Magyar Egyház, 1975 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1975-02-01 / 2. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ Girák a keszkenőben "Uram, Imhol a te girád, melyet egy keszkenőben éltévé tartottam” (Lukács 19:20). A szóbanforgó király diktátor volt a javából. Egyeduralkodó, aki nem tűrt ellentmondást és fegyelemsértést. Amellett imperialista hajlamai voltak. Most is éppen háborúba készül, hogy “országot vegyen magának”. Nyilván nem ez volt az első hadjárata. Minden valószínűség amellett szól, hogy birodalmába nem egy, nem két kisebb, legyőzött országot bekebelezett már. A mesék fordulata az is, hogy mielőtt a főhős messze útra indulna, hív embereire feladatokat testál. A példázatbeli király is maga elé hivatja tíz kedves szolgáját, akik nem egyszerű cselédek, hanem bizalmasai, belső emberek: mindegyiknek tíz pénzt ad azzal a paranccsal, hogy távollétében kereskedjenek azzal, forgassák azt. És seregei élére áll és megy a csatába. A hadjárat nem lett villámháború. A király hosszú távolléte az eddig a foldalait működő erőket mozgósította és azok nyíltan pucsra készülődtek. Az egykéz-politika megtaposottjai s a süllyesztőbe tett kiskaliberű akarnokok vérszemet kapva megizenték az országgyarapító királynak, hogy maradjon ott, ahol van. Mertha viszszájon, így-és-úgy. Távollétében detronizálták. A király azonban váratlanul és győztesen megérkezett. Ismét mesebeli fordulattal, először a tíz szolgáját idézi maga elé, hogy adjanak számot, hogy miként sáfárkodtak a király pénzével. Az egyik beszámol, hogy a tíz pénzhez másik tízet szerzett. A másik elmondja, hogy a tíz pénz ötöt kamatozott. És így tovább. A király megdicséri és megjutalmazza őket. Egy közülük, talán a tizedik, bevallja, hogy attól való féltében, hogy a rábízott pénzt elvesztheti, egy keszkenőbe kötötte azt és biztos rejtekhelyen tartotta. íme, mind a tíz hiánytalanul megvan és ünnepélyesen visszaszármaztatja. A király összevonja szemöldökét, ami már maga is halálos ítélet, majd a tíz pénzt odaadja an'nak, aki a kapott tízzel másik tízet csinált. A “gonosz szolgá’-t pedig ott, helyben megöleti. Miután a tíz szolgáját kihallgatta, ellenségeihez fordul ítéletes szavakkal. S folyik a vér mint megáradt patak.. . Eddig a történet, a mese. A főhős tehát a király. A mellékszereplők pedig a tíz girás ember és a király ellenségei. Mielőtt a tanulságot levonnánk, tegyünk néhány megjegyzést. A király tisztában volt azzal, hogy távollétét az ellenségei fel fogják használni és majd szervezkednek ellene. De azt is tudta, hogy hív emberei a helyükön lesznek. Hitet tesznek róla. Tanúi lesznek, ha kell, a vértanúságig. Képviseletére nem volt szüksége tömegekre: tíz embert választott csak, mert tíz lojális, karakán szolga többet ér mint száz és ezer, akiknek nincs véleményük, megygyőzödésük. A hátrahagyott tíz szolga helyzete valóban meleg lett. Az országon kiviil tartózkodó király képmását magasra emelni, neki új híveket, szerezni, nem elkótyavetyélni az aranyfedezetet, ■— életveszélyes kaland volt. A tíz szolgából kilenc azonban nem törődött a veszéllyel. A feladat, a kitüntető bizalom lebegett a szemük előtt, miközben legjobb tudásuk, képességeik szerint igyekeztek betölteni küldetésüket. Az egyik tíztalentumú ember volt, egészen kivételes szervező; a másik öttalentúmos, a kilencedik kéttalentúmos, de tele iigy bűz gólommal, tehetségükhöz mért jószándékkal. A magatartás a lényeges és nem az eredmény. Az a szolga, aki keszkenőbe rejtette, el a girákat, szintén élvezte, a király bizalmát. A belső körhöz tartozott. A király joggal számított rá. Bűne az volt, hogy — félelemből vagy okos diplomáciával, mindegy — ki akarta várni, hogy lecsillapodjanak a kedélyek. Nem vállalt kockázatot. Mint Péter a főpap udvarán a kis cseléd előtt, ő is letagadta, hogy a király bizalmasa, sőt hogy tőle feladatot kapott. February, 1975 — Vol. 54, No. 2 Published Monthly except June-July and August-September when bi-monthly. Editor-in-Chief: DEZSŐ ABRAHAM, Bishop Editor: REV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 (216) 666-4600 Business Manager: REV. LOUIS ILLÉS 1411 Kennedy Ave., Duquesne, Pa. 15110 Circulation Manager: REV. KALMAN GONDOCZ 101 University Dr., McKeesport, Pa. 15132 Office of Publication: Bethlen Press, Inc. Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. Subscription—Előfizetés: évi $3 yearly Jézus akkor mondotta el ezt a parabolát, amikor útban volt Jeruzsálem, tehát a kereszt felé. Ő a példázatbeli király, aki elmegy, hogy országot vegyen magának. Mi az az ország és hol van az az ország, amit el akart foglalni az Vr? A mennyek országa, az Atya jobbján való lakozás. Előrement, hogy övéinek helyet készítsen; hogy ahol ő van, ott legyenek azok is, akik hittek benne és parancsolatait megtartották. De előbb meg kell vívnia vérig menő harcát a Sátánnal. Eltekintve a választott keveseket, alattvalói gyűlölték őt. “A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jőve, és az övéi nem fogadák be őt” (Janos 1:10, H). Tanítványainak, a benne hívőknek — mielőtt a csatába indulna — feladatokat ad: távollétében emeljék magasra a nevét, képviseljék az Isten országának általa lefektetett rendjét, a girákkal — azaz a hitükkel — szerezzenek új hívőket. Bizonyságtételre, hitvallásra, tanúságra szólítja fel őket, személyének és az ügynek teljes jog- és hatáskörrel való képviseletére. Nem csinál titkot abból, hogy farkasok közé küldi őket, elannyira, hogy még az életük is veszélyben lesz. “Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt ti nálatoknál. Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én vá-ÍRÁS ÉS ÉLET
