Magyar Egyház, 1992 (71. évfolyam, 1-5. szám)
1992-04-01 / 4. szám
4. oldal MAGYAR EGYHÁZ javaslatokat hozott, amit egyesületünk jegyzője külön eljuttat majd az egyes lelkészekhez és rajtuk keresztül gyülekezeteinkhez, remélve azt, hogy azokban megoldásokra vezető segítséget talál. A gyűlés záróaktusa után lelkészeink a szélrózsa minden irányába útnak indultak gyülekezeteikközösségébe, remélve azt, ha az Isten megtart és éltet, akkor egy év múlva ismét találkozunk Ligonier-ben. M. Török István ILLÉS LAJOS 1926-1992 A Magyar Református V ilágszövetség budapesti augusztus 13-i elnökségi gyűlésén ért el Illés Lajos megdöbbentő halálhíre. Amerikából való elindulásunk előtti telefonbeszélgetésünk biztató hangja teljes felgyógyulásra engedett következtetni, ”az orvos megengedte, hogy minden lépcsőn lemehetek” mondotta. Annál hihetetlenebb volt, amikor temetéséről kaptuk a jelentést. Hatvahat éves volt, amikor augusztus 9-én a duquesnei református gyülekezet temetőjében földi nyugalomra helyezték. Illés Lajos ároni családból való volt, nagyatyja hódmezővásárhelyi lelkipásztor, atyja középiskolai tanár volt. A budapesti Lónyai utcai református főgimnáziumban érettségizett 1944-ben - református egyházi tulajdonba való visszakerülését reménykedéssel várta a kénytelenséggel való többévtizedes államosítás után. A háború végeztével a németországi Bonnba került teológiára, ahonnan amerikai teológus-társak segítségével jutott Amerikába, ahol a Pacific School of Religion teológiáján szerezte meg végleges lelkészi képesítését. Többéves San Francisco-i pásztori szolgálat után huszonhat évet töltött a pennsylvaniai Duquesne gyülekezetében. Illés Lajos gondos pásztor és egyben tudós teológus is volt, a szakkönyvek százai töltötték meg a parókia könyvespolcait. Az Amerikai Magyar Református Egyháznak évek óta ökumenikus titkára volt. Ebben a Minőségében számos felekezetközi gyűlésen képviselte közegyházunkat; a gyűléseken felszólalásait megbecsüléssel fogadták. Tevékenyen résztvett a Bethlen Otthon életében, a Felügyelő Bizottságban és a Bethlen Naptár szerkesztésében. Szenvedélye volt a fényképezés; ezen a téren szakértelemmel végezte munkáját. Ugyancsak szakértelemmel készítette a környékbeli magyar rádiós istentiszteletek hangszalagjait. Földi elmúlását özvegye, leánya és családjuk, valamint az egész amerikai magyar református közösség gyászolja; én magam mint mindig készséges munkatársamra és kitűnő barátomra emlékezem. Harsányi András COMENIUS ÁMOS JÁNOS (1592-1670) Részletek Dr. Harsányi Andrásnak az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület 1992. szeptember 8-án Ligonierban tartott előadásából Korunk nemzetiségi vitás kérdéseinek egyike, hogy valóban milyen eredetű volt a XVII. század európai hírű pedagógusa, Comenius Ámos János. Maguknak vallják a csehek, hiszen a cseh-morva testvéregyház püspöke volt. Tulajdonképpen nem is cseh volt, hanem morva. Comeniust a Harmincéves háború 1628-ban menekült sorsra juttatta. Ferdinánd császár vallásüldöző rendelete következtében hitéhez hű maradt harmincezer cseh-morva család között volt az ezredmagával a lengyelországi Leszno (Lissa) városába került Comenius. Comenius a morvaországi Uhersky Brod-ban, illetve a közeli Nivnitz-ben született 1592-ben. Családja eredeti lakóhelye Komna volt - innen neveztetett Komensky-nek - ahová Magyarországról telepedett át a magyar Szeges család. Comenius apjának Szeges volt a neve, tehát legalább is félig magyar volt. Életeutolsó 14évét Amsterdam-ban töltötte. Származása szempontjából fontos utolsó műve, a Clanores Eliae (Illés kiáltásai), melynek ajánlása magyarul így szól: ‘‘Ajánlom kedves anyámnak, hazámnak, Morva földjének... Jan Amos Ko” - itt az utolsó két betűt áthúzza és helyébe ezt írja ‘ ‘Seges Nivnicky”, mintegy visszaidézve szülőfalujának és családjának nevét. Magyar volta olyasféle lehetett, mint sok amerikai magyaré, akinek tudatában él magyar háttere. Comenius 1650-ben került Sárospatakra. Idejövetelének egyik oka lehetett, hogy a nevezetes, fejedelmi védelem és támogatás alatt álló iskola nyugodt légkört Ígért pedagógiai elveinek zavartalan kifejtésére. Lórántfi Zsuzsanna és ifjabb fia, Zsigmond hívták Comeniust Patakra. Jövetelében nem hanyagolható el a politikai szempont Comenius Rákóczi Zsigmondban a jövendő cseh és lengyel királyt, a menkültek reménységét látta. Lelkésztársa, az ugyancsak menekült Drábik Miklós egzaltált látomásaiban a svédek és a Rákócziak mint Isten választottai szerepeltek. Reménységüket az 1648- as vesztfáliai béke hiúsította meg, amely az önálló Csehország végét jelentette azzal, hogy a Habsgurg örökös tartományokban a császár szabad kezet kapott. 1654-ben meghalt Rákóczi Zsigmond, amivel a királyi reménységek végleg összeomlottak. Comenius ezután II. Rákóczi Györgyöt próbálta Habsburg-ellenes akcióra hangolni, sikertelenül. De maradjunk Comenius magyar tudatosságánál. Sárospataki bevezető beszédében így szólítja meg hallgatóságát ‘‘O, mi Hungari, dilecti mi Hungari, Hunní dilecti; Hungara gens!” Comenius műveiből össze lehet gyűjteni magyar nyelvismeretére vonatkozó számos megjegyzését. Tankönyveinek magyar szóhasználata bizonysága annak, hogy magyar nyelvismerete jelentős volt, amit pedagógiai elveinek gyakorlati alkalmazásában bőven alkalmazott.
