Magyar Egyház, 1990 (69. évfolyam, 3-6. szám)
1990-11-01 / 6. szám
6. oldal MAGYAR EGYHÁZ ÚJ ÉPÜLETSZÁRNY AVATÁSA MIAMI, FLORIDÁBAN Október 20-án a Miami-i Krisztus Első Egyesült Egyházának tagjai, pártfogói és a magyar közösség örömteljes alkalomra gyűlt egybe, hogy a gyülekezet közösségében felavassa a Kossuth teremhez épült új épületet. Nt. Bodor László, a gyülekezet lelkipásztora, aki immár 7-ik éve szolgálja e déli bástya gyülekezetét, a gyülekezet vezetőségével karöltve jutott arra a megállapodásra, hogy az egyházközség és a Miami-i magyarság sokrétű tevékenysége szükségleteit kielégítve, a meglévő épületek mellé egy új épületszárnyat emeljen. Az építkezés sokrétű munkáját egy a környéken élő magyar építész látta el, akit ezúton is a tisztelet és megbecsülés nevén kell hogy említsünk. Az építkezés, az új szárny munkáját illetően, 1990 októberében ért véget, ami alkalmat adott a gyülekezet és a Miami-i magyarság épületavató szolgálatára. Az ünnepélyes épület avatáson a gyülekezet meghívására jelen volt Dr. Harsányi András, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke kedves nejével és az Amerikai Magyar Református Egyház Keleti Egyházmegyéjének képviseletében, ahova közoktatásilag a Miami-i gyülekezet tartozik és Nt. Török István Esperes. Az ünnepi hálaadó istentiszteletet a gyülekezet és a magyarság közös szolgálatában október 20-án, szombaton délután 5 órakor tartotta a gyülekezet templomában, ahol a Hálaadás Igéjét Török István esperes hirdette. A templomi közösség szolgálatában került sor a Magyarországról küldött új címeres magyar zászló hivatalos felszentelésére, melyet Dr. Harsányi András püspök végzett. Az istentiszteleti közösség, a közben megérkező Kossuth Polgári Kör tagjaival és a Florida állam meghívott képviselőivel együtt érkezett meg az épület szárnyához, hogy ott az avatás szolgálatát megtegye. Dr. Harsányi András püspök az Ószövetségi Ige alapján méltatta az új épület szolgálatát és nyitotta meg az új épületet s adta át rendeltetési szolgálatául. A szalag-vágás szolgálatában a püspök megjegyezte azt, hogy bár a szalagot elvágjuk, hogy alkalmunk legyen az épületbe való bejutásra, hogy ott testvéri közösségben egymásra találhasson mindenki, aki igaz akarattal keresi a testvéri közösséget. Az esti órákban került sor a gyülekezet és a Kossuth Polgári Kör közös rendezésében a Hálaadó Vacsorára, melyet a gyülekezet keretén belül munkálkodó kulturcsoport műsora nyitott meg. A köszöntések és üdvözletek során Florida állam hivatalos képviseletében jelen volt a kormányzó fia, aki apja nevében adta át köszöntését az új épület szolgálatára és a Miami-i magyarság közösségének erősítésére. A vacsora a gyülekezet ajándéka volt a jelenlevők felé, és a vacsora után további szórakozásra a helyszínre hívott magyar cigányzenekar szolgáltatta a zenét. Az ünnepséget követő napon, vasárnap, október 21-én a rendes vasárnapi istentisztelet alkalmán Dr. Harsányi András hirdette az Igét. Igehirdetésében arra kérte a gyülekezetei, hogy a megbocsátás és megtérés jegyében szolgálják egymást és a mi Istenünknek nevét. Öröm és boldogság tölti el mindannyiunk szívét, hogy Miamiban újra az előrehaladást és a gyarapodást ünnepelhettük. A MAGYAR BIBLIA KÉT NÉGYÉVSZÁZADOS EMLÉKEZETE: A VIZSOLYI BIBLIA MEGJELENÉSE — 1590 KÁROLYI GÁSPÁR HALÁLA — 1591 Országszerte ünnepelte meg Magyarországon a Református Egyház a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400 éves fordulóját. Az ünnepléshez csatlakozott a Magyarországi Ágostai Evangélikus testvéregyház, a többi hazai egyház és a magyar irodalom számos képviselője. Akit érdekel a magyar nyelvű biblia története, forduljon Bottyán János 1982-ben megjelent remek könyvéhez (A magyar biblia évszázadai, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya). Az olvasó végigkísérheti a XV. századtól megindult magyar nyelvű biblia fordítás részleteitől elkezdve a XVI. századi reformátorok által végzett fordításokig. A teljességig egyik sem jutott, bár Heltai Gáspár és kolozsvári munkatársainak fordításából csak az Ószövetség néhány könyve hiányzott. Ezek a fordítás-kiadások nyelvi és nyomdai szempontból kiváló teljesítmények voltak. A kor dogmatikai vitáiban egyeseknek hitvédő céljai voltak, de kétségtelenül mindegyiknek az volt reformátori elgondolása, hogy a nép kezébe saját nyelvén jusson a biblia. A felsőmagyarországi Vizsolyban 1590-ben megjelent és a köznyelven Vizsolyi Biblia néven ismeretes fordítás lett végtére az első teljes szövegű magyar biblia. A fordítás kimutathatóan egy fordítói munkaközösség teljesítménye volt, Károlyi Gáspár gönci lelkipásztor és kassavölgyi püspöki jogkörű esperes volt azonban a fordítás jó részének elvégzője, a teológiailag nagyon fontos lapszéli jegyzeteknek (ún. gloszszáknak) és fejezetcímeknek írója, valamint az egész munkának szerkesztője. Ezért a Vizsolyi Biblia másik neve: Károlyi Biblia. A Vizsolyi Biblia hosszas Elöljáró Beszéde megmutatja, hogy a fordítás sok forrásból táplálkozott, eredetinyelvűekre és új szövegkritikai kiadásokra egyaránt támaszkodott, nemcsak az akkor használatos latin nyelvű Vulgátára. Az Elöljáró Beszédben írja Károlyi, hogy a fordítás célja, hogy a Biblia könyveit a „község is olvassa, hánnya, vesse, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyi állatok, mert az Isten minden rendbéli embereket akar idvezíteni”. Az első Vizsolyi Biblia-ünnepséget 1990. február 25-én tartotta a Sárospataki Öregdiákok Egyesülete Nyíregyházán. Április 29-én nagyszabású hálaadó istentisztelet volt Vizsolyban. Az igehirdető Kürti László arra mutatott rá, hogy „a magyarul megszólaló Ige tartotta meg nemzetünket a megpróbáltatások között”... „A mai történelmi helyzetben is szól az örökké megmaradó Ige, amely megújulást és megelevenedést szolgál.” Az ünnepi előadást Dr. Fabiny Tibor evangélikus teológiai professzor tartotta. A Magyar Bibliatanács Emlékünnepélye október 31-én volt a Debreceni Nagytemplomban, ahol francia, angol és német vendégelőadók mellett Kozma Zsolt kolozsvári teológiai professzor és több magyar református és evangélikus püspök és egyháztörténész méltatta a Vizsolyi Biblia jelentőségét. Tudományos Károlyi-szimpozium színhelye volt a Budapesten március 16-17-én, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarországi Református Egyház által közösen megrendezett előadássorozat. Dr. Benda Kálmán, Dr. Borsa Gedeon, Dr.
