Magyar Egyház, 1970 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6-7. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ MIT FÉLTEK TI KICSINYHITŰEK? És Jézus igy felelt nékik: “Mit féltek ti kicsinyhitüek?” Máté ev. 8:26 Talán nincsen még egy olyan szívünkhöz közelálló története a Szentírásnak, mint a viharban ver­gődő tanítványok története. Ha figyelmesen végigolvassuk ezt a történetet, akkor érezzük azt, hogy annak minden szava félelmetesen igaz ma is, a XX-ik század folya­mán. A tanítványokban felismer­jük önmagunkat. Mindannyiunk életében voltak boldog és békés pillanatok, amikor életünk zavar­talannak és reményteljesnek lát­szott. Mindannyiunk életében vol­tak időszakok, amikor Krisztus kö­vetése és az anyaszentegyház szol­gálata csendes hajókázáshoz hason­lított az élet nyugodt tengerén. Azután váratlanul és hirtelenül ránkszakadt a vihar. Háborúk és forradalmak rázták meg az emberi életet. Darabokra szakadt az or­szág, pártokra tépődött a nemzet, széjjelhullott a társadalom és vál­ságba került a családi élet. Az egy­ház hajóját is dobálni kezdte a történelem vihara. Porbahullottak a megáldott zászlók, égretört az el­keseredés vihara. Úgy látszott, hogy meghalt az Isten és alszik a Krisz­tus. Szívünkből is feltört a tanít­ványok örökre időszerű kiáltása: “Uram, ments meg minket, mert elveszünk!” Vártuk, hogy az Űr lecsen-siti majd a történelem vi­harát körülöttünk és megment bennünket a vihar következménye­itől. A vihar azonban tombolt és tombol tovább. Az egyház hajó­ját nyaldossák és sokszor süllye­déssel fenyegetik a bűnnek, gonosz­ságnak és pusztításnak erői és ha­talmai. Látszólag nincs menekvés és csak idő kérdése, hogy az Isten­ben hívő és Krisztust követő egy­ház végleg eltűnjön a modern is­­tentelenség mindent elborító ten­gerében, De hát valóban vége lenne mindennek? Valóban mi lennénk az utolsó láncszem, az utolsó ke­resztyén generáció a világtörténe­lemben? Minden ami hitünktől függ! A mi Urunk az Ő követőinek kezébe adta a hitnek történelmet formáló és világokat mozgató ha­talmas fegyverét. Az első világhá­ború után egyik kiváló magyar vezető mondotta: “Nem az a baj, hogy a hazánk veszett el, hanem az, hogy a hitünk.” Tökéletesen igaza volt. Ma sem az a baj, hogy az egyház van végveszélyben, ha­nem az a baj, hogy nincsen hitünk szembeszállni a viharral. Az a baj, hogy nem harcolunk hittel, re­ménységgel, áldozattal, foggal és körömmel az egyház süllyedő ha­jójának megmentéséért. A Szentírás arra tanít bennün­ket, hogy a “hit” és a “félelem” egymást teljesen kizáró fogalmak. Ez pedig azt jelenti, hogy akinek hite van, az nem félhet a leg­szörnyűbb vihartól, a legremény­telenebbnek látszó holnaptól és a legfeketébb jövendőtől sem. Aki pedig fél mindettől, annak nincsen hite! A mi Urunk azért nem csende­síti le a vihart körülöttünk, mert próbára akarja tenni a mi hitün­ket! Figyeli a mi tevékenységün­ket! Számontartja a mi gondola­tainkat! Minél jobban tombol a vihar, annál keményebb munkára van szükség, hogy megmentsük a ha­jót! Ezt az egyházunkért való ke­mény munkát várja tőlünk a mi Istenünk a mai modern korban! A cselekedetekben megmutatkozó hitet! Az áldozatokban láthatóvá váló szeretetet. A mások üdvös­ségéért aggódó szolgálatot! Ugyanakkor azonban, amikor a mi Urunk nem csendesíti le a vi­hart körülöttünk, le akarja csen­desíteni a vihart bennünk! Rembrandt, a világhírű holland festő, gyönyörű képben örökítette meg a viharral küzködő tanít­ványok történetét. A festménynek a “Vihar Ura” nevet adta. A kép megrázóan szemlélteti az igazsá­got. A sötétség világában, a majd­nem mindent elborító habokban, isteni nyugalommal áll a mi Meg­váltónk, mennyei világossággal és dicsőséggel körülvéve. Krisztus ura az embernek és ura a természeti erőknek. Ahol Ő van, ott világos­ság és reménység van. Ahol Ő ural­kodik, ott vele uralkodik a békes­ség és a boldogság. Ahol Ő lako­zik, ott vele együtt lakozik a benne újjászületett isteni lélek. Ahol Ő megjelenik, ott Vele együtt jelenik meg az Isten dicsősége, hogy kiűz-MAGYAR GGYhtil mímQYm cnvRcn SSBBsbB* June-July, 1970 — Vol. 49, 6-7 Published Monthly except June-July and August-September when bi-monthly. Editor-in-Chief: DEZSŐ ABRAHAM, Bishop Editor: DR. ANDREW HARSANYI 175 Pershing Ave., Carteret, N. J. 07008 (201) 541-5051 Assistant Editor and Business Manager REV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 Office of Publication: Bethlen Freedom Press Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. Subscription—Előfizetés : évi $3 yearly zön az emberi szívből minden sötétséget és félelmet. Korunk egyik legnagyobb kísér­tése, hogy a modern embert telje­sen megbabonázza a viharnak az ereje, a bűnnek a hatalma, a go­noszságnak tobzódása. Isten népének Krisztusra kell emelnie tekintetét, aki ma is ki­emelheti a bűnös embert bűnéből, az egyház süllyedő hajóját a hitet­lenség tengeréből. Krisztus ma is erősebb, mint a vihar, hatalma­sabb, mint a gonoszság minden ereje. Krisztus ma is legyőzi a halált és megadja híveinek az örök életet! Az Istenben őszintén nem hívő ember előbb vagy utóbb elsüllyed a hitetlenségnek mindent elborító modern világában. A Krisztustól távol élő ember az anyagi világ gonoszságában, a bűn sötétségében és a halál félelmében él egész földi életén keresztül. Egyedül a Szentlélek hatalma teszi képessé az embert a földi sötétség mögött a mennyei világos­ság, az emberi bűnök mögött az isteni bűnbocsánat, a természeti erők mögött az isteni erő hatal­mának meglátására. Testvéreim! Ne legyetek ki­csinyhitüek! Járjatok hitben, szolgáljatok szeretetben, éljetek az Úr Jézus Krisztusban és akkor a ti hitete­ken keresztül lecsendesíti a mi Urunk a történelemnek végzetes és halálos viharát, mely ma elsöprés­sel fenyegeti az egész emberi nem­zetséget. Dömötör Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents