Magyar Egyház, 1992 (71. évfolyam, 1-5. szám)
1992-04-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS LEKÉSZEGYESÜLET KONFERENCIÁJA LIGONIER, PA. SZEPTEMBER 7 ÉS 8. Az Amerikai-Canadai Magyar Református Egyházi életnek a lelki otthona a Bethlen Otthon az elmúlt lassan száz esztendős történelme folyamán minden évben szeptember első hetében szeretettel nyújtott meghívót azokra a csendes napokra, ahol egymásra találtak a különféle egyházi testületekben működő lelkipásztorok és egyházi vezetők. így volt az idén is az Úrnak 1992-ik esztendejében. A vasárnap esti késő órákban egymás után érkeztek az autók szerte az országból, hogy az egymással eltöltött drága alkalmon újra egymásra találjanak, egymás hite által növekedjenek és egymással megosszák a lelki, az egyházi élet nehézségeit és örömeit az Úr szőlőskertjében dolgozó lelkészek. Az alkalomnak külön felemelő ünnepet adott a megnyitó Istentiszteleti alkalom, mely az Országos Presbiteri Konferencia záróaktusát és a Lelkészegyesület megnyitó alkalmát jelezte. A Kis Moria hegyi templomban szállt az ének és az imádság minden szolgálati nyelven, ki-ki énekelve ugyanazt az éneket angolul vagy magyarul, amelyik éppen közelebb állt a szívéhez. Az istentiszteleti és az úrvacsorái alkalmakon a Lelkészegyesület vezetősége és a Presbiteri Szövetség vezetősége szolgált. Az igehirdetést Forró Sándor lelkész elnök végezte, míg az úrvacsorái szertartás szolgálatait a kanadai társelnök, Keresztúri Lajos vezette. A templom teljesen megtelt az ünneplők seregével. A persely adományt, mint mindig, a vandéglátó Bethlen Otthon javára ajánlotta fel a lelkészegyesület. Az istentiszteletet követően a Bethlen Otthon vendégeinek ízletes, magyaros vendégszeretetével fogadtak bennünket Kovács Pál az Otthon vezetője és kedves neje, valamint az Otthon alkalmazottjai. Az ebéd végén láttam a lelkészeket amint búcsút vettek a gyülekezeteikből jelenlévő presbitereiktől, sietősen kívánva szerencsés utat számukra, hogy idó'ben odaérkezhessenek a lelkeszgyűlésre, ami délután két órakor vette kezdetét. A gyűlés a hivatalos köszöntésekkel és a különböző tisztviselők jelentéseivel kezdődött. A gyűlés első előadását Dr. Harsányi András az Amerikai Magyar Református Egyház Püspökének előadása nyitotta meg, megemlékezvén Komeniusz Ámos Jánosról, kinek élete és szolgálata szorosan belefonódott a mai magyar református életünk szálaiba is. Az előadást újságunk egy másik részében közöljük tagjaink olvasása számára. A műsor következő szakaszában Csemy Lajos professzor, a prágai Károly Egyetem teológiai fakultásának előadását hallgattuk meg, aki elsősorban beszámolt a felvidéki Szlovákiai Református Egyház életéről és feladatairól. Jelenléte külön örömet jelentett volt diákjai számára, köztüke sorok írójának, aki 1968-as eltávozása óta először találkozott vele. A professzor úr másik diákja, Poznan Béla lelkipásztor, tolmácsolta a Lelkészegyesület meghívását a nyár folyamán való hazalátogatása alkalmával. Az előadásból néhány szükségesnek Ígérkező adatot szeretnék közölni. A Felvidéken az utolsó népszámlálás adatai szerint 586,884 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, akik közül a statisztikai adatok szerint magyar református vallásu 89,295. Ehhez a professzor a következő magyarázatot tette: ’ 'Persze ez a szám nem ad tiszta képet az egyházainkhoz való tartozásról, mert ilyen statisztikai felmérés eddig nem készülhetett. Az ezelőtti népszámlálások - 1945-48 és 1950 -a felvidéki lakosság teljes összegét 140-145 ezerben szokta kimutatni. ’ ’ Az egyház életéről szólva elmondotta a profeszszor úr, hogy hét egyházmegyében él az egyház, amit az 1952-es politikai közigazgatás kérésére az egyházmegyék neveit is meg kellett változtatni, viszont ezzel ellentétben szlovák evangélikus egyházmegyék megmaradtak régi felosztásukban. A második világháború után az állam magatartása az egyház teljes megsemmisülésére irányult, majd az ötvenes évek után egy szlovák nacionalista közösség irányította az egyház életét. Minden nehézségek ellenére az egyházi és a vallási élet megmaradt, sőt, ahogy a közelmúltban bekövetkezett változások erre alkalmat adnak, az egyházi élet felemelkedőben van. Beszámolt a professzor úr többek között arról is, hogy a lelkészképző teológia Prágában van, ahol jelenleg 25 diák készül a lelkészi pályára. Fájó sebként említette azt, hogy a jelenlegi változások-tudniillik Szlovákia önálló államként való létrehozása nem tudja mennyiben fog változást hozni a lelkészi pályára készülő teológusok előkészítésében, maradhatnak-e majd Prágában, vagy a szlovák állam másként rendelkezik majd felettük. Az előadást kérdés és feleletek formájában külön köszönettel vette a lelkészegyesület. A lelkészgyűlés elkövetkező napját Vásárhelyi József a New York-i 82-es utcai egyház újomian megválasztott lelkipásztorának áhítata vezette be. A gyűlés elkövetkező szakaszában megemlékeztünk halottainkról, kik a következők voltak Apostol János brazíliai lelkipásztor, Károly Elemér a William Penn elnöke, Bertalan Margaret lelkészfeleség, Butosi Jánosné lelkészfeleség, Szabó Antal kaliforniai nyugdíjas lelkipásztor, Csordás Gábor New York-i lelkész, Dr. Leskó Béla ev. lelkész, Dr. Tóth Kálmán lelkész, Markovits Pál ev. lelkész, Szőke István lelkész. Bothy Dénes ev. lelkész, Csutoros István lelkész, Illés Lajos lelkész, Dr. Nitsch Györgyné lelkész, Szabó Károly lelkész, Jinda László lelkész és Tóth Tiborné lelkészfeleség. Gyűlésünk második külföldi előadója Dr. Boross Gyula elődadásában és diapozitív vetítésben beszámolt a magyarországi Református Egyház menekültügyi munkájáról és a magyar református iskolák helyzetéről. Amiál is inkább mivel lelkészeink nagyrésze iskolai felkészültségére még a régi, tehát a háború előtti időben indult, kinek szive régi iskolái iránt érdeklődött, így az előadást követően sok kérdés és felelet ezt a témát érintette. Külön köszönetét szeretnénk kifejezni előadónknak kimerítő és tájékoztató anyagáért, amit írásban mindenki megkaphatott és az idő szűke miatt csak futtában ismertethetett az előadó. Reméljük azonban azt, hogy ki-ki szívügyének tartja ezt a szolgálatot, és alkalma, tehetsége szerint úgy a gyülekezetben mint saját maga tehetsége szerint hozzájárul ennek felemeléséhez. Gyűlésünk az elnök által kinevezett egyes csoportok jelentéseivel ért véget. Javaslati bizottságunk több egész közösségünket, sőt szétszóródott magyarságunkat érintő
