Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1-2. szám
MBGYAB £GYtmi A JÖVŐBE NÉZŐ EMBER A sárospataki ősi kollégiumnak volt egy gondnoka: Pálóczi Horváth Simon. Nagyon szigorú ember volt. A diákok ezért a fegyelmet tartó szigorúságért nem szerették. El is követtek mindent, hogy ellenszenvüket iránta kifejezzék. Egy éjszaka pl. felsorakozott a diákság az ablaka alá és macskazenét adott. Vagyis nyávogtak, visítoztak, csörömpöltek. Olyan lármát csaptak, hogy az utca népe kicsődült, otthagyva a melegágyat kíváncsiskodni, hogy mi történhetik éjnek idején? Mikor a diákok azt hitték, hogy alaposan felbosszantották és jól megleckéztették nem szeretett gondnokukat, kinyílt a lakás ablaka és a dühöngő arcra, szitkokat szóró ajakra számító, csufolódó seregnek a lélegzete is elállt, amikor egy nyájasan mosolygó ember, a gondnokuk, kedves, szelíd hangon emigyen szólt: “Hiába gyűlöltök, hiába csúfoltok, a vagyonomat úgyis rátok fogom hagyni. ” Mert elfelejtettem megmondani, hogy ez az ember nagyon gazdag volt. Soha nem nősült meg és egy leánytestvérével, Máriával élt, aki szintén soha nem ment férjhez. Nem azért mintha nem lett volna kérője. Azokban nem volt hiány. Jelentkeztek is a kérők egymásután, dacára, hogy nagyon csúnya volt. Ő azonban mint okos, értelmes nő, tudta, hogy mire megy a játék. Egyszer, amikor az egyik kérője előtte letérdepelve, mint hősszerelmes mondta el szerelmi vallomását, Mária kedvesen végighallgatta. Figyelő arccal, mosolyogva hallgatta a szebbnél szebb szavakat ömlengő fiatalembert és mikor vége lett a szívetfacsaró áradozásnak, Mária felállt, kinyitotta a padlóba süllyesztett hatalmas kincsesláda fedelét és belenézve így szólt: “Látod pénzem, hallod kincsem, mennyire szeretnek téged?" Erre a hősszerelmes nyakábahúzott fejjel kikullogott. Amíg ez a két testvér élt, minden idejüket és jövedelmüket a főiskola fejlesztésére, a diákság tanulási lehetőségének az előmozdítására áldozták. Haláluk után pedig, amikor a végrendeletüket felbontották, nemcsak a diákság, nemcsak a tanárikar, nemcsak a kis város, Sárospatak lakossága, hanem az egész ország reformátussága meghatódva állt meg a hír hallatára, hogy a több ezer hold földet, a Tokajhegyalja hatalmas szőlőterületeit, azonkívül nagyon sok pénzt hagyatékolt a Sárospataki Református Kollégiumra. — Azonkívül egy nagy pénzösszegű alapítványt létesített azzal a céllal, hogy abból létesítsenek Anyaszentegyházakat és segélyezzék Ung és a szomszédos megyékben a nemzetiségek közé beékelt kis magyar gyülekezeteket. Gondoskodjanak annak fennmaradásáról. Ez az ember nemcsak a mának élt, ez a testvérpár a jövőbe nézett. Kicsi semmiségek, az emberek gonoszkodásai őket nem tudták a nagy, szent céloktól eltéríteni. A holnap építésének áldott munkájában megakadályozni. Ők nem csak beszéltek és nagy szavak hangoskodásában hirdették magyarságukat, népünk iránt érzett felelősségüket, hanem cselekedték, áldozatot hoztak. A felvidék minden tehetséges gyermeke ingyen kitanulhatott a sárospataki kollégiumban. Sok-sok árva és szegény munkás család gyermeke ült be 11 — 12 éves korában az iskola padjaiba, foltos nadrágban, lyukas cipőben vagy csizmácskában, hogy 22 — 23 éves korukban, mint tudományban meggazdagodott, magyarságukban megacélosodott, hitükben és erkölcsükben megszilárdult emberek hagyják el az ősi kollégium megszentelt falait és foglalják el helyüket egy-egy felvidéki kisfalucska lelkészi vagy tanítói állásában, mint a hajdani végvárak vitézei az ország védelmében — vagy lettek országos, sőt világhírű tudósokká. Ennek az alapítványnak köszönhető, hogy évszázadokon keresztül hangzott Isten drága Igéje és hangzik még ma is ezeken a megszállt területeken annyi sok megpróbáltatás és üldözések közepette is. Az oroszok által megszállt Kárpátaljai rész immáron 35 éve nem kap lelkész-utánpótlást. Isten kegyelméből még ma is 86 gyülekezetben tartanak istentiszteleteket. Ezek a lelkészek 80%-ban a sárospataki főiskola növendékei voltak. Soha nem tudom elfelejteni azt a megható esetet, mikor még otthon voltam, 1973 őszén, amikor a szemklinikán találkoztam egy kárpátaljai lelkész testvéremmel, aki a vakság határán várta a reményt, hogy valamennyire visszanyerje szemevilágát. Elmondta munkáját: három gyülekezetben szolgál vasárnapról, vasárnapra. Rázós szekéren viszik egyik faluból a másikba. A felesége olvassa fel a Bibliából az Igét és úgy prédikál az Istentiszteleteken. A még meghatóbb az volt, hogy feleségemmel felfedezték a rokonságot. Sokáig levelezgettünk és ezekből a levelekből én is nagyon megerősödtem lelkileg. Pálóczi Horváth Simon és Mária teste már rég elporladt. Emléke is már csak itt-ott él egy-egy ember lelkében, vagy a könyvtárak csendességében, de az áldott tettük, amit imádkozó hitükkel a magyarságért, népünkért cselekedtek, évszázadok nehéz sötét éjszakájában világító lámpásként ég és mutatja az Istenhez vezető utat. A sárospataki Főiskola kertjében ott áll szobruk. Itt, a szabadvilágban élő és kényelmes körülmények között munkálkodó, vagy a megérdemelt nyugdíjat élvező testvérem ne félj áldozatot hozni Isten ügyéért, Anyaszentegyházadért, mert amit ezért tettél és teszel, megmarad. Azt sem atombombával, sem más pusztító fegyverrel, sem gonosz hatalommal, sem idegen nációk erejével nem lehet elpusztítani. Az él, mert Isten élteti, a feltámadott Krisztus elesettségéből felemeli, új erővel tovább viszi. Túl él gőgős bitorlókat, kegyetlen diktátorokat. A mennyekbe felmenő Krisztus szava ma is hangzik és ma is örökértékű parancs: “Élményén széles e világra, tegyetek tanítványokká minden népeket. ” Állj be ebbe az áldott seregbe minél előbb és dolgozz Jézus Krisztus királyságáért. Az amerikai magyarság számára most megnyílt egy drága lehetőség és alkalom, hogy bebizonyíthatja, szereti-e az Anyaszentegyházát, menynyei Atyját, Jézus Krisztust? Bebizonyíthatja azzal, hogy a most meginduló “Károli Gáspár Lelkészképző Intézet"-ért meghozza az áldozatot. Tudom, hogy nem tudod megcselekedni azt, amit a Pálóczi Horváth testvérpár megcselekedett, mert nincs annyi vagyonod, és ha gazdag vagy is, vannak gyermekeid, akiktől nem veheted el örökségüket. Ellenben megteheted, hogy elsősorban imádkozol ennek az áldott tervnek a megvalósításáért, másodsorban, ami _______________________3. oldal
