Magyar Egyház, 1982 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1-2. szám
KÄGyflB GGYhÁZ és nem gondolsz arra, hogy a rossz, a nemvárt szomorúság bármely pillanatban beléphet hozzád és máról holnapra megváltozhat helyzeted, akkor jogosan félhetsz. Aggodalmaskodásod akkor tényleg nem lesz hiábavaló. Ha csak a gépkocsi megszerzése és megtartása tölti el a lelkedet és foglalja el szíved vágyát, akkor még könnyen lehetsz kocsinjáró emberből fogolyként úttalan útakon menetelő ember, aki vagy kidőlsz a sorból végkimerülésedben, vagy idegen földön, valamelyik bánya mélyén görnyedezve fejezed be szánalmas sorsodat. Azonban, ha fel tudsz nézni, erről a földről, bármilyen drága is ez a terület, ahol élsz, ha ezt az országot egy másik ország védelme alá tudod helyezni és először annak a másik országnak az értékeit akarod megszerezni, vagy megtartani, akkor nem félhetsz. Akkor sem az atom rettenetes ereje, sem a vegyi háború fenyegető réme nem érhet hozzád és nem árthat neked. Mindennapi munkád mellett, ha mindennapi imádságodat is el tudod mondani, hétköznapjaid dolgai után, ha a vasárnapokat is meg tudod szentelni és áldott lelkű, hitben élő őseid nyomdokában tudsz és akarsz tovább menni. Az általuk megépített templomaidat újra otthonoddá tudod tenni, majd ha az úrasztalának szent jegyei után is éhség és szomjúság támad telkedben és lelked mélyén felfakadó szent érzésekkel tudod énekelni: Te benned bíztunk eleitől fogva és most is, az 1982. esztendőben csak benned akarunk bízni. Isten Igéjét vasárnapról vasárnapra úgy szívja be a mennyeiekre éhező és szomjúhozó lelked, mint a kiszáradt föld a májusi csendes esőt, akkor országod, mégha százszor annyi idegen tankkal lesz is megrakva, mégha ezerszer több idegen csizma tapossa hazád földjét, mégha sokszorosan több rafinériával próbálják pusztítani népedet, gátolni a születéseket, lezülleszteni ifjaidat, akkor is megmaradsz és néppé leszel. Földed a tiéd, hazád nem börtön, hanem édes otthonod lesz. Még debreceni diákkoromban hallottam, hogy egy szépnek ígérkező téli reggelen a juhász kihajtotta nyáját a Hortobágyon, hogy a fagyos földön még megmaradt fűszálakat szedegessék bárányai. Hirtelen egy olyan hóvihar kerekedett, hogy sem3. oldal mit nem lehetett látni. A juhász valahogy vissza tapogatott tanyájához, majd amikor elállt a -vihar, kétségbeesett félelmek között indult el szétszórt nyája megkeresésére abban a hitben, hogy vagy élve, vagy elpusztulva valamennyit megtalálhat belőle. Fáradságos keresése nem vezetett eredményre, mert sem élve, sem elpusztulva egyetlen egy báránykát sem talált meg. Búsan indult vissza tanyájára, amikor látott egy nagyobb hóbuckát. Közelebbről megnézte, hátha valamelyik mélyedésben meghúzódott egy állatocskája. Amikor közelről meglátta, hogy az egy jégréteg, és amikor áttörte örömmámor töltötte el, mert nyája teljes egészében épen és egészségesen ott volt a hóbucka alatt. Az történt ugyanis, hogy a nyáj nem futott szét, hanem összebújt és minél nagyobb lett a vihar, annál inkább szorosabbra lapultak egymás mellé és a meleg leheletükből egy páncélréteg képződött felettük. A tomboló vihar elpusztított élőt és élettelent, de ők megmaradtak, mert együtt voltak. így lesz a te imádságod is drága magyar testvérem egy ilyen jégpáncél hazád felett. Falusi kis templomok égfelé nyúló tornyai alatt meghúzódva várhatod meg a vihar elmúltát. Onnan felszálló éneked lesz a támadó fegyverek leghatalmasabb elhárítója, életed megvédője, jövőd biztosítója. Megköthették Trianon kegyetlen vasszerződését. Létrejöhetett korlátolt látású nyugati vezetők vakságából nagyon sok egyezmény, de ezek mind mint a ruha, amelyet a moly megemészt, vagy mint a papír, amelyet a víz átitat, széthullanak, megsemmisülnek. Azonban, ha mi magyarok országhatáron túl, országhatáron belül tudunk és akarunk még imádkozni és csak Istenre nézni — az 1982-es esztendőt egy másik ország buzgó keresésében, az Isten országa tovább építésében eltölteni, akkor nem félhetünk; jelenünk áldott, jövőnk biztos, megmaradásunk mindenekfelett való lesz. Imádkozzatok és buzgón kérjétek magyar testvéreim az egek Urát, veletek lesz, velünk lesz most és örökkön örökké. Drága magyar testvéreim, akiknek akár a mezőgazdaságban, akár a gyárak nehéz munkájában megkérgesedett a tenyerük, tegyétek össze ezeket a megfáradt kezeket nyugdíjas időtökben imádságra. Édesanyák! Ne szűnjetek meg imádkozni gyermekeitekért, akik közül már nagyon sokan családtól, otthontól, Istentől, sőt talán népünktől is elszakadtak. Az Úr fézus vissza adja gyermekeiteket, néktek adja ezt az országot, amíg élünk és gyermekeinknek és a másikat a halálunk után a lelkűnknek. Adjon az Isten nagyon, nagyon boldog esztendőt magyar népünknek. Amen. Könyörülő Isten, Népeknek Ura, mindenek felett való hatalom! Légy a te magyar népeddel, hogy megmaradjon, adj neki hivő szívet, és Te légy reménysége, védelmezője. Add meg a mindennapi kenyerét, a Te és egymásiránti szeretet teljességét, add meg a termőidőt, békességet. Legyen áldott szent neved, Aki szabaddá, boldoggá tudod és akarod tenni a benned bízó népeket és nemzeteket. Amen. SZABÓ BÉLA (Windsor) * * * Elhangzott 1982. január 3-án, a Szabad Európa Rádióállomás Magyarországra sugárzott református műsorán. Új püspök a Délvidéken A múlt esztendőben zajlott le a Jugoszláviai Magyar Református Egyházban a tisztújítás: a már 21 éve püspöki tisztet viselő Ft. Csete István dr., a pacséri egyház lelkipásztora lemondott és helyére Hodosy Imrét, a feketicsi egyház lelkészét választották meg püspökké. Az egyházmegyék élére is új esperesek kerültek: a Bácskai Egyházmegyében Békássy Zoltán helyére Nt. Kiss Antal Ómoravicai lelkipásztort választották meg, a Bánáti Egyházmegye élére Kocsis Antal helyére ifjú Csete Istvánt, a debeljácsai egyház lelkészét választották meg, és a baranyai egyházmegye élére újraválasztották Nt. Narancsik Pált, a kopácsi egyház lelkészét esperesnek. Amikor megemlékezünk Főt. dr. Csete István hosszú szolgálatáról, amikor nagy bölcsességgel és végtelen türelemmel, szolgatársai iránti megbecsüléssel vezette a jugoszláviai magyar reformátusok életét, imádkozó szeretettel gondolunk utódjára és kérjük szolgálatára Isten áldását.
