Magyar Egyház, 1986 (65. évfolyam, 1-6. szám)
1986-09-01 / 5. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7. oldal Magyar Református Egyház a világ négy táján élő többnyelvű, többfelekezetű és kultúrájú egyháztestekké lett. De a nagy földrajzi, politikai, kulturális és gazdasági választófalak ellenére a közös hitvallások, az istentiszteleti rendtartás és a lelki örökségek megmaradtak. A delegátusok elismerték a sokfajta különbözőségekből adódó eltérő véleményeket és feszültségeket, de igyekeztek azt keresni, ami Jézus Krisztus szeretetében összeköti és egyesíti ezeket az egyházakat. Hálaadással tudomásul lett véve az, hogy ma Isten ezekre az egyházakra bízta a magyar hátterű református népének gondozását ezért kétségtelen az, hogy egymás életének az ismerete és annak szeretetben való hordozása segít e szent felelősség jobb betöltésébe. Szóba jött a genfi Református Világszövetség alkotmányának az a része (III. cikkely, 7. és 8. pontok), amely a „szegény és az üldözött” egyházakkal való sorsközösségről beszél és arra int, hogy kötelességünk a „polgári és vallási jogokat védeni bárhol a világon, ahol azok veszélyben vannak”. A vita végén a Lelkészegyesület kinevezett és felhatalmazott egy ökumenikus bizottságot, hogy „tegyen meg minden szükséges lépést” egy Református Magyar Ökumenikus Világszövetség létrehozására. A nyolc tagú bizottság keresztmetszetben tükrözi az észak-amerikai magyar reformátusságot. Ábécé sorrendben: Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Ref. Egyesület Elnöke; dr. Bütösi János, Bridgeport; Endrei Ferenc, Cleveland; dr. Harsányi András, választott püspök; dr. Komjáthy Aladár, Montreal; dr. Medyesy László, Wallingford; Rőczey Barnabás, a Lelkészegyesület elnöke; Török István, Perth Amboy. A Református Magyar Ökumenikus Világközösség után nemcsak Nyugat-Európából, Dél-Amerikából, Ausztráliából és Magyarországról jöttek vágyakozó kívánságok, de azt az Egyházak Világtanácsa és a Református Világszövetség is örömmel támogatják. A Lelkészegyesület egy nagy lépést tett a református magyar ökumené ösvényén. Meggyőződésem, hogy segíti Isten e szereteten alapuló erőfeszítést és a testvéri egyetértés művelőire ma is igaz a zsoltáros ősi éneke: „Mint a balzsam olaj ők olyanok! Megáldja az Űr az ilyeneket nékik ád hosszú életet.” Dr. Medyesy M. László MBK - ITT-OTT KONFERENCIA - A JÖVŐVEL VALÓ TÖRŐDÉS „Közösségünket a jövővel való törődés jellemzi. Meggyőződésünk, hogy az emberi, baráti kapcsolatok kiépítése s ápolása révén befolyásolhatjuk a történelem alakulását.” — Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Éltető Lajos a Magyar Baráti Közösség gondnoka a Közösség 1986. augusztus 16-23- ig rendezett, tizenötödik évi konferenciáját az Ohioi Lake Hope, a Reménység Tava mellett. A konferenciára jelent meg az MBK Itt-ott című folyóiratának századik száma. Elsősorban az Egyesült Államokból, de a világ sok más országából is részt vettek az egyhetes előadás- és megbeszélés-sorozaton mintegy kétszázan, köztük több tucatnyi gyermek és fiatal. A konferencia gazdag tartalmú előadássorozata egy teljes délelőttöt szentelt az 1956-os magyar forradalom emlékének. A harmincadik évforduló küszöbén Király Béla, Horváth Elemér, Éltető Lajos és Nagy Károly elemezte a forradalom tanulságait és tett hitet a magyar nemzet 1956- ban kinyilvánított, áldozattal is vállalt szabadság-akarata mellett. Magyarországról Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor, az Anyanyelvi Konferencia védnökségének elnöke és Tóth Pál Péter, a Magyarságtudományi Kutató Csoport munkatársa voltak a konferencia vendégei, sok fontos információt nyújtó előadásokkal. A nyugati magyar szigetek együttműködését is szimbolizálták Kovács Andor és Bárczay Gyula, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vezetőinek beszámolói az EPMSZ könyvkiadó és konferencia programjáról. Zsakó Gyula Liszt Ferencről, Horváth János a Kodály módszer amerikai meghonosításáról, Bruckner Adrienne a modern magyar zeneszerzés útkereséséről tartott hangfelvételekkel illusztrált előadásokat. A budapesti Bruckner Adrienne hangversenyt is adott a konferencia egyik estéjén, más estéken pedig Sziky Károly és a debreceni Délibáb együttes mutattak be színvonalas népzenei és verses műsorokat, egy alkalommal a mindig lelkesítő Magyar Kálmánék néptánc bemutatójával. Ludányi András a toledói magyar negyedről mutatott be egy általa készített tudományos értékű dokumentum filmet, amelyhez Ujvági Péter, Toledo polgármestere is hozzászólt. Hámos László azokról a gyakorlati teendőkről tartott fontos műhely-beszélgetést, amelyekkel minden amerikai magyar sikeres hatást érhet el szenátori és képviselői segítségével a magyar kisebbségek védelmében. A konferencia ifjúsága két beszélgetést is rendezett: egyet Lőrincze Lajossal a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartásáról és a magyarországi kapcsolatokról és egyet Király Bélával és Held Józseffel az 1956-os magyar forradalom történetéről. Horváth Elemér költői estje, Nagyváradi Kirchmayer István felolvasása, Bodnár Gábor beszámolója a Magyar Cserkészszövetség munkásságáról és énekes-zenés tábortűz egészítették ki a konferencia gazdag programját. Az Itt-ott konferenciára küldte el Csurka István azt a nyilatkozatát, amelyben tiltakozik írásai magyarországi megjelenésének betiltása ellen. Nyilatkozatát az MBK közgyűlésén olvasták fel és elhatározták annak közzétételét. A konferencia Istenszolgálatait Horváth Erzsébet, budapesti református lelkész, valamint Éltető Lajos és Nyeste Zoltán végezték. „Örömmel tapasztaltam — mondta Lőrincze Lajos búcsúzójában — hogy milyen sokan vesznek részt a magyar nyelv, a magyar kultúra ápolásának fontos és áldozatos munkájában. További sikeres jó munkát kívánok, s azt, hogy a továbbiakban is azt keressük — és találjuk meg! — ami összeköt bennünket.” „Harminc év után — mondotta Nagy Károly a forradalomról szóló előadásában — ismételjük meg a Magyar írók Szövetsége 1956. december 28-i, Gond és Hitvallás című nyilatkozatának fogadalmát: ,Hűséget fogadunk a zászló előtt, mely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben, hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Erkölcs legyen a munkánk talpköve, műveinkben pedig találjon értelmet és formát a nép alkotó ereje, az emberség és eszméivel a kor.’ ” Lapzártakor vettük a szomorú hírt, hogy Nt. Sirmay József október 5-én, Detroitban elhunyt. Béke poraira.
