Magyar Egyház, 1971 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1971-06-01 / 6-7. szám

MAGYAR EGYHÁZ 3 EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉS AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZBAN Az Amerikai Magyar Református Egyház pün­kösd hétfőjén tartotta meg egyházkerületi közgyű­lését a new yorki gyülekezet templomában. Már vasárnap délután és este megkezdődött a közgyűlés alkotó tagjainak érkezése, akik repülőgéppel, vo­nattal, vagy gépkocsikkal jöttek Ohio, Michigan, Pennsylvánia államokból, vagy éppen a napsugaras Floridából. A közgyűlés istentisztelettel és úrvacsora­osztással kezdődött, a szolgálatokat Ábrahám Dezső püspök és Kovács István egyházkerületi főjegyző végezte, majd a közgyűlés megnyitása után a püspöki jelentés következett. Áhrahám Dezső püspök rész­letesen beszámolt a gyülekezetek és egyházmegyék helyzetéről, egyházunk országos és nemzetközi kap­csolatairól és az elmúlt három évben végzett szol­gálatairól. Miután a résztvevők meghallgatták és tárgyalási alapul elfogadták a püspöki jelentést, az egyházkerületi közgyűlés tanácskozásai bizottságok­ban folytak tovább. Az egyik legnehezebb munkát végző bizottság az egyházi törvények revíziójával foglalkozott. Az Amerikai Magyar Református Egy­ház két esztendeje foglalkozik az egyházi törvények revíziójának a kérdésével. Felülvizsgálják a módosí­tásra szoruló paragrafusokat, a különféle beérkezett javaslatokat. Nemcsak az egyházmegyék szóltak hoz­zá a készülő revízióhoz, de elküldték javaslataikat a Presbiteri Szövetség, a Női Konferencia, sőt a Beth­len Ifjúsági Egyesület vezetősége is. A közgyűlés úgy határozott, hogy az új törvénykönyv tervezetet az egyházkerület záros határidőn belül küldje le tanul­mányozás és véleményezés végett a gyülekezetekhez és egy év múlva hívja össze az alkotmányozó köz­gyűlést a végleges revízió elfogadására. Egy másik bizottság az amerikai magyar refor­­mátusság egységének a kérdésével foglalkozott. Mint ismeretes, az amerikai magyar református gyülekeze­tek három különböző keretben élik a maguk életét és az Amerikai Magyar Református Egyház csupán egyik, az önálló és önfenntartó része a gyülekezetek közösségének. A bizottság jelentése nyomán a köz­gyűlés felkérte a püspököt, hogy keressen módot az egyház a Kálvin egyházkerülettel való szervezeti egy­ség megvalósítására, melyhez hasonló egységet a ma­gyarországi református egyház 314 év után ért el és amit 80 esztendő elteltével éppen ideje, hogy az amerikai magyar reformátusság is elérjen. Foglalkozott az egyházkerületi közgyűlés korunk égető kérdéseivel, a magyar kérdéssel, a vietnámi há­ború ügyével, a törvénytisztelet hiányával, a kábító­szerek kérdésével. A meghozott határozatból idé­zünk néhány sort: “Az Amerikai Magyar Református Egyház támo­gatja országunk elnökét abban a törekvésében, hogy becsülettel vessen véget a vietnámi háború­nak; helyesléssel veszi tudomásul elnökünk ama törökvését, hogy az amerikai csapatok fokozatos kivonásával sietteti a háború befejezését; elítéli az északvietnámi kormány makacs magatartását a hadifoglyok kicserélése ügyében; elítéli a hazánk aláaknázását célzó polgári elégedetlenség, törvény­szegés, lázadás hamis prófétáinak a tevékenységét; követeli, hogy szigorú intézkedéseket hozzanak a kábítószerek terjedése ellen és a legelrettentőbb büntetéssel sújtsák az ezzel nyerészkedőket, fia­talságunk megrontóit; kéri, hogy országunk veze­tői tántoríthatatlanul védelmezzék a szabadság és demokrácia ügyét a legcélravezetőbb módon; u­­gyancsak kéri őket, hogy ne felejtkezzenek el a keleteurópai népek, közöttük a magyar nép sza­badságküzdelméről és ragadjanak meg minden észszerű lehetőséget törekvéseik támogatására. — Nékünk, amerikai magyaroknak külön fájdalmunk, hogy Amerika helytállása az emberi szabadság és demokrácia védelmére nem terjedt ki származá­sunk földjére, sokunknak éppen szülőhazájára, Magyarországra. A magyar nép a második világ­háború után megkísérelte, hogy független marad­jon, demokratikus rendet építsen ki. Nemzeti ön­rendelkezési jogának megvédéséhez azonban nem kapott segítséget, az óriási elnyomó hatalommal szemben a harcot elvesztette. 1956-ban újra fel­kelt szabadságának védelmére. Hősiessége a vilá­got bámulatba ejtette. De megint csak magára maradt. Amikor helyeseljük azt, hogy Amerika a világ távoli részein helytáll a szabadság védelmé­ben, eszünkbe jut, hogy mennyivel kisebb áldozat is elég lett volna ott, ahol a kommunizmusnak semmi talaja nincsen, ahol egy ezeréves nép lel­kében íratlan törvényként él a szabadsághoz való ragaszkodás. Felhívjuk egyházunk minden tagját, imádkozzunk egy olyan békéért, amely biztosítja a szabadságot,függetlenséget, emberhez méltó éle­tet a földön. Imádkozzunk azokért, akik hitüket, vallásukat, szabadon nem gyakorolhatják, akik ha megváltják Istenbe vetett hitüket, akkor hátrányt és üldöztetést szenvednek.” Az egyházkerületi közgyűlés táviratban köszön­tötte Nixon amerikai elnököt és köszöntésébe bele­foglalta az imént ismertetett nyilatkozat szövegét is Felhívta a közgyűlés a gyülekezetek figyelmét a 75 éves jubileumát ünneplő Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület támogatására, a fennállásának

Next

/
Thumbnails
Contents