Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1-2. szám
4. oldal tőled telik, eljuttatod adományodat. A bibliai szegény asszonytól csak két fillér tellett és Jézus mégis azt mondja, hogy ez volt a legnagyobb adomány, mert nem a fölöslegből adott, hanem mindenét odaadta. Tőled is csak azt várja Isten, ami tőled telik. Azzal a több, vagy kevesebb adományoddal meghosszabbíthatod az itt élő magyarságnak a lelkigondozását, tehát az utódoknak Istenhez való vezetését és a tiszta hitéletben való megmaradását. Nézd, Magyar Református Testvérem, ezek az ősi Református Kollégiumok: a sárospataki, a kolozsvári, a nagyenyedi mind, mind a szegények fillérjeiből épültek és szolgálták az isteni és nemzeti szent ügyet. A vérzivataros évszázadokon, amikor évtizedeken keresztül ínség, nyomorúság, hontalanság, járványok sorozata tette mérhetetlen fájdalmassá a magyar életet, de a főuraktól kezdve a legszegényebb jobbágyig a szent ügyért mindenki meghozta a tőle telhető áldozatot. Mi hisszük és valljuk, hogy magyarságunkat, nemzeti létünket ezek az áldozatok tartották és védték meg a megszámlálhatatlan ellenség közepette. így védi és gazdagítja a te adományod itt élő magyarságunk hitéletét, a most létrejövő Lelkészképző Intézeten keresztül. Isten nagyon megáld érte. Szabó Béla Ha hinni mersz! Ha hinni mersz Nem látni kívánsz Ha hidat versz Nem mérget okádsz Ha adni tudsz Nem kapni akarsz Ha kezet fogsz Nem fegyvert takarsz Ha könnyet törölsz Nem sebben turkálsz Ha búzát őrölsz Nem éltet kuszálsz Ha vakot vezetsz Nem gyengét uralsz Ha embert szeretsz Nem kincset kaparsz Ha áldást szórsz szét Nem átkot viszel Akkor mond csak Hogy Krisztusban hiszel! Dömötör Tibor MAGYAR GGYfiAZ “Lázár, jöjj ki!” (Folytatás a 2. oldalról) a jót cselekszi, amit áhítana, hanem a gonoszt, amit a szíve mélyén gyűlöl. Már comában fekszik. Majd beáll a lelki halál, a Sátánnal való azonosulás. Már nemhogy takargatja a bűneit, de kérkedik azokkal. A szó szoros értelmében bűzlik, mint az oszlásnak induló hulla. Lázár feltámadásának a titka ebben az üzenetben rejlik: “Uram, ímé, akit szeretsz beteg. ” Az Úr szeret ete miveite a csodát. Jézusnak nem volt közömbös, hogy a drága barát — ő látta a lelki szemeivel — már comában fekszik, és órák kérdése, hogy kiszenvedjen. Mint annyiszor olvassuk, különösen gyógyításaival kapcsolatban, hogy könyörületességre indult, megszánta a sokaságot — hogyne indult volna könyörületességre annak baja láttán, akivel való szeretete, barátsága kölcsönösen kipróbált és mély volt! Nemde, az a bűnös felé is az örömhír, az evangélium, hogy Isten szeret minket, és hogy azért küldötte el az ő egyszülött Fiát, hogy aki hisz őbenne, ne menjen kárhozatra, hanem örök élete legyen?! Istennek sem mindegy, hogy az ősi ellenség, a Sátán kikéri az embert, hogy a maga orcájára és hasonlatosságára formálja azt. Szeretete miveli, hogy az embernek elzárja útjait: nem megy szépszóval a megfordulás, a 180 fokos hátra-arc!-csinálás, hát majd megy csúnyán! Isten nem habozik összetörni a sorsát annak, akit üdvösségre elválasztott. Elveszi a munkáját, elveszi az egészségét, elveszi azt, akit a legjobban szeret. És ráadásul a bűnei nyakára tekerednek és megfojtással fenyegetik. A zsákutcából nincs menekvés. Ez az a helyzet, illetve állapot, amikor az egyénnek nincs sok választása. Vagy megátkozza Istent és meghal, vagy pedig felfigyel az Üzenetre: “Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja, és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van, és nem megy a kárhozatra, hanem áltálment a halálbóll az életre” (János 5:24). Hogyan? Őt, a bűnöst, az erkölcsi halottat szereti az igaz Bíró?! Hát halottak is hallhatják az Isten Fiának szavát? Rájuk is érvényes a Lázár testvérének mondott ige: “Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz én bennem, ha meghal is, él”. És ha elhiszi, hogy Isten úgy is érti, amit mond — és megfordul az életútján, azonnal érvénybe lép az Úr Mártának mondott ígéretének a záradéka: “És aki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal. ” Az egyénnek ezt a megfordulását megtérésnek, újjászületésnek, új teremtésnek nevezi a Biblia. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy aki eddig háttal volt az Istennek, szembefordul és elindul feléje. A bűneit nemcsak Isten vetette a háta mögé, megbocsátván és elfelejtvén azokat, neki is meg kell magának bocsátania és el kell felejtenie azokat. Mivel az Isten szeretetét, feléje nyújtott kezét megragadta, az kötelez: elsősorban őmaga lesz tanú, de mivel látják a megváltozott életét, mások is tanúskodnak majd a vele esett csodáról. Elannyira, hogy aki tegnap még “szagos” volt kárhozatos tettei miatt, ma elmondhatja: “Krisztus jó illatja vagyunk Istennek” (II. Kor. 2:15). Az óember kötelékei, a tudatalattiban felhalmozott régi kísértések és bűnök még sokáig akadályozzák az újember hitben való szabad járását, de hosszútávon a megimádkozott és naponként elkért kegyelem, a Szentlélek elveszi azok erejét. És szolgáló, bizonyságtevő életében dicsőíttetik általa az Istennek Fia. T rombitás Dezső PIETA Egyetlen szobrára Irta rá a nevét Csak egy alkotását Gondolta öröknek Őrültnek kezei Azt is összetörték Ne maradjon híre Angyali mesternek. Egyetlen művére Irta rá a nevét Csak egy teremtményét Alkotta öröknek Gonosznak kezei Azt is beszennyezték Ne legyen öröme Teremtő Istennek. Dömötör Tibor