Magyar Egyház, 1970 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1970-10-01 / 10. szám

8 MAGYAR EGYHÁZ TISZTÁN ÉS IGAZÁN A reformáció egyik legfontosabb vivmánya volt az Isten igéjének tisztán és igazán való hirdetése. Egy­házunk az elmúlt évszázadok folyamán bátran és ha­tásosan hirdette az Isten igéjét, mert hitt abban, hogy az ige megtisztítja az emberi életet és megőrzi minden hamisságtól. Az Isten igéjének hirdetése és annak meghallása kötelez. Kötelez az igaz ügy mellett való mindenkori kiállásra és a hamisság hatalmával való határozott szembeszállásra. Ennek az Istentől kapott reformátori hivatásnak a jegyében lapunkon keresz­tül szembeszállunk minden hazugsággal és hamisság­gal, amely az Isten ügyét, a reformáció tanítását, egy­házunk életét vagy lelkészeink munkásságát próbálja bepiszkítani vagy önző egyéni és csoport célok érde­kében félremagyarázni. Ennek a gondolatnak a jegyében tárjuk fel az igazságot az 1947-es beadvány kérdésében, ismertetve a beadvány teljes szövegét, amely már önmagában megcáfolja a vádakat. Hozzáfűzzük az igazságot: Az Egyesült Államok kormánya egyáltalán nem vette figyelembe az Amerikai Magyar Szövetség kérését. A VÁD: (Kevesek által ismert tény: az USA — Dr. Birinyi János new yorki közjegyző köré csoportosult lelkes magyar hazafiak hosszú küzdelme és országos propaganda-hadjárata követ­keztében — a trianoni békediktátumot egész 1947-ig nem írta alá. Ezt azonban a 2. világháború utáni párizsi békekötésben — két minősíthetetlenül gonosz amerikai református pap memoranduma alapján — pótolta!) (Szabad Magyar Világ trianoni szám, 5. oldal) A MEMORANDUM: HATÁROZAT Magyar származású amerikaiak az Amerikai Magyar Szövetség rendezésében 1946 június 16-án New York városá­ban tartott országos gyűlésükön egyhangúlag elhatározták, hogy kormányunktól igazságos békét kérnek Magyarország számára. Felkiáltással a következő határozatot tették maguké­vá a nagygyűlés résztvevői: Mi, magyar származású amerikaiak, 1946 június 16-ikán tartott nagygyűlésen, minden tény alapos mérlegelésével és teljes mértékben átérezve azokat a kötelezettségeket, amelyek ránk, mint az Egyesült Államok polgáraira hárulnak, kérjük kormányunkat, hogy. 1. Akadályozza meg Európának érdekszférákra való osztását akár azzal, hogy bármely nagyhatalomnak is politikai, kato­nai, vagy gazdasági előjogokat adjon, akár azzal, hogy befe­jezettnek fogadjon el olyan tényeket, amelyek a fegyverszü­neti időszak alatt történtek és amelyek nem egyeztethetők össze egyetlen nemzet szabadságával, függetlenségével és szuverén jogaival sem. 2. Biztosítsa Magyarország számára, amely ma el van vá­lasztva Nyugat-Európától, hagyományos és jogos helyét a nyugati demokratikus népek családjában. A moszkvai dekla­ráció (1943 október 31) szellemében kérjük Magyarország számára “azt a politikai és gazdasági biztonságot, amely egyedül lehet alapja a tartós békének.” 3. Érvényesítse a magyar békeszerződésben az Atlantic Charter elveit és a magyar határok megvonásánál alkalmazza a néprajzi elvet Magyarország elleni előítélet nélkül. Határ­menti területeket, amelyeken magyarok, vagy nagy magyar többségek élnek, vissza kell adni a szülőföldnek. 4. Akadályozza meg kisebbségeknek faji alapon való üldözé­sét és tiltsa meg ezek kiűzését és javaik elkozzását, amint ezt a fegyverszüneti időszak alatt Csehszlovákia tette. Kisebbsé­geknek teljes kisebbségi jogokat kell biztosítani nemzetközi biztosíték alatt. 5. Állítsa helyre Erdély független államiságát egy dunai federáció keretein belül. Ez az egyetlen helyes megoldás, amely tartós békét teremthet Magyarország és Románia között. 6. Szabadítsa fel Magyarországot az elviselhetetlen jóváté­­teli kötelezettség és a megszállás alól, ami megakadályozza az újjáépítést és azzal fenyegeti a nemzetet, hogy nem fogja tudni átélni e korszakot. 7. Siettesse a Magyarországgal való békekötést s ne enged­jen további oktalan halogatást e téren. A VÁLASZ: OKULÁRÉ-nak mondták otthon azt a szemüve­get, amit a látni, vagy legalább jobban látni akaró emberek viseltek, s amit egyes vidékeken “pápaszem­nek” neveztek, mert állítólag elősször a római pápa használt ilyent. Az okuláré szó eredetileg kétségte­lenül azonos volt hangzásban és értelemben az “ocu­­lus” szemet jelentő latin szóval, de később, mikor a vallásüldözések a “pápaszem” dacára is folytak, az “oculus” helyett az “occulo”: elrejt, elfed jelentésű igéből származtatták az “okuláré” nevet az élet szo­morú jelenségeit tiszta szemmel vizsgáló magyarok. Ez jutott eszembe most, mikor a “Szabad Magyar Világ Trianoni Szám” című lap 5-ik oldalán a “Sovi­nizmus-e a történelmi jog” című cikk utolsó bekezdé­sében ezeket Írja: “az USA — Dr. Birinyi János new yorki közjegyző köré csoportosult lelkes magyar haza­fiak hosszú küzdelme és országos propaganda — had­járata következtében — a trianoni békediktátumot egész 1947-ig nem írta alá. Ezt azonban a 2. világhá­ború utáni párizsi békekötésben — két minősíthetet­lenül gonosz amerikai református pap memoranduma alapján — pótolta.” Vájjon tisztán lát a cikkíró és igazat ír? ... Vagy szemüveget visel, de az “oculus” helyett két “k”-val: “occulo”-t, nyomtak a szemére, hogy meg ne lássa, vagy ha tudja, elferdítve lássa az igazságot? ... Be­csületes és tisztánlátó ember, ha vádol, megnevezi a vádlottakat is és nem egy testületnek a nyakába akar-

Next

/
Thumbnails
Contents