Magyar Egyház, 1973 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1973-04-01 / 4. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5 zadokig tartott. A predestináció gondolatában Kálvin már csaknem 450 éve egységben szemlélte az okot és a célt, s tanítását csak azok vétették el, akik képte­lenek voltak a kettőt együtt látni. A reformáció századában Krisztus váltsága állt az igehirdetés középpontjában. Kálvin ezt éppen úgy hangsúlyozta, mint reformátor elődei, de egy nagyobb összefüggésbe állította be. A megváltás nála a meg­romlott teremtés helyreállítása. Ezért fordul Kálvin a teremtettség, a természet felé olyan érdeklődéssel, hiszen az a megváltás tárgya, s ezért vallja azt, hogy a természet megismerésének és felhasználásának képes­sége a Szentlélek adománya az általános kegyelem világában. “Mivel Isten azt akarta, hogy minket a hitetlenek munkája és szolgálata támogasson a ter­mészettudományokban, dialektikában, számtanban s más ilyenekben, e munkát és szolgálatot igénybe kell vennünk.” (Instit. II. 2. f. 16. p.) Kálvin arra is csattanós feleletet adott, hogy a ter­mészetből meg lehet-e ismerni Istent. “A világ szer­kezetében hiába ragyog hát felénk annyi fáklya, hogy feltüntesse alkotója dicsőségét . . . Az öregek . . . ha felteszik szemüvegüket, annak segítségével mindjárt tisztán kezdenek olvasni, így a Szentírás Istennek egyébként zavaros ismeretét elménkben összegyűjtve . . . tisztán mutatja nekünk az igaz Istent.” (Instit. I. 5. f. 14. p. és 6. f. 1. p.) Ha valaki a Szentírás sze­müvegén” nézi a természetet, akkor fellelheti benne Alkotója dicsőségét, különben nem. De, ha valaki nem használja ezt a szemüveget? Az pusztán termé­szettudományt művel, mégpedig, Kálvin óta, a teoló­giától különválasztott természettudományt. A kétféle nézőpont ugyanazt a tárgyat aztán eltérőleg szemléli. Kálvin példaként említi a szivárványt. “A szivárvány . . . nem más, mint a nap sugarainak megtörése a szemben levő felhőkön...” (a fizika szempontja) “... ma is tanúja ránk nézve annak a szövetségnek, melyet Isten Noéval kötött” (a teológia látásmódja). (Instit. IV. 14. f. 18. p.) Nemcsak a természettudományról általában, de az egyes szaktárgyakról is igen kedvező Kálvin véle­ménye. Genfi akadémiáján a “szabad művészetek” professzorának fizikát is kellett előadnia a reformátor által írt szabályzat szerint. A csillagászatról ezt írja a teremtéstörténet magyarázata során: “Az asztronó­­musok sok fáradtsággal mindazt kutatják, amit az emberi szellem éleselméjűsége megragadhat.” (Ge­nezis komm. 156. o.) Az orvostudományt is nagy­­rabecsüli. Mikor Genfben pestisjárvány tört ki, a kór­ház mellett külön járványkórházat is szervezett. Tud­ta, hogy imádság és gyógyszer nem ellentétek, mert Istennek eszközei vannak gyógyító munkájában, s élnünk kell azokkal. “Éles ész kell ahhoz, hogy valaki az emberi szervezet összefüggését, arányosságát, szép­ségét olyan alaposan vizsgálat tárgyává tegye, mint Galenus.” (Instit. I. kv.5. fej. 2. p.) Amit pedig a matematikáról ír, különösen az ókori szerzők ilyen irányú munkáiról, az az ő munkássá­gára is vonatkozik: “Minek tartjuk az egész számtani tudományt? ... Lehetetlen a régiek iratait ezekről a tárgyakról a legnagyobb csodálkozás nélkül olvas­nunk.” (Instit. II. kv. 2. fej. 15. p.) Ha elkezdjük iratait “ezekről a tárgyakról” és más tárgyakról — olvasni, ma sem tehetjük azt “a legnagyobb csodál­kozás nélkül”. Bolyki János EGYÜTT-EGY ELLEN Utálták egymást Három vas szeggel Mégis szövetkeztek Szegezték a fára Zsidó kamaszok, Szívét átjárta Pogány katonák, Dárdának hegye Közös céljuk lett Töviskoronát Halálra juttatni Raktak homlokára Az élő Isten Halálát leste Egyetlen Fiát. Papok serege. Az utcán egymást A kereszt alatt Gondosan kerülte Eggyé lett az ember A vámszedő és Pogány római, A farizeus Hitetlen görög, De most az egyszer Együtt hirdették Együtt követelte: Megszállott zsidókkal Feszíttessék meg Meghalt az Isten! Mennyből jött Jézus!Semmi sem örök! Együtt ácsolta Három nép nyelvén Megváltónk keresztjét írták a keresztre Vallásos főpap Ideszegeztük Pogány hadvezér Krisztust a Királyt! Am népük előtt Csak azt nem tudták, Gyilkos kezük mosták Húsvét hajnalára Félve, hogy rajtuk Az égi Király Szárad majd a vér. Legyőzi Halált! Gyűlölték egymást Csak azt nem tudták, Mégis szövetkeztek Az Urnák halála Hóditó urak, Testvérré tesz majd Legyőzött szolgák, Foglyot, szabadot, Megosztoztak a Általa lesz majd Szerepen és pénzen Emberré az ember, Haláldíjakból Isten fiává Lettek lakomák. Az elkárhozott! Dömötör Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents