Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9-10. szám
MAGYAR £Gyt7AZ 2. oldal W V WW WW WWWWWW1 ; írás \ ÉS ; ÉLET Örökségünk megőrzése "A jezréeli Nabotnak szőlője volt Jezreélben, Samária királyának, Ahábnak a palotája mellett. Egyszer Aháb így szólította meg Nábotot: Add nekem a szőlődet, hadd legyen az veteményes kertem, mert közel van a házamhoz! Adok helyette jobb szőlőt, vagy hajónak látod, pénzben adom meg az árát. Nábot így felelt Ahábnak: Az Ür őrizzen meg attól, hogy odaadjam neked atyai örökségemet" (I. Királyok könyve 21. rész 1—3. vers). Kedves Testvéreim! Ma, itt Ligonierben összeül egy illustris társaság, bátran merem remélni és meggyőződéssel hinni, hogy az amerikai magyarság szellemi arisztokráciája. Annak a lelki nagytőkének a tulajdonosai, amit az örök Gazda, a mindenek Ura osztott szét, mint a talentumokat a jézusipéldázatban a szolgák között. Az egyiknek ötöt, a másiknak kettőt, a harmadiknak egyet adott. Mindegy, hogy mennyit, mert a lényeg nem azon van, hogy mennyi a talentumod, vagyis a tehetséged, a képességed, hanem, hogy mennyire engedted magadban érvényre juttatni azt a szent hajtóerőt, mellyel minden rosszat megsemmisíteni, minden igazat, időtállót, vagyis istenit, érvényre juttatni, akár írásban, akár nagy előadásokban, vagy egyszerű beszélgetésekben, lehet és kell. * Amióta ember él ezen a földön, Istennek mindig meg voltak a kiválasztottal, küldöttei, akiken keresztül átáramlott az égi, a mennyei tisza igazság a földön élő, bűnös vágyakkal, a tisztátalant szerető, a rosszat kedvelő nyomorult embertömegekre. Mindegy, hogy kinek és minek nevezték: bölcseknek, prófétáknak, írástudóknak, reformátoroknak, íróknak, vagy egyszerű lelkipásztoroknak. Mindegy, hogy mire és mivel írták le az isteni örök igazságokat: agyagba égetett betűkkel, papirusz tekercsekre, vagy a legmodernebb technikai gépekkel nyomtatták ki. Az agórán mondták el, a fórumon hirdették, a televízió, a rádió kiáltotta világgá, vagy csak egyszerű falusi szószékeken prédikálták — a lényeg, hogy eljutott az emberhez. Az isteni kegyelem és szeretet még nyilvánvalóbbá abban lett, hogy külön népeknek és nemzeteknek a saját nyelvében megadatott az a speciálisan egyéniségére és lelkűidére szabott, felemelő, tovább éltető tanítás, amit, ha az arra kiválasztottak jól hirdettek és képviseltek, lelkiismeretesen munkáltak, hihetetlen meggazdagodást, történelmi tovább folytatást jelentett és eredményezett. Ellenben, ha ezek a kiválasztottak, talentumokkal megajándékozott küldöttek visszaélnek megbízásukkal, vagyis árúba bocsátották örökségüket, vagy nyereségvágyból, vagy a hatalmasoktól való félelemből, akkor népek és nemzetek hullottak le a történelem fájáról, mint megrohadt, éretlen gyümölcsök és a hamis próféták is belepusztultak rút és önző spekulációjuk szennyes mocsarába. A felolvasott Igében arról van szó, hogy egy egyszerű ember örökölt egy szőlőskertet. Ennek a szőlőskertnek az értékét nemcsak a gazdagon termett szőlőtőkék és gyümölcsfák sokasága, a hely szép, kies fekvése jelentette, hanem igazi értékét a gazdája abban látta és érezte, hogy annak a területnek minden talpalatnyi helyére, minden rögére, az ősök drága verejtéke hullott. Egy olyan imádságos légkör-levegő vette körül az ott élő családot, ami semmi mással nem pótolható, ami az élet értelmét, teljes és tökéletes boldogságát jelentette. Vagyis, amikor egy ember megérzi, hogy az ő egyetlen hivatása, életének, munkálkodásának tiszta, szent értelme az örökséget úgy ápolni, hogy azt az utána következő nemzedék a felülről kapott tisztaságában, belső és külső értékeiben egy többlettel, egy plusszal kaphassa meg. Kedves, lelkiekben és szellemiekben gazdag magyar testvérem, barátom! Tisztában vagy te azzal, hogy neked is ilyen csodálatos örökséged van? Egy olyan szőlőskertnek vagy a tulajdonosa, melyet ezer esztendő óta áldott lelkű, vészben-viharban verejtékkel munkálkodó ősök vére öntözött, védett és tett világhírűvé? Mert a te országod, nemcsak a Kárpátokkal körülvett, a Duna, Tisza, Maros vizeivel öntözött földterület, hanem az a magyar lelkűiét, amely az egyszerű jobbágy, a kis és közép■ctflmod/m cnvRc SEPT.-OCT., 1981 — Vol. 60, No. S. Published bi-monthly. Editor-in-Chief: RT. RÉV. DEZSŐ ÁBRAHÁM, Bishop Editor: RT. RÉV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 Tel.: (216) 666-4600 Business Manager: DR. ÁRPÁD BANDA 2299 Winter Parkway, Apt. 295 Cuyahoga Falls, Ohio 44221 Tel.:929-3687- Office of Publication: -Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102 Second class postage paid at Cleveland, Ohio Subscription—Előfizetés: évi $5.00 yearly Send Form 3579 to Classic Printing Corp. 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio.44102 POSTMASTER: Send Address Changes To Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102 U. nemesség, a főurak egyrésze életét, nemzetéhez, hazájához való hűségében, az elnyomatásban éppenúgy, mint a gazdag jólétben, jellemezte. A kik nem adták el örökségüket, sem a töröknek, sem a Habsburg dinasztiának, sem más elnyomó, hatalmaskodni akaró nációnak. Akik a letiportságukban is tudták énekelni: Erős várunk nékünk az Isten és fegyverünk ellenség ellen. Akik élőszóval, írott betűkkel — ha kellett, üldöztetést is vállalva — hirdették a magyarság szent élniakarását, történelmiküldetésének útját, holnapját. Egyre nagyon figyelj kedves testvérem, hogy a te legnagyobb fegyvered az Istenbe vetett hited. Mert csak kuruckodásoddal, mellveregető és döngető magyaros öntudatoddal, nem tudod megvédeni ősi örökségedet. Figyeld meg ezt az egyszerű embert, a bibliai Nábotot, így kezdi beszédét: Az Úr őrizzen meg attól, hogy odaadjam atyai örökségemet. Mert minden örökséget igaz értékűvé, az Istenbe vetett hit tehet csak. Vagyis más szóval: örökséged csak addig maradhat meg, ameddig Istenre tudod bízni. (Folytatása 7. oldalon)
