Magyar Egyház, 1971 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1971-06-01 / 6-7. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 forma keresése, és a meglévő rend elleni lázadás oly méreteket öltött Amerikaszerte, hogy politikusok és szülők, nevelők és szakértők egyaránt aggodalmuknak adnak kifejezést az ország sorsát és jövőjét illetőleg. A felvonulások és egyes célokért békésnek indult tüntetések véres összeütközésekbe és emberáldozatokkal teli tragédiákba torkollottak, amikor városrészek égtek lángokban, ablakokat betörve hurcolta el a nép az üzletek árúit, a törvény és a rend fenntartása roppant áldozatokat követelt. Ma, amikor az ifjúságot idegen és a demokratikus eszméktől eltérő ellenséges szellemi áramlatok akarják felizgatni és az egész társadalmat lángba borítani, sokkal nagyobb szükség van arra, hogy egyházunk vezetői külön figyelmet szenteljenek a gyermekek nevelése az ifjúság evangéliumi szellemben való megtartásának. A mi Független Amerikai Egyházainkat az első világháború után, Isten kegyelméből és az áldozatos emlékű pionir lelkipásztorok munkálkodása révén, a mi magyar népünk hívta életre, s az elkezdett mustármagnyi összefogást áldotta meg az Úr az esztendők múltával, hogy ma egyházaink vannak az Atlantic Óceántól a Csendes Óceánig, — New Yorktól San Francisco és Los Angelesig, Északon Kanadától a legdélibb napsütéses Floridáig. Az új körülmények között megújuló egyházi életet azoknak a szülőknek a gyermekeitől várjuk, akik eddig is jóban-rosszban egyházaink mellett állottak. Hisszük hogy a szülők áldott magvetése meghozza a maga idejében a gyümölcsét, és a fiák, leányok és unokák áldozatos egyházépítő munkája, hithűsége és Krisztus követése munkálja a lelki megújulást gyülekezeteinkben. Vietnámi háború Az utóbbi 2-3 esztendőben erősen rányomta bélyegét a Vietnámi háborúval foglalkozás ügye, nemcsak Amerika és az ott lakó népességre, hanem a világ többi részén lakó emberiségre is. Majdnem minden gyülekezetünkből harcolnak Vietnámban ifjaink, és a hősi halottak száma is állandóan nő. Kötelességünk tehát, hogy ezzel a kérdéssel mi is szembenézzünk s állást foglaljunk. Azok, akik Amerikát bírálva nyilatkoznak, egyházak vezetői deklarációt írnak, és szervezetek e Vietnámi háború minél hamarabbi befejezését sürgetik, és ez ügyben tüntetéseket toboroznak, fennen hirdetik, hogy a háború nem egyeztethető össze a Biblia tanításával és annak borzalmas pusztítása ellen minden módon tiltakoznak. — Elfelejtik azonban az ilyen egyoldalú háború ellenes agitátorok, hogy minden háború győztese a bűn és nincs erkölcsös vagy erkölcstelen háború. Elfelejtik az emberek, hogy a Vietnámi, Koreai és hasonló háborúk kezdeményezője nem az a Dél-Vietnámi nép, amelyiket az Északról betolakodók el akarnak pusztítani, sem nem az Amerikai Egyesült Államok. Nem kötelessége-e az Amerikai Egyesült Államoknak, hogy védelmet nyújtson az emberi szabadságot eltiporni kész istentelen gonoszság képviselőivel szemben? Hát nem kötelessége-e a nagyobb nemzetnek, az igazságért és demokráciáért küzdő kisebbet támogatni nemzetisége, önállósága, és élet-halál harca idején? Az én hitem és meggyőződésem szerint Amerikának mindent el kell követnie, hogy a vallás és lelkiismereti szabadságot tagadó istentelen atheista rendszer alávaló gálád támadását megakadályozza, az igazságot segítse diadalra jutni, és a népeket támogassa békés céljaik elvégzésében. Az én meggyőződésem az, hogy ha Amerika csak egészen kis mértékben is támogatta volna a szabadság utáni harcban a német, lengyel és magyar megmozdulásokat 1956-ban, akkor ma már nem lenne Vietnámi háború, de kommunizmus sem Európában. Az a kérésem az egyházkerületi közgyűlés tagjaihoz, hogy visszatekintve a magyar nép 1,000 éves történetére, s látva a magyarság lelkében íratlan törvényként élő szabadsághoz való ragaszkodást foglaljunk állást és adjunk ki a mi meggyőződésünknek megfelelő nyilatkozatot. ítéljük el a szabadságot és a demokráciát aláaknázó ál-próféták, idegen ügynökök tevékenységét, akik törvényszegésre izgatják ifjúságunkat, azokat az un. jólétben elkorcsosodott tüntetőket, akik napokig, hetekig munka nélkül élve semmittevésük miatt kiérdemelnék a szibériai kényszermunkatáborokat. Tántoríthatatlan hűségünket fejezzük ki országunk vezetői iránt, akik mindent elkövetnek a Vietnámi háború befejezése érdekében, hogy a kommunizmus maszlaga ne üthesse fel a fejét más szerencsétlen ország lakói között. Végezetül imádkozzunk, hogy Isten segítségével olyan béke szálljon a világra, amelyik szabadságot, függetlenséget és emberi jogokat biztosít minden fajta emberiségnek az egész föld kerekségén. Az üldözöttek és elnyomottak felszabadításáért pedig nem szűnünk meg sohasem imádkozni. Vissza a fundamentumhoz Isten népe minden kürölmények között élt. Ne gondolja senki, hogy az első keresztyének élete csupa rózsák között haladt. Ne ringassa magát illúziókban a mai keresztyén, a görög- római világot illetően, mert az anyaszentegyház első századait a mártirok vére szentelte meg, és az üldözések borzalmairól, ma még emlékezni sem a legkellemesebb foglalkozás . . . Mi újította meg a középkor sötét századaiban el
