Magyar Egyház, 1989 (63. évfolyam, 1-6. szám)
1989-03-01 / 2. szám
4. oldal MAGYAR EGYHÁZ A SZÓLÁS MESTERE A huszadik században magyarul senki nem szólott ékesebben Ravasz László református püspöknél. Ékes beszédének pedig örökérvényű tartalmat Isten igéjével törekedett adni. Folytonosan és ismételten átgondolta az igét, igyekezett azt megérteni és az egyénre — magára is —, a társadalomra, egyházára, nemzetére és az emberiségre kötelezően alkalmazni minden kérdésben. Ez tűnik ki abból a 60 hosszabb-rövidebb írásából is, amit Ravasz László: Válogatott írások, 1945-68 címen az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Bern) adott ki 1988-ban. A könyvet Bárczay Gyula szerkesztette kitűnően és látta el alapos kutatásról tanúskodó jegyzetekkel. Aki a magyarság akkori életét Isten igéje szempontjából akarja látni, annak tanácsos, sőt szükséges elolvasnia ezt a prédikációkat, értekezéseket, püspöki jelentéseket, leveleket tartalmazó könyvet, mert írója tudással, lelkiismeretesen, őszintén törekedett felelős őrhelyén az ige szempontjából szólni. Ravasz László előszava és a bevezető után négy szakaszba csoportosítja a könyv az anyagot: 1. Püspökség (1945-48); 2. Kálvin-téri lelkészség (1948-53); 3. 1956- 1957; és 4. Nyugdíjban Leányfalun (1957-68). Az igehirdetéseket és egyéb írásokat létrejöttünk időrendjében közli a könyv. így került az 1960-ban „A Zsidókérdésről” címen írt tízoldalas értekezés a könyv végére. Nyíltan, tárgyilagosan, ahol szükségét látta, ott bűnvallóan írt ebben az elolvasásra nagyon szükséges értekezésben. Fő jellemzőjeként ebben a kérdésben azt lehet tekinteni, amit 1945. november 21-i püspöki jelentésében így adott: „Az egyházak állásfoglalása volt az egyetlen megnyilatkozás, amelyben a nemzet lelkiismerete és Isten örök erkölcsi világrendje megszólalt. Ez a síkraszállás százezrek életét mentette vagy hosszabbította meg.” Cikkében megállapítja: „Zsidókérdés van. Oka az emberi bűn. A keresztyénségé és a zsidóságé egyaránt... A kérdést csak szeretettel és igazsággal lehet megoldani. Mivel lényegében vallásos kérdés, véglegesen csak a Krisztusban lehet megoldani.” A budapesti Kálvin téri templomban — leggyakoribb igehirdetői szószékén -— 1945. június 17-én egész prédikációja az „Igazság és Szeretet” témáról szólt. Mesteri felépítéssel három szakaszban mondta el, hogy 1. a világmindenség alapeszméje az igazság és a szeretet. 2. Az emberi bűn „az igazság és szeretet eme összefüggését azonban megrontotta ... létrehozott egy olyan igazságot, amelyik szeretet nélkül való és . .. olyan szeretetet, amelyik igazság nélkül való”. 3. A teremtési rend, „az igazság és szeretet kibékülése a kereszt”, Jézus Krisztus. Mint sok más igehirdetését, ezt is összegező bibliai idézettel fejezte be: „Az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk abban, aki a fej, a Krisztusban”. A következetes gondolkodásán átsütő melegséget az ilyen kiragadott rövid idézetek nem tudják érzékeltetni. „A bennem élő Krisztus” ismételt megvallásával közli hallgatóival Isten igéjét az, aki magáról ezt írta: „Egy vágyam van: szeretnék nemzedékem prédikátora lenni.” Kiterjedt működése folyamán „magyar református igehirdetőnek még nem volt akkora hallgatósága, mint Ravasz Lászlónak”. Nemcsak minden prédikációja, hanem minden egyéb írása is igehirdetés akár unokájának, Gyöngyvirágnak az óvóhelyen bombázás közben megszületéséről (A Magyar Hádesz), akár az egyház történetéről (püspöki jelentések) számol be. Az 1945-68 évi magyarországi helyezetet az egyetlen helyes szempontból, Isten igéje szempontjából tárja fel. Nyilatkozataiban a nyílt bátorság és a józan megfontoltság egészíti ki egymást. Nyílt bátorsággal mondta meg, például, az egyházi tulajdonoknak az állam által elkobzásakor: „Mennyivel egyszerűbb eljárás lett volna kevesebbet venni el s meghagyással oldani meg az egyházfenntartásnak a kérdését. De mindent elvettek és így az államnak magának kell az egyház kiadásairól gondoskodni. Mi más ez, mint az egyház államosítása? Olyan valami, ami a demokráciának tökéletesen ellene mond s halálos veszedelmet rejt az egyház számára.” „Mi.. . iskoláinkat államosítani nem akarjuk.” Viszont józan megfontolással járt el kikényszerített lemondásra felszólíttatásával kapcsolatban: „Nekem szabad volt a felszólításra nemet mondanom s vállalni a legalább 15 évre szóló börtönbüntetést. Inkább okos voltam, mint erős.” Aki Magyarországot elhagyta, merészeli-e elítélni őt? Akkori megállapításai ma is érvényesek: „Az egyháznak az az igénye az állammal szemben, hogy szolgálata elől minden erőszakos akadályt hárítson el és biztosítsa lényének szabad kifejtését.” „El kell érnünk, hogy az egyház ne legyen politikai tábor, amely akár az állam politikai céljai ellen, akár az állam politikai céljai mellett felhasználja azt a befolyást és tekintélyt, amit Jézus Krisztustól a lelkek építésére és Isten országa szolgálatára vett.” „A magyar református egyháznak át kell alakulnia önmagát fenntartó, szabad egyházzá.” Ezzel a néhány mondattal azt szeretném elérni, hogy minél többen vegyék meg és olvassák el a szólás mesterének ezt a fontos könyvét. Befejezésül ezt a mondatát idézem „A Gőg” című prédikációjából: „Minden emberi érzés között a legmagasztosabb az örökkévaló és mindenható Isten fősége előtt való hódolás.” Imádta Istent. Ez a gondolkozó ember legnagyobb méltósága. Szigethy Béla A könyv a kiadótól rendelhető meg: Püski-Corvin, 251 East 82th Street, New York, NY 10028. ÚJ LELKIPÁSZTOR BEIKTATÁSA McKEESPORTON Ünnepi istentisztelet keretében iktatta be Demeter Andor, az Amerikai Magyar Református Egyház Nyugati Egyházmegyéjének esperese Borsay J. Dánielt a McKeesport-i Független Magyar Református Egyház lelkipásztori tisztébe a nyugalomba vonult Tamás Dénes volt esperes utódaként. Az istentiszteleten az igét angolul Dr. Harsányi András püspök, magyarul Demeter Andor esperes hirdette. Ökumenikus közösségben szolgáltak az istentiszteleten Füleki Sándor (Youngstown, Amerikai Magyar Református Egyház), Jalsó Sándor (Brownsville, USA Presbiteriánus Egyház), Novák Miklós (Pittsburgh, Kálvin Egyházkerület). Az istentiszteletet az újonnan beiktatott Borsay Dániel beköszöntő igehirdetése zárta be.
