Magyar Egyház, 1989 (63. évfolyam, 1-6. szám)
1989-03-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal sát, hogy „hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek”, Máténál viszont úgy szól a megbízatás, hogy „tegyetek tanítványokká ... minden népeket”. Márk fogalmazása tehát általános, minden teremtmény. Mintha arra utalna, hogy a tanítványok megbízatása, az evangélium hirdetése, mindenkinek szól, akit csak elérnek; nincs határ, nincs megkülönböztetés. Máté fogalmazása viszont szűkebb is, tágabb is. Először is ott van, hogy tegyenek tanítványokká minden népeket. Az eredeti görög „ethné”-nek három jelentése volt: nép, nemzet, pogány. Máté utalása mindháromra alkalmazható és a különböző fordítások hol egyiket, hol másikat használják (német: Völker, holland: volken, olasz: popli, francia: nations, angol: nations, spanyol: gentiles). Magyarban legszívesebben a legújabban kiadott angol-magyar diglot szöveget használom, ahol az angol Good News Bibié ből véve „all people” szerepel, magyarul pedig párhuzamosan „minden népet”. A nyelvészeti elemzés lehet érdekes, de súlyosabb teológiai problémába kavarodunk a Márk-Máté párhuzam vizsgálatánál. Márk idézete megfelel Jézus stílusának: hirdetni az evangéliumot minden teremtménynek szóval és életformával, azután a hallgatókon múlik, hogy a jézusi életforma szerint való életet magukévá teszik-e. A Máté által feljegyzett úgynevezett missziói parancs viszont kényszerítő és kizárólagos. Az utóbbi idők teológusai felekezeti különbség nélkül izgatottan és idegesen vitatják ezt a kérdést. Egyesek odáig mennek, hogy a missziói parancsot imperialistának és diszkriminánsnak bélyegzik a többi többszázmilliós vallással — budhizmussal, brahmanizmussal, izlámmal — szemben. Ezek tévelygők lennének mind, ki lennének zárva az üdvösségből? A világban működő mindenféle missziók ereje és minősége láttán irreálisnak tűnik, hogy ezek a számarányukban a világ összkeresztyénségét messze túlhaladó billiókra szaporodó népek valaha is mind keresztyénekké váljanak. Az a nehéz kérdés is feleletre vár, hogy vajon a földközi-tengeri, tehát fehér keresztyén kultúrától távoleső, másminőségű és másszínű kultúrák által kialakított vallások a maguk kultúrkörében alacsonyabb értékűek? Áthidaló elképzelés, hogy a keresztyénség valamiképpen ötvöződjék az ázsiai, afrikai és más nem-nyugati kultúrák szellemi-lelki jellegével, éthoszával. Egy másik érvelés szerint a távol-keleti vallások olyan magasrendűek, hogy híveiket valójában jézusi szellemű tanítványoknak lehet tekinteni. Bármilyen mértékben kapcsolódik bele ennek a kérdésnek elemzésébe gyülekezeteink népe, a „minden nép” azt kell számunkra jelentse, hogy Jézus Krisztus evangéliumának nincsenek sem népi, sem nyelvi határai, tehát a jézusi tanítványok bizonyságtételi kötelezettségének sincsenek. Az első tanítványok tudatában voltak ennek, Pál apostol és a többiek nem mentek evangéliumot hirdetni a mai Afrikába, Kínába vagy Amerikába, mert azokat az országokat és népeit még nem ismerték. De amit ismertek, oda elmentek: eljutottak Európa országaiba, a hagyomány szerint még Indiába is; és fokozatosan mindenüvé a világon. A magyarokhoz is. Mi is a „minden nép” egyike vagyunk. Minden nép a maga éthosza szerint színezte keresztyénségét. Nem tekintve a felekezeti különbségeket, a népi kultúrák különbözősége szerint ezerarcú keresztyénség van a világon. Ezért, kellő óvatossággal, örömmel és hálásan beszélhetünk magyar vallásról. Ismételjük hát meg: pünkösdkor a Szentlélek nem hagyta abba Istennek a teremtés pillanatában elkezdett munkáját. De a Jézus által meghirdetett új teremtés a Léleknek új munkaterületet szabott: töltse be erővel mindazokat, akik Jézus parancsára mint tanítványai hirdetik az evangéliumot minden népek között egészen a föld végső határáig. A Lélek dinamizmusa új világosságot, új reménységet hoz. A XVII. századból való egyik pünkösdi dicséretünk erővel fejezi ki a Léleknek ezt az új munkaterületét, Krisztus igéjének új világát. így a Lélek az, aki manapság öszszegyűjti a népeket új világmozgalomra, az igazságosság, szabadság, béke és a teremtett világ épségének megőrzése érdekében való küzdelemre. (A mozgalom általánosan használt angol fogalmazása: Fighting for Justice, Peace and the Integrity of Creation.) Az életet újjáteremtő isteni erő új útjára indult el pünkösdkor. Ezt érezzük meg a pünkösdi csodában. És véssük szívünkbe Péter igehirdetésének utolsó mondatát: „Térjetek meg és veszítek a Szentlélek ajándékát. Mert nektek szól ez az ígéret és a ti gyermekeiteknek és mindazoknak, valakiket csak elhív magának az Űr, a mi istenünk.” Nekünk is szól 1989. pünkösdjén. Harsányi András PÜNKÖSDI IMÁDSÁG Mindenható Isten, Mennyei Atyánk! Újjáteremtő Lelkedre bízzuk magunkat, hogy általa szolgálhassuk embertársainkat, köztük elsőbben is a föld bármely országában élő magyar véreinket, Krisztus egyházát, melynek hitünk szerint része az Amerikai Magyar Református Egyház is. Emlékeink felidézik számunkra a közeledő hősök vasárnapjának figyelmeztetését: ne engedd, hogy valaha is elfeledjük magyar népünk ezeréves hőseinek példáját; sőt inkább ösztönözzön arra, hogy minden idők és népek hőseit szívünkbe zárjuk. Ne csupán azokat, akik életüket halálra adták, hanem a ma hőseit is, akik most élnek elnyomattatásban, testi-lelki nyomorúságban. Add meg nekik nyelvük, életük szabadságát. Emlékeztess a szentek egyességére: szeretteinkre, akiket szavunk, írásunk, ölelésünk elér e földön, valamint azokra, akik már előttünk járnak, de mégis velünk együtt várományosai a mennyei közösségnek. Pünkösdi tűzzel járd át ezt az egész világot és mindannyiunk szívét. Krisztus ígéretével kérünk. Ámen. Harsányi András A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 9. ZSINATA A Magyarországi Református Egyház 1989. január 18- án megnyílt IX. Zsinata 96 taggal alakult meg és az elkövetkező 12 évre Dr. Kocsis Elemért, a Tiszántúli Egyházkerület püspökét választotta lelkészi elnökévé. Lelkészi alelnök Dr. Tóth Károly dunamelléki püspök lett. Világi elnök ismét Somogyi József dunamelléki főgondnok, világi alelnök Szabó Magda tiszántúli főgondnok lett a választás során.
