Magyar Egyház, 1976 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1976-03-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3 AZ 50 ÉVES JUBILEUMRA Meggyőződésem szerint sokkal többet kellene beszélni az amerikai magyar reformátusság életéről, — múltjáról és alkotásairól. — De az idő kevés, — a mondanivaló pedig sok, más egyébről is. Az évfordulók azért jók, mert az embert rákényszerítik arra, hogy elmondjon végre olyasmiket, amik — bármenynyire is szíve-szerint való mondanivalók — valami miatt mindig elmaradnak. — Ez alkalommal olyan évfordulóról szeretnék szólni néhány szót, ami már el is múlt: ötven éve, hogy az Amerikai Magyar Református Egyház megalakult. Az esemény és az évforduló jelentőségének megértéséhez — legalább röviden — az előzményeket is vázolnom kell. — Az első magyarnyelvű istentiszteletet Kossuth Lajos papja, Ács Gedeon tartotta New Yorkban 1854-ben. Rendszeres magyarnyelvű egyházi munka a múlt század végén, 1890-91-ben kezdődött. Ma is áll és a magyar reformátusoké az a clevelandi — akkor még német — templom, ahol Jurányi Gusztáv, Magyarországról érkezett lelkész megkezdte a rendszeres magyar református istentiszteleteket. — Ezt követően egymás után alakultak meg az amerikai magyar református gyülekezetek még a múlt század végén és épültek a magyar templomok. — A munkát kezdettől fogva a kettősség jellemezte: amerikai egyházak és elsősorban német eredetű református és a presbitériánus egyház támogatta és tette lehetővé. — A magyar gyülekezetek és vezetőinek többsége viszont szeretett volna a magyarországi Református Egyház konventjéhez tartozni. — 1904-hen alakult meg a magyarországi egyház első amerikai egyházmegyéje. — Az első világháború után és a trianoni békeszerződés következtében azonban a magyarországi Református Egyháznak az amerikai gyülekezetről le kellett mondania és 1921 októberében hivatalosan is átadta őket a német eredetű református egyháznak. Röviden ez volt az előzménye a sokat emlegetett és ma is sokat vitatott tiffini egyezménynek.—Az egyezményt azonban többen nem fogadták el, — és 1924- ben a pennsylvániai Duquesne-ben, 6 lelkész és 7 világi, hat egyházközség nevében megalakította a Független Amerikai Magyar Református Egyházat. Az alapító lelkészek közül ma már egyetlen egy sincs életben, — a világiak közül pedig csak egyetlen egy: Bodnár István volt egyházmegyei, később egyházkerületi főgondnok. — Fél század óta folyt és csak az utóbbi esztendőkben csendesedett el igazán a vita és a harc, ami az amerikai magyar reformátusság életében ezt a szakadást követte. A kölcsönös vádaskodások az úgynevezett csatlakozottak és a függetlenek között sokszor keserítették meg az amerikai magyar reformátusság életét. De az ötven évvel ezelőtti esemény jelentősége ma már vitathatatlan. — Az önálló és független élet után vágyó magyar reformátusság törekvése valósult meg benne olyan maradéktalanul, mint a történelemben talán soha, -— sem Magyarország határain belül, — sem azokon túl. Először fordult elő, hogy magyar református gyülekezetek sem töröktől, sem császártól, sem fejedelemtől, — sem földesurtól, — sem semmiféle kormányzattól vagy hatóságtól, — sőt még más egyházaktól sem, semmiféle vonatkozásban függőségi viszonyban nem voltak. — Ezek a gyülekezetek, hősies küzdelmükkel az egész világ magyar reformátusságának példát mutattak arra, hogy bármilyen külső, állami és hatósági támogatás nélkül képesek voltak saját lábukon megállni, — sőt építkezni és adott esetben még a többszázszorosan nagyobb magyarországi Református Egyházat is támogatni,—el-nem-mondhatott panaszainak és fájdalmainak hangot adni... — Ez a lélekszámra szinte maroknyi amerikai magyar református nép még abban is nagy szolgálatot tett, hogy az úgynevezett csatlakozottak körében is ébren tartotta a függetlenség gondolatát, — és közvetve része volt abban, hogy később a csatlakozott gyülekezetek is kiharcolták az önálló magyar egyházkerület magalakulását, — és hősies küzdelmet vívtak megmaradásukért, amikor létüket veszély fenyegette. — De a legjelentősebb mégis az volt, hogy ez a maroknyi nép, Amerika földjén, a mai napig, angol nyelven is, teljes tisztaságban őrzi őseinek nemcsak hitét, hanem a gyülekezeteken alapuló, független egyházkormányzatát is, — és ez utóbbit talán egyedül a világon... Hőgye Mihály MEGJELENT Ft. Dr. Béky Zoltán legújabb könyve “Be Régen Vérezel Szegény Magyar”. A 240 oldalas könyv, felavató, székfoglaló, alkalmi prédikációkat, hazafias ünnepi beszédeket, előadásokat, gyászbeszédeket tartalmaz. Megrendelhető a szerzőnél: Rt. Rév. Dr. Zoltán Beky 5221 Massachusetts Ave., N.W. Washington, D. C. 20016 A könyv a Hungarica Americana sorozatban jelenik meg. Tiszta bevétele Diák-Segélyre megy. Ára: $6.00. Bőr kötésben $8.00
