Magyar Egyház, 1992 (71. évfolyam, 1-5. szám)
1992-04-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ S. oldal Comenius négyéves sárospataki munkássága átalakította a tanítás anyagát és módszerét. Szerinte elsősorban jó tankönyvekre van szükség, hogy biztos, rövid és kellemes módon jusson el a növendék a tiszta latinság mestereihez. Az alapelv: minden önként folyjék, az erőszak tűnjék el az oktatásból. A cél még mindég a tiszta és szép latinság, de az anyanyelnek fontos szerepe kell legyen. Pataki tankönyveiben a magyar jelentős helyet kap. Comenius élete és művei nem elhanyagolt fejezetei a magyar egyháztörténetnek, irodalomtörténetnek és köztük Sárospatak történetének. Ide kell sorolni Rácz Lajos '‘Comenius Sárospatakon” című művét, ami az 1931-es kollégiumi jubileumra íródott, nemkülönben a harmincas években a pozsonyi Jan Kvacsala cseh nyelvű munkáját. Számos kisebb-nagyobb Comenius-tárgyu dolgozatot írt alapos kutatást végezve Bakos József pataki tanár, köztük az 1981 -es pataki jubileum történetében ‘1 Comenius Sárospataki Évei, 1650-1654” címmel. Legújabban kitűnő írásFabuny Tibor, budapesti evangélikus teológia tanár előadása ‘‘Az emberszeretet iskolája” címmel. A terjedelmes előadás 1992 áprilisában hangzott el a pozsonyi Komensky Egyetem Evangélikus teológiai fakultásán és utóbb a budapesti ‘‘Lelkipásztor” címűfolyóiratában jelent meg. Összefoglaló Comenius monográfia még várat magára, De ami a XVII. század óta megjelent az érdeklődőt bőven tájékoztathatja. Comenius műveinek nemcsak latin, de német, cseh, sőt magyar és poliglott kiadásai pedig hozzáférhetők. Mostani rövid áttekintésemben ízelítőül Comenius három munkájáról szólok néhány mondatot (van kisebb-nagyobb írásai között vagy másfélszáz). Egyik a híres-nevezetes Orbis Pictus, teljes címében latinból magyarra fordítva ‘‘A látható világ, azaz minden e világon lévő alapvető dolognak és az életben való cselekedeteknek ábrázolása és megnevezése”. Ez a mű valójában a szemléltetőoktatás képeskönyve. Mivel a pataki nyomdának nem voltak fametszői, bár a képeket Comenius maga rajzolta, a képek Nürnbergben készültek. Egy ív Patakon jelent meg 1653-ban, a német-latin változat 1658-ban, a latinnémet-magyar változat 1659-ben. A magyar változat magyarra ültetőinek nyelvéről ítélve a fordító nyugatdunántűli, Ruszt környéki lehetett. A magyar szöveget azonban Comenius átnézhette. A mű alapelve az volt, hogy semmi sem lehet az értelemben, ami nem volt az érzékekben. Szükséges, hogy a nehezen felfogható betűk elé állatképeket helyezzenek, amelynek hangját az illető betű utánozza. Ha a szavakat anyanyelven is megtanítjuk, akkor a gyermekek a latint is könnyebben és szívesebben tanulják meg. Az Orbis Pictus széles rétegek olvasó és tanuló könyvévé vált. A későbbi kiadások közt voltak egy 1685-ös lőcsei latinnémet-magyar-cseh és az 1796-os pozsonyi magyar-német kiadás (Szombatin János pataki tanár gondozásában); az 1842-es fordítás a ‘‘magyar ifjúság számára a mostani nyelvfejlődéshez és korszellemhez alkalmazva” Karcsai Tóth János fordításában. Az Orbis Pictus nyilvánvalóan magyar gyermekek számára is készült. A tankönyv lapjain a gyermek látja az állatok képét és utánozza azok hangját, így érzékelik az egyes betűkhöz társított hangokat. A betű tanítás így a hangoztatással kezdődik s csak ezután tanulja a gyermek leírni a betűk formáit. Áttérve Comenius egy másik nagy művére, foglalkozzunk röviden a nagyaszabásu Schola Ludus-szal. Ez a különös iskolai színjáték-gyűjtemény teátrális formák között, dialógusokba formált mondatokkal, jelenetekben dramatikus cselekményekben közli az ismeretanyagot. Az egyes darabok között földrajzi tárgyúak is voltak, amelyek során a szereplő diákok meghatározzák Magyarország és Sárospatak pontos földrajzi fekvését. Az iskola vezetőinek - köztük Tolnai Dali Jánosnak - kezdeti ellenkezése után a Schola Ludus előadásai átütő sikert arattak; a nézőközönség kiemelkedő tagjai sorában volt maga Lórántfy Zsuzsánna. A ‘‘GentisFelicitas”, vagyis ‘‘A nép boldogsága” Comenius harmadik pataki műve, amit nem hagyhatok figyelmen kívül. Hadd idézzek néhány kiragadott tételt ‘ ‘Áz is feltétele a boldogságnak és Isten ajándéka, ha szomszédaink jó barátaink és nem ellenségeink... A nemzet boldogsága az ifjúság helyes nevelésétől függ... Boldog az a nemzet, amely bővölködik a jó iskolákban és jó könyvekben... A nép boldogságának alapja a vallás tisztasága.” A Kárpát-medence helyzetét elemezve Comenius ezeket mondja: ‘‘A sokféle nemzetiség terhe és a belső viszályok átka feszültség forrása... Nemcsak magyarok lakják ezt a földet, hanem fennmaradt rajta az ősi lakosságnak, a szláv népeknek sok ivadéka (!) és észrevétlenül máshonnan is sok német, rutén, román, sőt török telepedett le. Ezért lakósai nem egy hanem legalább öt nyelvet beszélnek... egyik ember a másikat éppúgy nem érti meg, mint a bábeli toronynál... Az óhajtott békét ritkán lehet élvezni az állandó félelem miatt ... amelyet a németek rettegett hatalma kelt ... másrészt amelyet a barbár török nép gyakori betörései okoznak.‘ ‘Aligha fordítanak bárhol a világon kevesebb gondot a közjóra, mint nálunk... A vezetők a tudatlan népet a szolgaság igájában tartják... A törvényszékeken nincs kellő védelme az ártatlanoknak...” ‘‘Sok a koldus, sok a piszok, sok a sápadt, beteg ember... A hegyek aranyaival, ezüstjeivel idegenek kereskednek... sok az útonálló... ’ ’ Comenius megjegyzi, hogy az ország magyar lakta területén nem talált egyetlen elemi iskolát és azt, hogy sok a névleges keresztyén. Comenius felteszi a kérdést vajon elhagyta-e Isten az ő népét? Felelete Jeremiás 31:3“ Mégis örökkévaló szeretettel szeretlek”. A kiút Isten Ígéretének komolyan vétele és az idegen uralom letörése. Ezért szólítja fel II. Rákóczi György fejedelmet a Habsburg elleni harc megkezdésére. Coménius vádpontjai félelmetesen egyeznek a száz évvel korábban (1563) Károlyi Gáspár által írt ’’Két könyv” figyelmeztetésével, hogy “micsoda jelenségekből esmerhetjük meg, hogy az Istennek ítéleti közel vagyon.” A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Komensky tiszteletére emlékérmet alapított Comenius pedagógiai módszerének alkalmazása terén kimagasló érdemeket szerzett tudósok jutalmazására. A 13 kitüntetett magyar tudós között volt a Sárospataki Református Gyűjtemények
