Magyar Egyház, 1990 (69. évfolyam, 3-6. szám)
1990-11-01 / 6. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7. oldal Szabó András, Dr. Harsányi András, Dr. Heltai János és Dr. Szathmári István voltak az eló'adók. Károli Gáspár szolgálata és a Vizsolyi Biblia helvét irányú teológiája a glosszák alapján című előadásomat (amelynek teljes szövegét az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület 1990. évi ligonieri konferenciáján kézhez kapta minden résztvevő) ezen a helyen azért emelem ki, mert Károlyi a glosszákban kimutathatólag bizonyságot tett a helvét irányú reformátori teológia hivallása mellett, rámutatva a marginális jegyzeteknek nem csak bizonyságtevő, hanem apologetikus tartalmára is. A Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása megjelent 1981-ben és másodszor is 1990-ben (Magyarországon ma is kapható). A Vizsolyi Biblia többször revidiált szövege nem maradt hűtlen eredetijéhez. A hasonmás kiadáshoz fűzött rövid tanulmányában ezeket írja Szabó András kutató tudós: „... a bibliafordító nyelve ma is élő, a századnak nyelvileg is legnagyobb alkotása ... beleépült a népnyelvbe; ... ismert és névtelen alkotóinak, világra segítőinek is köszönhetjük.” Harsányi András KÖLCSEY FERENC 1790-1838 Kevéssé ismerjük Kölcsey Ferencet, pedig az 1823-ban írt költeményének Isten, áldd meg a magyart kezdetű első versszaka a magyarok nemzeti imádsága lett. A nyolc versszakra terjedő Himnusz, melynek Kölcsey „A magyar nép zivataros századaiból” alcímet adta, egyike Kölcsey kevés költői művének, amelyek nyelvének és szófüzéseinek nyelvújításbeli tartalma miatt nem váltak népszerűkké. Az 1960-ban kiadott három többezres kötetnyi lapra terjedő írásából csupán 247 lap tartalmaz költeményeket. Egy verstöredékének első sorait azonban megtanultatta gimnáziumi magyar tanárunk: „Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöké fámnak, Nyúgoti ég kebelem nem tette hideggé; Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.” Huszt című nyolcsoros klasszikus versmértékű sorainak utolsó négy sorát a mai idők jelszavaként ismételhetjük: .. Honfi mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül.” Kölcsey jogtanár volt a Debreceni Református Kollégiumban, majd vármegyei tisztviselő és országgyűlési követ. Többezer lapra terjedő prózájával megalapítója volt a magyar irodalomban a rendszeres kritikának és a művészi szónoklatnak. Parainesis-ében az emberi kötelességeket fejti ki máig is érvényes értékeléssel. Születésének kétszázadik évfordulóján mint magyar református nagyjaink egyikét ünnepeljük. Harsányi András TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ CSERKÉSZVEZETŐI TÁBOR A MAGYAR HATÁR KÖZELÉBEN 1990. július 22. és augusztus 5. között tartotta meg a Cserkészszövetség 48-ik cserkésztisztképző táborát. A hagyományoktól eltérően a tábor színhelye nem az észak-amerikai Fillmore városka közelében lévő — és immár legendás hírű — Sík Sándor cserkészpark volt. Helyette a Stájer Alpok egy festői magaslatán Eibisherg közelében vertek tábort a tisztjelöltek. A tábor döntően fontos láncszeme volt annak a két éve megkezdett és mind erőteljesebbé váló testvéri segítő tevékenységnek, mellyel a külföldi magyar cserkészet az otthon újjáéledő mozgalmat támogatja. E tevékenység keretében először a cserkészkedéshez égetően szükséges segédkönyveket kapták meg a hazaiak sok ezer példányban. Ezt követőleg 1989 nyarán Fillmoreben 26 otthonról meghívott cserkészvezető jelölt (nagy többségben fiatal egyháziak) szerezte meg cserkésztiszti képesítését. Ezzel egyidőben Ausztriában 60 otthoni lelkes fiatal cserkésznek is rendeztünk alsóbb fokon vezetőképzést, mert az otthon éledező mozgalom legnagyobb nehézsége a jól képzett fiatal vezetők hiánya. Ugyanezért 1990-re újabb 60 magyarországi fiatal számára készítettük elő a cserkésztiszti tábort, de anyagi okokból nem a távoli Amerikában, hanem a tavaly oly jól bevált helyen, Eibisbergben. A környéknek magyar vonatkozása is van. Közelében fekszik Eisenerz (Eisenwürzel) városka, Ausztria legnagyobb vasérc központja. Innen telepített II. Endre stájer bányászokat Toroczkóba. Elmagyarosodott utódaik toroczkói viselete népművészetünk egyik legszebb kincse. A történelem rohanó eseményei módosították eredeti terveinket. A cseh-szlovákiai és romániai változások után mindkét országban újjáéledt a magyar cserkészet. Náluk még a magyarországinál is súlyosabb a vezetőhiány. Ezért a Felvidékről és Erdélyből is meghívtunk 10-10 főt. A résztvevők 5-5 fiú- és leánycsoportba kaptak beosztást olyan módon, hogy mindegyikben képviselve volt a magyarság jelenlevő négy ága (magyarországi, felvidéki, erdélyi és nyugati). Örömünk, hogy az ötágú sípnak négy ága megszólalhatott Eibisbervben. Az előadói gárda 18 tagjával együtt, több mint 100-an készültek a szebb magyar jövő építésére. Bodnár Gábor táborparancsnokkal az élen a külföldi magyar cserkészet legjobbjai: dr. Némethy György és felesége Judit, dr. Gryneaus Péter, dr. Kozma György, Benedek Lászlóné és Szemerédi Tibor tartották az akadémiai szintű előadásokat, melyek felölelték a cserkészvezetői tudományok minden ágát. Nagy örömünkre az előadók között már azok a magyarországiak is szerepeltek, akik egy évvel ezelőtt Fillmoreban szereztek tiszti képesítést. A résztvevők talán legszebb élményét az ökumenikus misék-istentiszteletek adták. Mindenkit lenyűgözött a tábori oltár összeállításának módja, melynek négy lábát egy-egy magyarországi, felvidéki, erdélyi és nyugati magyar fiatal hozta. Együtt állították össze. Az erdélyieknek naponta megújuló könnyes élményt jelentett a magyar zászló felvonása. A történelmi jelentőségű tábornak számos látogatója volt. Komlós Attila lelkész, a Református Hírek főszerkesztője és dr. Pungor Ernő akadémikus a megújuló Magyarország üdvözletét hozták. A magyar televíziósok két napig filmeztek a táborban. A Magyar Híreket Zika Klára képviselte. Eljöttek a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vezetői: Hódosy Gyula újságíró, a „Csallóköz” c. újság szerkesztője, szövetségük elnöke, valamint Lelkes Tibor gazdasági vezető. Képviseltette
