Magyar Egyház, 1990 (69. évfolyam, 3-6. szám)
1990-05-01 / 3. szám
I MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal HARSÁNYI ANDRÁS PÜSPÖK A DEBRECENI TEOLÓGIA DÍSZDOKTORA Március 14-én a Debreceni Teológiai Akadémia nyilvános ünnepi közgyűlésén az Akadémia díszdoktorává avatta Dr. Harsányi Andrást, Amerikai Magyar Református Egyházunk püspökét. Az Akadémia tanári testületé ezekkel a szavakkal tüntette ki Harsányi Andrást: „a Károli Biblia 400 éves jubileuma alkalmából: a Károli Gáspár nyelvéért, a magyar reformátusság ügyéért és népünkért végzett szolgálatáért, életműve elismeréseként.” Dr. Harsányi András a Debreceni Református Főgimnáziumban érettségizett, teológiai tanulmányait a debreceni Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi karán és a Tiszántúli Református Lelkészképző Intézetben végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett középkori magyar történelemből doktorátust. Ugyanakkor díszdoktori címet kaptak — a kitüntetést más-más megokolásával — Bán Imre irodalomtörténész, debreceni ny. egyetemi tanár, Dr. Bütösi János, az amerikai Kálvin Egyházkerület ny. püspöke, Dr. Gyenge Imre, az ausztriai reformátusok (egyben magyar reformátusok) ny. szuperintendense, felsőőri lelkipásztor, Hodosy Imre jugoszláviai magyar református püspök, Dr. Űjfalussy József zenetudós, akadémikus. A kitüntettek közt volt Dr. Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke, aki nem tudott jelen lenni az avatáson. MAGA AZ ISTEN VAN VELÜNK Trombitás Dezső temetésére küldött igehirdetés Felolvasandó igék: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben és higyjetek énbennem” (János 14:1.). „... aki engem látott, látta az Atyát. .(János 14:9.) „Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek” (János 14:26.) „... és maga az Isten lesz velők .. (Jelenések 21:3.) GYÁSZOLÓ GYÜLEKEZET! Jó reménységgel úgy terveztem, hogy néhány hét múlva Budapesten találkozunk Trombitás Dezsővel és egy hónappal ezelőtti telefonbeszélgetésünk alkalmával jelenthettem, hogy otthoni elhelyezése biztosítva van. Az isteni döntés azonban más volt és hollywoodi szolgálatának 32 éves jubileumán, ime, emlékét kell idéznünk. Isten népe Jézusban tapasztalja meg Isten szüntelen jelenlétét. Ezt Jézus nem csak életével bizonyította, hanem azt ismételten ki is jelentette. Az Atya és Jézus teljes egységének kijelentését hallottuk az egyik felolvasott igében Jézusnak a tanítványokhoz intézett búcsúbeszédéből: „Aki engem látott, látta az Atyát.” Isten jelenlétének van egy tárgyi, statikus formája: Isten a mindenkor, mindenütt jelenvaló, a világmindenséget idő- és térbeli határokon túl betöltő valóság. Az ember észokokból elfogadja ezt, de Isten jelenlétét az ember nem érzi, az isteni jelenlét kívül esik tapasztalása határain. Jézusban azonban Isten jelenléte valósággá válik. Péter kitörő vallomása, „Te vagy a Krisztus, az élő Isten fia”, az isteni jelenlét bizonyosságának vallomása volt. Tanítványai sokszor nem értették Jézust; meg is fedte őket hitetlenségükért és megbocsátóan vezette őket az isteni jelenlét felismerésére. Talán nem vakmerőség annak állítása, hogy Jézusnak e földről testvaló távozása folyamatossá, dinamikussá tette a Jézus által való isteni jelenlét tudatát. A testben jelen volt Jézus nevében ígérete szerint Isten a Szentleiket küldi el, aki majd eszébe juttatja övéinek mindazt, amit mondott nekik, íme, a gondolatsor: aki megtartja Jézus parancsait az szereti őt, aki pedig szereti őt, azt szeretni fogja az Atya. Ha pedig történetesen elfelejtenék, amiket Jézus mondott, a Szentlélek majd eszükbe juttatja azokat. Itt emelkedik ki a Szentlélek, mint aki nem hagyja elfelejteni mindazt, amit Jézus mondott, és ezáltal bizonyossá teszi Jézus maradandó lelki jelenlétét. Mindezt azért adtam így elő, hogy teológiai megfogalmazást adjak annak, amit Trombitás Dezsőben megismertem: Jézus lelke benne megnyilvánuló jelenlétének tudatos voltát. Ezt éreztem ki egész szolgálatában. Az „Egyházi Híradó”-ban megjelent minden igehirdetésében ezt találtam. Különös adottsága volt ahhoz, hogy a művelt és gondolkodó mai ember mindennapi útvesztő tapogatózásában a Jézus lelke ihletésével adjon útbaigazítást. És ezt ne csak értelmesen és érthetően adja, hanem olyan összefüggésekre mutatva rá, amikre az ember nem is gondol, „Hogy erre nem is gondoltam!” — mondja a hallgató. És az ember szégyenkezve ismeri el, hogy a meglátásra vezető út a Jézus leikéből fakadó szeretet — a titokzatos isteni jelenlét. Trombitás Dezső igehirdetésében összefonódik Jézus isteni és emberi természete: emberi kérdésekre válaszol, emberi kontextusban, de az isteni jelenlét szuggesztív erejével. Azt érezteti, bogy a legegyszerűbb megoldásban emberi szóval, emberi cselekedet iránymutatásával Isten lelke volt a cselekvő, az élő Krisztusból kiáradó szeretet. Trombitás Dezső gyógyítási szolgálatait ezzel magyarázza: a Krisztus lelkét az evangélium szavával segítségül hívó imádság az erő forrása. Ez végeredményben Jézus parancsa minden idők tanítványai számára: „Menjetek el szerte a világba, hirdessétek az evangéliumot és gyógyítsatok.” Ezt a küldetést hallotta meg és vette szívére-ajkára Trombitás Dezső testvérünk. Hálásak vagyunk érte. De legyen fülünk-szívünk a hallásra, mert a parancs mindannyiunknak szól. Időzzünk néhány gondolatnyit ennél a mindannyiunknak szóló parancsnál. Két egymást ölelő jézusi igét idézek: „Higyjetek az evangéliumban” és „Higyjetek énbennem”. Jézus a
