Magyar Egyház, 1990 (69. évfolyam, 3-6. szám)

1990-05-01 / 3. szám

4. oldal MAGYAR EGYHÁZ lelki megújulás szükségességét hirdette; az evangélium, a „jó hír” pedig a megújult élet lehetőségét jelentette. A megújult élet olyan, mint a tiszta ruha, amit a szennyes ruha helyébe kell felvenni. A szennyes ruhától meg kell szabadulni, el kell vetni. Ez viszont nehéz. A régi ruha megszokott, olyan, mint a kitaposott cipő, kényelmes. A tiszta ruhára vigyázni kell, hogy folt ne essék rajta. Régi ruháink foltjaihoz pedig ra­gaszkodunk, és akikkel együtt élünk, látjuk rajtuk, hogy ők is ragaszkodnak a maguk foltjaihoz. Jézus azonban a teljesen megújult életet hirdeti. Ennek feltétele Jézus felhívása szerint a bűnökből való megtérés. Az ember bűnei — csalások, hántások, hazugságok, érzéket­lenség, közömbösség — ránehezednek az ember lelkére olyan súllyal, hogy elviselhetetlenné teszik az életet; félelemmel töltik el az ember életét, hogy bűnös cselekedetei kitudódnak; szeretné újrakezdeni az életet, de nem tud szabadulni a múlt­tól. Az evangélium azt mondja, hogy lehet. Jézus életében, tanításával megmutatta, példázataiban illusztrálta azt az új életstílust, amely a bűnös, beteg életfor­mából való gyógyulásra vezet. Jézus életstílusa a meggyógyult élet képe, és amit minden idők tanítványainak — tehát ne­künk is — hirdetnünk kell az, ime, ez: akármilyen beteg lett valakinek az élete bűneitől, Jézus lelke által meg lehet gyógyulni. A testi betegségekből a Jézus lelke által való gyógyulás titokzatos folyamata a Jézusban való hittel kezdődik. Ama búcsúbeszédére kell emlékeznünk, amit János evangélista jegyzett fel: „Higyjetek énbennem.” És a Jézus lelke által való gyógyítás bizonyos ígéretére: „Aki hisz énbennem . . . akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt.” Az evangélium hirdetése, amely szerint lehetséges az élet megújulása — és a Krisztus nevéhez való folyamodás, amely a Krisztus lelke által való gyógyító erő megragadása, e kettő a Jézus parancsának való engedelmesség. Trombitás Dezsőben ezt a mindhalálig való engedelmességet csodáljuk és tiszteljük. Hálásak vagyunk érte Istennek. Harsányt András A PÜSPÖK JEGYZETEIBŐL Olvastam, hallottam — feljegyeztem: 4* Az első hullámban nem nép, hanem nyelv vándorolt. Megépítették templomaikat és úgy érezték, hogy az Isten ma­gyarul beszél. Ahogy azután a nyelv tünedezett el, a nép is olvadozott. 4* Gaál Péter politikai falfirkáiból jegyeztem fel („falfirka” a „graffiti” magyar fordítása?): „Egy srác ül az orosz tanszék ajtaja előtt az egyetemen; kezében tábla: ‘...azért a török sohasem volt kötelező’.” 4" A halálosan megsebzett békét csak Krisztusban megújult emberek gyógyíthatják meg. 4* Mindenki a mennyországba akar jutni; meghalni viszont senki sem akar. 4* Ne halaszd megmutatni szeretetedet, kimondani jó szava­dat, kinyújtani segítő kezedet — ha nem éled túl a mai éj­szakát, holnap már késő. Harsányi András JAMES ILEY McCORD Február 19-én hajnalban meghalt korunk egyik legkivá­lóbb teológusa és kétségkívül az ökumenikus mozgalom vezető egyénisége. A február 24-én, a princetoni teológiai szeminá­rium templomában tartott emlékistentiszteleten volt tanár­társak és barátok százai vettek részt. James I. McCord református skót ősök sarjaként a Texas állambeli Rusk városában született 1919-ben. Tanulmányait a texasi Austinben, Harvardon és Edinburghben végezte. Gyülekezeti szolgálatai után az austini presbiteriánus teoló­gia dékánja és dogmatika professzora volt; 1959-ben lett a New Jersey állambeli Princeton presbiteriánus teológiájának elnöke és dogmatika professzora. Innen 1983-ban ment nyugdíjba az általa alapított és megszervezett Teológiai Kutatás Központja (Center of The­ological Inquiry) nevű intézmény kancellárjaként. Meghatá­rozása szerint a Központ oktatási intézmény studensek nélkül; könyvek kiadása, tanulmányok, előadások, szimpóziumok ál­tal tanít.. . Fiatal kutatókat és neves tudósokat hív meg 1-3 éves időtartamra mint kutató bentlakókat, családjukkal együtt, hogy munkájukat anyagi gondoktól mentesen folytassák. A Központ tudományos munkaköre a teológia és természettudo­mányok közötti dialógus. Dr. McCord 1986-ban elnyerte a negyedmillió dollár értékű Templeton Díjat a vallástudomá­nyok fejlesztésében végzett munkájáért. McCordot követően a Templeton Díjat Stanley L. Jaki kapta; eredeti magyar neve Jáki Szaniszló. Bencés szerzetes, 1950-ben jött ki Amerikába, a Seton Hall egyetemen tanít mint a természettudományok történetének professzora. Sokat fordult meg a princetoni Köz­pontban, mint Dr. McCord jóbarátja. Dr. McCordot Amerikában, de szerte a világon is, „Mis­ter Presbyterian”-nek nevezik, ami megtiszteltetésnek illő név, de nem fedi egészen Dr. McCord teológiai hitvallását. Dr. McCord teológiájában szigorúan református, amihez sze­rinte elmaradhatatlanul hozzátartozik az ökumenikus gondol­kodás és magatartás. De a tételt meg kell fordítani is: a re­formátus teológus és hívő csak akkor tud őszintén ökumeni­kusán gondolkodni és cselekedni, ha református hitvallása tiszta, elegyítetlen. Dr. McCord nemzetek feletti református szolgálatai kö­zött legkiemelkedőbb a Református Egyházak Világszövetsé­gének elnöki tiszte (World Alliance of Reformed Churches).

Next

/
Thumbnails
Contents