Magyar Egyház, 1973 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1973-06-01 / 6-7. szám

MAGYAR EGYHÁZ 3 NAGY LAJOS: MAGYAR ÉNEK AMERIKA FÖLDJÉN Ft. Dr. Béky Zoltán püspök 45 éves jubileumára. Ünnepi hírnök vagyok, aki Amerika magyarsá­gát egy nagy ünnepségre hívogatom Trenton városá­ba. 1890 óta sok kiváló emberünk vezette drága né­pünket, akik a Kárpátok ölelte szent földről jöttek ide. Megáldjuk ezerszer előttünk járt vezetőink em­lékét. Zászlót lobogtatunk még élő nagyjaink, tudó­saink, művészeink felé, akik a mi büszkeségeink. Most azért hívogatok, hogy mondjuk el hálaimád­ságunkat Istennek 83 éves amerikai magyar történel­münk egyik legnagyobb személyiségének 45 éves szol­gálatáért. Az Amerikai Magyar Református Egyház bálájának rózsacsokrát nyújtja szeretett püspökének, Ft. Dr. Béky Zoltánnak ezen a napon. Az Amerikai Magyar Református Egyesület vezérkara tiszteleg nagyszerű vezére előtt. Trenton református népe és magyarsága köszönti a 37 évig köztük szolgáló kiváló lelkipásztort, aki megtiszteltté tette a magyar nevet, ahol megfordult. Barátok, tisztelők serege vallja majd, hogy kitüntetés volt Béky Zoltán barátságát elnyerni. 1973 június 10-én délután 4 órakor a trentoni magyar református templomban adunk hálát Isten­nek Ft. Dr. Béky Zoltán 45 éves szolgálatáért, este 6 órakor pedig amerikai magyar életünk vezető emberei tesznek bizonyságot arról, hogy 83 éves amerikai ma­gyar történelmünk egyik legnagyobb személyisége: Dr. Béky Zoltán püspök. Amikor megírják amerikai magyarságunk törté­nelmét, a tárgyilagos történész megállapítja, hogy az elmúlt negyedszázad alatt a legtöbbet Béky Zoltán munkájáról'írtak, vagy a legtöbb cikket Béky Zoltán írta. Elmegyünk majd a minden élők utján, de ezek a sárguló újságok késő nemzedékeknek hangosan mond­ják el, hogy milyen nagy magyar volt és milyen ki­tűnő egyházi vezér volt Béky Zoltán. A magyar bána­tot világfórumokon senki sem panaszolta fel annyi­szor, mint Béky püspök. Kossuth Lajos óta neki adatott meg az a kiváltság, hogy Európa, Kisázsia, Ázsia, Délamerika szónoki emelvényeire állhatott és a világ keresztyénségének vezetőihez szólhatott. Min­den szónoklata szeretett fajtájáért szólt. Senki sem kiáltotta a világnak annyiszor, hogy van egy kis nép a Kárpátok alatt, a Duna Tisza táján, Erdély hegyei közt és a Dunántúl lankáin, amely igazságért eseng és amely népnek olyan joga kell, hogy legyen a nap alatt, mint más népeknek van. Béky Zoltán 45 év alatt mást sem tett, mint taní­totta kortársait, hogyan kell “az Úr énekeit énekelni idegen földön”. Dr. Béky Zoltán 45 éves amerikai szolgálatát összefoglalhatjuk ebben a mondatban: Senki sem énekelte el olyan megrázó erővel árva ma­gyar népünk énekét, mint ő tette. Magyar bánatunkat Babilon vizeinél ő tökéletesen elénekelte síró ma­gyaroknak. Áldjuk Istent Béky Zoltánért, mert ami­kor hárfáink fűzfákra voltak függesztve, ő mindig a reménység énekét énekelte bánatos népének. Áldja meg az Isten azért, hogy magyarságát sohasem szé­­gyelte s úgy ismertette meg magát négy amerikai el­nökkel, szenátorokkal, képviselőkkel, vezető ameri­kai emberekkel, mint egy kis nép nagyszerű fiát. Képviselőházban, szenátusban, a Fehér Házban úgy ismerték, mint a magyarság vezetőjét és hűséges fiát, aki úrvacsorát adott Amerika elnökének, imáját a képviselőházban lehajtott fővel hallgatták többször önigazságban és földi üdvösségben járókat arra, hogy Jézus Krisztus nélkül senki sem találhatja meg az Istent és senki sem nyerheti el az üdvösséget. Csak az az élet ér valamit, ame­lyen keresztül felragyog az embe­reknek az Isten dicsősége, csak az a szolgálat nyer jutalmat, amely Krisztus áldozatára mutat és meg­láttatja a bűnösök számára a me­nekülés és a megváltás útját és csak annak a hívőnek az istentisz­telete lesz áldássá, aki “lélekben és igazságban imádja az Istent.” Halljátok meg, hogy mit üzen a Lélek a mai gyülekezeteknek! Dömötör Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents