Magyar Egyház, 1978 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1978-05-01 / 5-6. szám

MAGYAR EGYHÁZ 3 88 ÉVES AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS ÉLET 1871-1900 között, 30 év alatt, 478,012 magyar érkezett az Egyesült Államokba. Ezek főleg Zemplén, Abauj-Torna, Borsod és Gömör megyékből jöttek. Bár ezeken a vidékeken a lakosság több mint egy­­harmada református, ba csak 33%-át tekintjük annak, akkor is az USA-ba érkezett reformátusok száma 157,743. 1901-1913 között, 13 év alatt, 1,560,221 magyar jött Amerikába, ebből a reformátusok százalékos aránya 514,872. A statisztikai adatok szerint 1890 körül indul meg a csoportos kivándorlás. Ez adott lehetőséget az amerikai-magyar református egyházak megszervezésé­hez. Bár 1888-ban a magyarok Mount Carmelon, és 1890-ben Pittsburghban már szerveztek egyházat, ez a lelkész nélküli szervezkedés nem volt tartós, és így csak az 1890-es évektől számíthatjuk a magyar refor­mátus munka hivatalos kezdetét Amerikában. Ebben az időben már voltak jól működő betegsegélyző egy­letek, de nem volt megszervezett református egyház. A Belmissziói Tanács segítségével 1890-ben érke­zett meg Jurányi Gusztáv Cleveland nyugati oldalára, ahol október 12-én egy istentisztelet végeztével 60 magyar beállt egyháztagnak. Egy pár hónap múlva 1891. május 3-án újra alakult az egyház Cleveland keleti oldalán. Ugyanennek az évnek szeptember 20-án megalakult Pittsburghban is egy gyülekezet Kovács János vezetése alatt, ahol 1892. október 23-án szentel­ték fel az első templomot a Bates Streeten. 1893. április 18-án South Norwalkon, majd április 23-án Bridgeporton alakult gyülekezet. A kezdeti munkákban fontos szerepet játszott Ferenczi Ferenc, Kovács János, Vécsey Géza és Dókus Gábor. 1897-ben Gánfordy Ferenc vezetése alatt gyüle­kezet alakult Trentonban, majd 1898-ban Harsányi Sándor szervezett egyházat Chicago déli oldalán. Ebben az évben Toledoban is megindult a munka, és Pas8aicon, mint New York leányegyháza szintén megindult a szervezés. A századforduló előtt Phoe­­nixvilleben is megalakult a gyülekezet 1899-ben. Amig 1890-1900 között csak 12 magyar egyháznál bontakozott ki szervezett élet, addig az elkövetkező 10 év alatt, 1900-1910 között több mint 60 gyülekezet alakult meg. Az amerikai magyar református gyüle­kezetek fele tehát 1910 előtt megalakult. így egy­házaink átlagos kora elérte a 75 évet és az idősebbek közelednek a 100-ik évfordulóhoz. Az első 50 évben megalakult 145 gyülekezet, felépült 120 templom és 100 parókia; volt ezenkívül 15 iskolánk, egy öreg otthon és egy árvaház. Sajnos a második 50 esztendő­ben sok helyen megállt az élet, és előreláthatólag egy évtizeden belül több helyen megszűnik a magyar munka. Magyarországon az Egyház és az Állam szoros kapcsolatban élt egymással, és az egyházfenntartás­hoz szükséges anyagi fedezetet a gyülekezetek a kive­tett közadókból kapták meg. Nem az önkéntes ado­mányok, hanem a kötelező járulékok alkották az egyházak anyagi alapját. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a gyülekezetnek meg kellett tanulni, hogy az ő adakozásuktól és leleményességüktől függ az egy­házuk sorsa. Az amerikai magyar reformátusok kö­zött az önnállóságért való harc sokkal erősebben ki­bontakozott mint Magyarországon. Otthon a gyüle­kezetek élete kötöttebb és szabályozottabb volt. Eset­leges súrlódások esetén nem alakultak ki ellen egy­házak. Itt Amerikában pedig elfogadott szokássá vált a megosztottság. Ha egy csoportnak nem tetszett az egyház vezetése, akkor többen kiváltak és egy másik gyülekezetét alkottak, vagy pedig elmentek egy másik egyházhoz. Az óhazában legfeljebb elmaradtak a Iá-/ S>SiStS!SlSISI/fSI/ISISISI/iSISlS|SISlSI/|SiS|SISI/>SISISlSlSI/!/ISISl/iSi/'/iSIS,S'S</-AS -szent ünnepét. Tegyük méltó helyére pünkösd ünnepét úgy egyéni, mint gyülekezeti életünk­ben. Mert mind addig, amig ez meg nem történik, omladozó, porludo­­zó, hanyatló Egyház vagyunk. Ad­dig nagyon hasonlítunk a Mikszáth regényekben leírt felvidéki elsze­gényedett nemesek lakodalmas szo­kásaihoz. Lovuk már nem volt, de béreltek, vagy kölcsönvettek négy­lovas hintákat és azzal vitték az ifjúpárt. Már nem volt pénzük, de nagy összegű csekkeket, (váltókat) állítattak ki és azokat lobogtatva nyújtották át az ifjú párnak, mint násza járulékot. Mindenki tudta, hogy értéktelen, mert nem volt rá fedezet, de csinálták, mert szokás volt. A mi vallásos, egyházi életünk is már nagyrészben ilyen külsőség. Az a szent aranytartaléka a Szentié­leknek bennünk, gyülekezeteink­ben munkálkodó ereje, kihatása már nincs meg. Oh csak be ne tel­jesedne rajtunk Ámos próféta pró­féciája: “Gyűlölöm, megvetem ün­nepeiteket. Ünnepségeiteket ki nem állhatom...” Amos 5:21 Imádkozzuk el nagyon sokszor, nocsak pünkösd áldott ünnepén, hanem az egyszerű vasárnapok is­tentiszteletein, otthonunk magá­nyosságában: Jövel Szentlélek Űr Isten, töltsd be az amerikai magyar reformátusság szivét, lelkét, gyü­lekezeti életét szent erőddel, hogy egymást szeretve, egymást hitében támogatva, a drága templomépítő öreg, vagy már az örök hazába köl­tözött amerikás magyarok temp­lomépítő, Egyházukat szegénysé­gükből is fenntartó ősök, elődök példáját követve harcoljunk és küzdjünk Isten országának, Jézus Krisztus királyságának e földön való megvalósulásáért és minél ha­marabbi eljöveteléért. Amen. Szabó Béla

Next

/
Thumbnails
Contents