Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1-2. szám
MGYAK eGyfiflZ 5. oldal Hunyadi László: A KERESZTYÉN HIT Azokat, kik elfogadják és követik Jézus tanításait keresztyéneknek nevezzük. A keresztyén vallás azokból az egyszerű hitigazságokból áll, melyeket Jézus hitt és tanított. Ezeket minden keresztyénnek tudnia és hinnie kell és életét ezekszerint kell rendeznie. Ezek a hitigazságok vezérelnek idvességre és ezek az alapjai az egyetemes emberi testvériségnek; ezeknek igaz és őszinte követésével minden ember és minden nemzet békességben virágozhat, gyarapodhat egymást tisztelve, segítve és gyámolítva. A keresztyén hit egyszerű alapigazságai, melyeket tudnia, hinnie és követnie kell minden keresztyénnek, ezek: 1-sö Igazság Van egy örökkévaló szent és igaz Isten, ki a világot teremtette, fenttartja, igazgatja és arra gondot visel. Értelmünk egyezik a Biblia tanításával, hogy Isten lélek, kiben minden felséges tulajdonság tökéletes mértékben megvan. így: 1. Isten örökkévaló s nem volt kezdete és vége sem lesz soha. (A végtelenség fogalmát a kör és a számsor érzékelteti.) 2. Isten változhatatlan. A tökéletes Isten mindenkor ugyanaz, nem változik soha. 3. Isten mindenható. Isten mindennél hatalmasabb és mindent megtehet, amit jónak lát. 4. Isten mindenütt jelen van. Isten lélek, kit idő és tér nem korlátoz. Istent nem lehet kiábrázolni. 5. Isten mindent tud. A mindenütt jelenlévő Isten tudta nélkül semmi sem történhet; tudja a múltat, jelent és jövendőt; tudja mit cselekszünk, mit gondolunk; nincs oly titok, mit Isten ne tudna. 6. Isten bölcs. Isten mindent végtelen bölcsességgel intéz és céljainak elérésére a legjobb és legalkalmasabb eszközöket használja. 7. Isten szent. Egyedül Isten tökéletes és mint ilyen tlra az egész világnak. 8. Isten igaz és igazságos. Isten törvénye minden teremtménye javát szolgálja. 9. Isten irgalmas és kegyelmes. Isten a megtérő bűnösnek megbocsát és azt kegyelmébe fogadja. 10. Isten jó. Isten szereti mindazt, amit teremtett és igy mindnyájunknak teremtő Atyja, ki szereti minden gyermekét, minden embert. Egyedül Isten jó. (Mk. 10:18) A szentírásban sokszor említik és beszélgetésekben is többször halljuk, hogy Isten lát, Isten tudja, Isten kezében vagyunk; ezek és hasonló kifejezések azt jelentik, hogy Istennek gondja van reánk mindig. Isten szeretetét gondviselésnek nevezzük. Minéljobban megismerjük Istent, annáljobban érezzük önön kicsinységünket és alázatosabbak leszünk; Isten végtelen jósága és szeretete arra indít bennünket, hogy szeressük, tiszteljük és Isten törvényei szerint éljünk. Jézus Istent Atyának nevezte. Mi is Atyánknak hívjuk, mert az fejezi ki Isten szerető gondviselését irántunk és gyermeki ragaszkodásunkat Istenhez. Sohase feledjük, hogy Isten a mi Atyánk és szent nevét gyermeki szeretettel és alázattal emlegessük. 2-ik Igazság Isten azért teremtette, tartja fenn, igazgatja és visel gondot a világra, hogy az ö országa megvalósuljon. Kezdetben Isten teremtette a világot az ő bölcs céljai szerint és azóta mindenre atyailag gondot visel. A szentírás elmondja, hogy Isten szép rendben teremtett mindent, melyről meggyőződhetünk, ha a világot szemléljük, melyben minden Isten törvénye szerint történik mindig mindenhol. Egyedül a szabad akarattal bíró ember tud Isten akaratával szembehelyezkedni. Először teremtette Isten a világosságot, a csillagos eget, napot, földet, holdat; aztán felékesítette a földet növényekkel, élő állatokkal; Isten gondviselése alkalmassá tette a földet az emberi élet fenttartására és akkor teremtette az embert férfiúnak és asszonynak. Az ember a földön a legtökéletesebb teremtmény, kire Isten nagy dolgokat bízott és élete útját kijelölte. “És megáldá Isten őket és monda nekik: Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszómászó mindenféle állatokon.” (I. Móz. 1:28) Ezt a nagy megbízatást és annak elvégzését minden embernek adta Isten, mert mindegyikőnk az ő gyermeke. Isten az ember testét a föld porából alkotta s adott belé lelket. Testünk látható, lelkünk láthatatlan. A test lélek nélkül nem ér semmit; a földi élet után ismét porrá lesz. A lélek ért, ítél, okoskodik, szabad akarattal tud választani a jó és gonosz között; a lélek tanulás által növekszik és a tapasztalatokból eredményekre tud következtetni. Lelke nemesítésével az ember jellemes, öntudatos, egyeneslelkületű személy, vagy egyén lesz. Ennek elérése és fejlesztése emberi hivatásunk. Földi életünk után lelkünk megtér Istenhez, aki adta volt. Isten számontartja és számonkéri életünket. Éljünk jellemes, öntudatos, becsületes, emberhez méltó életet; nemesítsük lelkünket s ne feledjük, hogy Isten adta mindenünket és azokért felelősök vagyunk. Isten azért adja javainkat, hogy azokkal híven sáfárkodjunk. * * * A teremtés óta Isten úgy tartja tenn, úgy igazgatja és úgy visel gondot a világra, hogy az minden teremtménye javára szolgál. Isten gondviselése mindenre kiterjed, a fűszálra, az emberre egyaránt. Bölcs céljai elérésére mindig a legjobb és legmegfelelőbb eszközöket használja. Nekünk értelmet és tehetséget adott, hogy megélhetésünket megkereshessük s jobbítsunk helyzetünkön. Isten segíti azokat, kik tehetségükkel, képességükkel önön és embertársaik sorsán könnyíteni igyekeznek becsületes, igazságos és felelősségteljes életet élve. A teremtés ismerete és Isten gondviselő jóságának megértése arra kötelez, hogy igyekezzünk jobban-jobban megismerni Istent, ki mindnyájunk Atyja; gyermeki szívvel szeressük Istent és éljünk parancsolatai szerint. Emlékezzünk Jézus tanítására: “Nemde két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! Nektek, még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.” (Mt. 10:29-31) (Folytatjuk)
