Magyar Egyház, 1973 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ ember a halál sötétségében, de Krisztus eljött és megvívta harcát az örök ellenséggel, mégpedig úgy hogy Ő halt meg mindenkiért, és ezzel eltörölte a halált és világosságra hozta az életet és halhatatlanságot az evangélium által. II Tim. 1:10 Nem kell azért a hívőnek sötétségben járnia a halálról alkotott elképzeléseit illetően, mert a húsvéti sír megnyílt, és a belőle áradó igazságnak a fénye minden kételkedést legyőző bizonysággal beszél arról hogy íme itt van az üres sír, amely nem azért nyíllott meg csupán hogy Krisztus kikelhessen a sírboltból és a felszínre kerüljön, hanem azért is hogy mi a mi hitetlenségünkkel megszemléljük a helyet ahová őt helyezték és megbizonyosodjunk arről hogy ő nincs ott — hogy hozzánk is szóljon az angyal és elmondja “Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt mert feltámadott!” Ezzel a boldog örömmel zárjuk a szívünkbe a nagypénteki eseményeket és adjunk hálát Istennek hogy mindezt megcselekedte érettünk. Az Atya oltalmát és szeretet ét örökre megmutatta irántunk, és akkor amikor elköltözött kedvesink felett sírunk itt e földön az Ő honában áldott örömmel zengik az angyalok: A mi szolgánk megszületett nekünk az örök életre. Nagypénteki szomorúságunkból ébredjünk azért húsvéti örömre — “Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki hisz énbennem ha meghal is él.” Török István GOLGOTA Kínok Helye Átkok Helye Halál Fejek Szégyen Hegye. Áldás Helye Béke Helye Örök Élet Dicső Hegye. Dömötör Tibor (A szerző “Istentől Krisztusig” című verseskötete szedés alatt áll a Bethlen nyomdában Ligonierban. A kötet megjelenése augusztusra várható.) KÁLVIN ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Nem lehet Kálvin gondolatrendszeréhen külön fejezetet találni a természettudományokról. De tanítása lényegesen hozzájárult ezeknek a tudományoknak fejlődéséhez. írásaiban pedig meglepően magasra értékeli a tudósok munkáját. A fizika egyik lényeges fogalma: a tér. Kálvin úgy látta Isten mindenütt jelenvalóságát, hogy az egyben mindenek felett valóság is, azaz nem keveredik a térrel s nem is “vonul vissza” a térnek valamilyen távoli, magas részébe vagy különlegesen megszentelt pontjára. “Valaki a régiek közül azt mondta, hogy Isten az, amit látunk s amit nem látunk. De ily módon tévesen azt tanította, hogy az istenség a világ egyes részeiben szétáradt. . . Mérhetetlensége bizonyára visszariaszt, hogy Őt a mi érzékünkkel kíséreljük mérni.” (Instit. I. 13. f. 1. p.) Kálvin szerint az úrvacsorában sincs jelen Krisztus testileg — bár megtöretett teste érdemében részesülünk s azzal jutunk valóságosan közösségre a Szentlélek csatornáján keresztül. Ha pedig Isten mindenütt jelenvalósága és mindenek felett valósága megment attól, hogy Őt a mérhető tér távoli (levegőég) vagy szent (átváltozott kenyér) pontjaiba akarnánk szorítani vagy magával a térrel azonosítanánk (pantheizmus) — akkor a tér, a maga összefüggéseiben az emberi vizsgálat, vagyis a természettudomány tárgya lehet. így készítette elő Kálvin teológiája a csillagászat sok megfigyelését. Nem kisebb tudós, mint Kepler János vallotta meg, hogy az általa felismert égi törvényszerűségek megtalálásában nagy szerepük volt a kálvini tanításoknak. Meglepő az eleveelrendelés (predestináció) gondolatának megfelelője a modern ícíőelméletben. Mi, az idő folyamatában úgy éljük meg a jelent, hogy a múlt megváltozhatatlan emlék mögöttünk s a jövő nyitott lehetőség előttünk. De Isten kívül áll az időnek ezen a folyamatán s múltat, jelent, jövőt egyszerre lát. “Midőn Istennek előre tudást tulajdonítunk, ezt olyanformán értjük, hogy az ő tudása előtt nincs múlt vagy jövő, hanem MINDEN JELEN.” (Instit. III. 21.f. 5. p.) Ma ezt a relativitáselmélet úgy fejezi ki, hogy az idő attól függ, hogy a megfigyelő milyen vonatkoztatási rendszerből észleli az eseményeket. Szénássy Barna neves matematikatörténész mutat rá az összefüggésre a kálvini örökség, a Bolyaiak térmodellje meg a modern relativitáselméletek között. A predestináció a tudomány egy másik érdekes kérdését is érinti. Mi határozza meg a világ és benne az élőlények történetét és fejlődését? Az okok, előzmények, ahonnan kiindultak vagy a célok, melyek felé haladnak? A kétféle magyarázatot vallók vitája évszá-
