Magyar Egyház, 1989 (63. évfolyam, 1-6. szám)
1989-05-01 / 3. szám
6. oldal MAGYAR EGYHÁZ Dr. Opocensky Milán a Reformátusok Világszövetségének új főtitkára A Református Egyházak Világszövetségének végrehajtóbizottsága Dr. Opocensky Milán prágai teológiai professzort választotta a Világszövetség új főtitkárává. Dr. Opocensky a nyugalomba vonuló Dr. Edmond Perret utóda. A Református Világszövetségnek 166 tagegyháza van szerte a világon 70 millió egyháztaggal. A tagegyházak között van a Magyarországi Református Egyház, az utódállamok magyar református egyházai Erdély, Szlovákia, Kárpátalja, Jugoszlávia és Ausztria. Tagegyháza a Világszövetségnek a mi Amerikai Magyar Református Egyházunk és a Brazíliai Magyar Református Egyház. Elfogadó beszédében Dr. Opocensky hangsúlyozta, hogy félelmetes feladatok előtt állunk. A krízisek sorozatával állunk szemben; kérdés, hogy meg tudunk-e birkózni velük és meg tudjuk-e őrizni emberségünket. Szeretné, ha a Világszövetség segítségére tudna lenni a tagegyházaknak, hogy mindegyik a maga egyéni helyzetében és körülményei között tehessen bizonyságot Jézus Krisztusról. Ateizmus nem feltétele többé a kommunista párttagságnak Magyarországon (?) Pozsgay Imre magyar államminiszter és a politikai bizottság tagja egy londoni sajtóértekezleten kijelentette, hogyha a Magyar Szocialista Munkáspárt meg akar újulni, akkor meg kell szűnjék ateista párt lenni. Ez tradicionalista kommunisták számára éppolyan lesújtó lenne, mint elismerni azt, hogy 1956 nem ellenforradalom, hanem népfölkelés volt. Hasonló értelmű kijelentést tett Andics Ernő a Központi Bizottság Szociálpolitikai Osztályának igazgatója. A Keston News Service-nek adott interjúban közölte, hogy a magyar kommunista párt vezetői megfontolás tárgyává teszik, hogy hívők is csatlakozhassanak a párthoz. Andics szerint a párt kénytelen volt ellenzéki politikai pártok nyomására erre az elhatározásra jutni. (Keston News Service nyomán.) DR. BÉKÉSI PANYIK ANDOR Meghalt Dr. Békési Panyik Andor, nyugalmazott ócsai ref. lelkipásztor, az újszövetségi tudományok doktora, az ószövetségi tudományok doktora, a princetoni Teológiai Akadémia magisztere, nyugállományba vonulása óta kutató-professzor, az új magyar Biblia-fordítást készítő Bibliatanács tagja, a Reformátusok Lapja főmunkatársa, nemzedékünkben a legtájékozottabb magyar Kálvin-kutató, 38 évi ócsai lelkipásztorkodás után, 79 éves korában. Agyvérzést szenvedett, minek következtében két hétig volt kómában, amiből a halál váltotta meg. Amerikai tanulmányai éveiben széltében ismert volt egyházi körökben, különösképpen a „Független Egyházban”, melynek Staten Island-i gyülekezetében hűséggel szolgált, mint később szülőfalujának, Ócsának, a középkori műemléktemplomos gyülekezetében. A bibliai héber és görög nyelveken kívül, jártas volt a latin, német, francia, angol, arám és arab nyelvekben. Gyászolják élettársa, három gyermeke, öt unokája, hét testvére, az ócsai Panyik, a sáregresi Miklós és Bögyös, valamint az USA-ban élő Bögyös családok és szeretett gyülekezete, melyet 38 évig pásztorolt. Dr Tó(h Kátmán NYILADOZIK A LILIOM! (A külföldi Magyar Cserkészszövetség a magyarországi cserkészetről) 1989. január 24-én lépett életbe az új egyesületi törvény Magyarországon. Aznap reggel az illetékes budapesti bíróságon a Magyar Cserkészszövetséget mint egyesületet bejegyezték. Sokak számára ismeretes, hogy a gyors lépés előzménye az egységesnek induló magyar cserkészet „elvi különbségek” miatti kettészakadása volt. Az ideiglenes Intéző Bizottság alakulásakor, a tanácskozáson résztvevők mindannyian vállaltük az eredeti, Baden-Powell által kijelölt utat: Istenhit nélkül senki sem lehet cserkész, ahogy ezt a cserkészfogadalom szövege is félreérthetetlenül tudtul adja. (Baden-Powell egyszerű fogalmazásában: „A cserkész vallásos.”) A későbbiek során egy kisebb csoport mellőzni kívánta az egyértelmű fogalmazást. Ezért különváltak a Magyar Cserkészszövetségtől és létrehozták a Cserkészcsapatok Szövetségét, amit vezetőségük azzal indokolt, hogy: „galádságnak (éreznék) az eddig talán vallás nélkül nevelődött fiatalokat kizárni a cserkészet jótéteményeiből”. Amiről megfeledkeztek az, amire a magyar ifjúságnak ma leginkább és mindenekelőtt szüksége van, az istenhitre alapított jellemalakítás, amelyet a Cserkészcsapatok Szövetségében, sajnos, jelentéktelennek tekintenek. így kezdte munkáját a két szövetség. Jelentkezett azonban egy harmadik is, a Magyar-Lengyel Cserkészszövetség. Ennek „főnöke”, Antoniewicz Roland a „Kisalföld” 1989. február 18-i számában úgy körvonalazta célkitűzéseiket, hogy szervezetük „tagjait a szocializmus szellemében neveli, világi szervezet, ezért foglalkozásain nem tűri a vallásos élet szervezését, de tevékenységében betartja minden ember világnézeti és vallásgyakorlati szabadságának toleranciáját...” Ezzel természetesen elvágta annak lehetőségét, hogy a cserkészet nagy családjához csatlakozhassanak. Tudjuk jól, hogy a cserkészeszme azért éledt újra Magyarországon, azért terjed rohamosan (áprilisig legalább 50 csapat alakult — valamennyi a vallásos eszményeket képviselő Magyar Cserkészszövetségben), mert a nemzet lelki megújulásra vágyik és ahhoz keresi, különösen fiatalok számára, a legalkalmasabb keretet. Ezért fogadták az egyházak örömmel a Magyar Cserkészszövetség létrejöttét és megalkuvás nélküli kiállását az eredeti hármas fogadalom és a teljes szövegű tíz törvény mellett. A magyar református egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa február 22-én állást foglalt, amint a Reformátusok Lapjának március 12-i száma írja, „a megújuló keresztyén cserkészmozgalom támogatása mellett”. A magyar katolikus püspöki konferencia március 7-én és 8-án tartott tanácskozást, ahol üdvözölte az újjászületett cserkészmozgalmat. Az Űj Ember húsvéti száma így ír róla: „Az ülést követően Gyulay Endre püspök, a PK (Püspöki Kar) ifjúsági felelőse levélben fordult az egyházmegyék ifjúsági megbízottaihoz. Beszámolójából a PK a Magyar Cserkészszövetséget alkalmasnak és ajánlhatónak ítéli a katolikus ifjúság körében a valláserkölcsi alapon álló cserkészet megszervezésére.” Dr. Surján László — a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke — felhívását a Reformátusok Lapja április 9-én közölte. Ebben az elnök emlékeztet a református egyház érdemeire a korábbi magyar cserkészet naggyá tételében, majd
