protestáns egyházak a szentek és apostolok ünnepeit törölték, s két részre osztották az évet: az ún. „ünneptelen” és „ünnepes” félévre. A nyári hónapok az „ünneptelenek”, a téliektavasziak az „ünnepes” hónapok. Advent az „ünnepes” félév kezdetét jelentette. Az elnevezés nem teljesen helytálló, mert a vasárnapok természetesen továbbra is ünnepnapok, csak az egyéb ünnepek létére vagy hiányára érvényes a meghatározás. Régi protestáns tanok szerint az Úr háromszori eljövetele az Igén és a sákramentumokon keresztül a Szentlélek által történik. Advent jelentőségét emeli, hogy a várakozás célja Krisztus első eljövetele, karácsony méltó megünneplése, s egyben utalás következő, végső eljövetelére is. A felvilágosodás után az advent tért hódított a családok körében. Egy hamburgi nevelőotthon alapító igazgatója, J. H. Wirchern az advent fényének emelésére 1839-ben egy kocsikereket függesztett a mennyezetre, amit piros és fehér gyertyákkal díszített. A vékony piros gyertyákat naponta, a vastag fehéreket advent négy vasárnapján gyújtották meg a kis lakók nagy örömére. Innét ered a mai, négy gyertyás adventi korona vagy koszorú szép hagyománya. Mai változata a fenyőgallyakba burkolt — jóval kisebb, asztali — adventkoszorú. A négy gyertyát a vasárnapi ebéd ünnepi jellegének kiemelésére, advent első vasárnapjától kezdve egyenként gyújtják meg. A vasárnapok számával egyenes arányban emelkedik az égő gyertyák száma. így családi körben, otthonunkban is átélhetjük a közelgő ünnep, a várakozás gyertyafényes varázsát. A megyei közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Forró Sándor püspökkel és Ványi B. László főgondnokkal
