Magyar Egyház, 1978 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7-8. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7 TROMBITÁS DEZSŐ: MAGYAR EGYHÁZ LOS ANGELESBEN* I. Kálvin János A keresztyén vallás rendszere című munkájának negyedik könyvében ad tanítást “azokról a külső gyámolító eszközökről, melyekkel Isten minket Krisztus társaságába hív és abban megtart”. A nagy reformátor itt fejti ki tanát a látható és a láthatatlan egyházról. E tan lényege a következő: az egy, szent, egyetemes egyház láthatatlan egyház, mert hogy kik tartoznak a Krisztus testéhez, a szentek egyességébe, azt csak a Szentháromság Isten tudja és tarthatja számon. Kálvin szavaival: “Mivel... a kis mennyiségű tiszta búza egész halom polyva által van eltakarva, azért egyedül Istenre kell bízni az ő egyházának megismerését, aminek alapját az ő titkos elválasztása képezi.” (IV.2:2) így tanítja a Második Helvét Hitvallás is: “Nem mindnyájan szentek, élő és igaz tagok azok, akiket az egyházhoz számítanak. Mert sok képmutató van, akik Isten igéjét külsőképpen hallgatják... de belsejükben a Lélek igazi megvilágosítása, az igaz hit, a szivbeli tisztaság és a kitartó állhatatosság nincs meg.” (XVI.14). Mi, emberek, csak a látható egyházról nyilatkozhatunk. A látható egyház, amint a neve is mutatja, a konkrét gyülekezet, illetve az azonos hitvallást elfogadó és intézményes közegyházi szervezetbe tömörült gyülekezetek közössége. Egy elvi-teológiai fogalmat tehát úgy teszek megfoghatóvá, hogy amikor egyházról beszélek, azt mondom: Hollywoodi Magyar Református Egyház, vagy Amerikai Magyar Baptista Gyülekezet. Az óhazában a vallásba, egy keresztyén felekezetbe általában “beleszülettek” a tagok. Nemzedékről- nemzedékre öröklődött egy család hite, felekezeti hovatartozása. A szétszórtságban inkább a szabad választás dönti el, hogy ki hova csatlakozik. A történelmi múlt, a családi hagyományok nem olyan kötelezőerejűek, mint voltak Magyarországon. Mindennapos jelenség, hogy százados kálvinista múltra visszatekintő családok római katolikus templomba járnak és viszont római katolikusok protestáns istentiszteleteket látogatnak. A hollywoodi református templomban egy sima, bicskával faragott kereszt függ. Külön érdekessége, hogy egyik evangélikus presbiterünk készítette. Senki nem ütközik rajta. Nem utolsósorban amiatt, mert egyháztagságunknak legfeljebb 2/3-a született református. Nagy-Los Angelesben — a hatósugarába számítva Ontariót is — nyolc keresztyén magyar egyház működik: egy római katolikus, négy református, két bap*Virágvasárnapi konferencián elhangzott előadás. tista és egy ádventista gyülekezet. Ez egyházak taglátszámát csak hozzávetőlegesen tudhatjuk kimutatni. Egyházi statisztikáink t.i. ugyanolyan megbízhatatlanok, mint egyéb magyar emigráns tevékenységgel kapcsolatos adataink. Ha a Nagy-Los Angelesben letelepedett magyarok számát 50-60,000-re becsüljük, akkor az 1945 előtti hazai felekezeti megoszlást emigrációnkra alkalmazva, 60% volna a római és görög katolikus, 25% a protestáns, és 15% a felekezetnélküli, zsidó és szabadegyházakhoz tartozó személy. A valóság azonban egészen más. Ha ugyanis összeadjuk a nyolc magyar egyház vasárnapi hivőinek az átlaglélekszámát, az nem több 500 léleknél. Ha e középarányoshoz hozzáadunk még 100-at, hogy egyházi nagyünnepeink és nemzeti emlékünnepeink is be legyenek számítva, akkor a rendszeresnek mondható vasárnapi templomlátogatók száma a nyolc templomban együttvéve csak 600 személyt tesz ki. Akárhogy számítjuk is, ez a magukat magyarnak valló népcsoportnak csak egy százaléka! A rideg tényállás, hogy a magyarok arányszámához viszonyítva elenyésző azoknak a száma, akik a diaszpórában, emigrációbán, idegenben — mindegy, hogy hogy nevezzük — igénylik a magyar egyház szolgálatát, sőt áldozattal, munkával résztvesznek annak fenntartásában. A Nagy-Los Angelesben működő magyar egyházak mindegyike keresztyén. Egy római katolikusmódra, négy reformátusmódra, kettő baptistamódra és egy szombatistamódra az. A nyolc egyház nyolcféle teológiai színfoltot, — gyülekezetvezetést, egyházi koncepciót jelenít meg, amit elsősorban a tagok összetétele, világnézete határoz meg. Hogy a magunk portáján maradjunk: máshogyan református az ontáriói és máshogyan a Florence-i, lévén az egyik független és a másik csatlakozott. Nálunk, reformátusoknál ugyanis fontos egyház-politikai tényező a virtus, a nyakasság. Ezzel magyarázható, hogy amig Nagy- Los Angeles térségében csak egy római katolikus egyház működik, addig református egyház van négy. És e négy úgy keletkezett, hogy kezdetben volt az Első Magyar Református Egyház, és innen-onnan húsz esztendeje, hogy közvetve-közvetleniil kivirágzott belőle a hollywoodi, az ontáriói és a san-fernandói magyar református gyülekezet. Ugyanez a helyzet a baptista testvéreknél, akik kétszer hasadtak. Az megint más kérdés, hogy a kisarjadt új hajtások nem egy esetben erősebb, aktívabb gyülekezeti életet képviselnek, mint az ősi gyökér. És ellentmondásosnak hat, pedig igaz: az “első” egyháznak az osztódás szintén javára szolgált: lelkileg meggazdagodott, életrevalóbb lett az érvágással.