Magyar Egyház, 1970 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1970-10-01 / 10. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ ENGEDELMESKEDJETEK AZ ISTENNEK “Péter és az apostolok így feleltek: Istennek kell en­gedelmeskedni inkább, mint az embereknek.” (Ap. Csel. 5:29.) Ha túlságosan le akarjuk egy­szerűsíteni a Szentírás tanítását, akkor azt mondhatjuk, hogy az Isten parancsa: engedelmesség, az ember bűne: engedetlenség. A tökéletesnek, jónak és örök­nek megteremtett ember egyetlen parancsot kapott Teremtőjétől: az engedelmességnek a parancsát. Az ember első bűne és azután az ember minden bűne az Isten pa­rancsának megszegése: engedetlen­ség. Engedetlenségünk következlé­­vesztettük el tökéletességünket és lettünk tökéletlenné. Engedetlenségünk következtében veszett el jóságunk ereje és kerül­tünk a gonoszságnak hatalma alá. Engedetlenségünk következtében vesztettük el az örök életet és let­tünk halandó teremtményekké. Engedetlenségünk következté­ben vesztettük el istenfiúságunk jogát, előnyeit és lehetőségeit. Az engedetlenségben élő ember büntetése, hogy többé nem látja az Istent, mert lelki vakságban él. Nem hallja az Isten hangját, mert lelkileg süket. Nem hiszi Isten lé­tezését, mert agya eltompult és tel­jesen érzéketlenné vált a lelki tu­dományok felfogása és megértése iránt. Nem érzi az Isten bűnbocsá­tó szeretetét, mert el van telve bűneivel és önmaga szerelésével. Az engedetlenségben élő ember vallásossága az élő Isten imádata és dicsőítése helyett embereknek vagy éppen önmagának az imádá­­sává és dicsőítésévé vált. Az ember beleesett engedetlen­ségének nyomorúságos vermébe, bűneinek halálos csapdájába, ahonnan többé nem tud szabadul­ni a saját erejéből. Ezért küldte el az Úristen az 6 szent fiát az Űr Jézus Krisztust: hogy megszabadítson bennünket. Hogy a Benne való hit által vissza­nyerjük istenfiúságunk áldásait. Aki hisz az Úr Jézus Krisztus­ban, az rajta keresztül meglátja az Istent. Az Ő hangján keresztül meghallja az Isten hangját. Az Ő áldozatán keresztül megérzi az Isten végtelen szeretetét. Az Ő bűn­bocsánatán keresztül visszanyeri az örök életet. Az Ő követésén keresz­tül engedelmeskedik az Isten aka­ratának. A keresztyén ember naponként alárendeli az életét az Isten akara­tának az Úr Jézus Krisztusban való hit által. Naponta választ az Isten­nek vagy embereknek való enge­delmesség lehetősége között. Na­ponta visszautasítja a bűnt, meg­tagadja önmagát, felveszi a maga keresztjét, vagyis: Isten melletti döntéséért és kiállásáért vállalja a földi következményeket és ezzel erősíti meg hitét abban, hogy való­ban az örök élet útját járja. Az állandó reformációban élő egyház naponta megvizsgálja ön­magát, tanítását, tevékenységét és meghozza a maga döntését az Is­tennek való engedelmességben. Az Istennek való engedelmesség­nek az útja mindig a nehezebb út, a fájdalmasabb kereszt, a kinzóbb szenvedés, de ez a bizonysága is annak, hogy az egyház az Isten útját járja. Minden földi látszat ellenére is ez az út a győzelemnek az útja. Az apostolok szigorú parancsot kaptak arra, hogy ne tanítsanak Jézus nevében. Ők azonban nem az emberi parancsot követték, ha­nem az isteni parancsnak engedel­meskedtek. Az ellenük felhozott vád szerint “betöltötték az egész várost tanításukkal.” Az embereknek való engedel­messég mindig holtpontra juttatja az Isten ügyét és kétségessé teszi az egyház jövendőjét. Az Istennek való engedelmesség mindig megter­­mi a maga gyümölcsét, sokszor vér­tanuk, reformátorok, gályarabok, vagy mai idők modern hitvalló hőseinek szenvedésén, vérén és halálán keresztül. Korunk kritikusainak egybe­hangzó véleménye szerint zsák­utcába jutott a XX. század ke­reszténysége. Ha ez igaz, akkor egyetlen egy helyen futott félre az egyház: Embereknek engedelmes­kedett inkább, mint az Istennek. Nem merte vállalni a prófétai kül-MAGYAR £G/Í7AZ marm cnvccft M October, 1970 — Vol. 49, No. 10 Published Monthly except June-July and August-September when bi-monthly. Editor-in-Chief: DEZSŐ ABRAHAM, Bishop Editor: REV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 (216) 666-9978 Business Manager: REV. LOUIS ILLÉS 1411 Kennedy Ave., Duquesne, Pa. 15110 Editing Manager: REV. BARNABAS ROCZEY 1409 Bailey Ave., McKeesport, Pa. 15132 Office of Publication: Bethlen Freedom Press Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. Subscription—Előfizetés: évi $3 yearly detést, a reformációi hivatást, melynek meggyőződése az “Itt állok másként nem tehetek” hősi hitvallása volt. Krisztus példát mutatott a világ­nak. Az első keresztények mártíro­kat adtak. A reformáció gyüleke­zete hősöket szült. Minden egyes áldozatnak az alapja az Isten iránti engedelmességnek a meglátása, val­lása és élése volt. Minden egyes alkalommal újjászületett és mege­rősödött az egyház. Mit adunk ma a világnak? Mártírokat vagy képmutató ke­resztényeket? Hősöket vagy áruló­kat? Példát vagy mentegetődzést? Az isteni akaratnak a hirdetését vagy emberi terveknek elfogadá­sát és igazolását? A világban uralkodó mai zűrza­varnak az oka az engedetlenség. Egyre kevesebb ember engedel­meskedik az Istennek és éppen ezért egyre több a bűn bennünk és körülöttünk. Gyermekek megtagadják a szü­leik iránti engedelmességet. Tanít­ványok semmibe veszik mesterei­ket. Beosztottak fellázadnak fel­jebbvalóik ellen. Polgárok forra­dalmat készítenek saját kormányuk megdöntésére. És miért ne? Csak az a kormányzat követel­het a maga számára jogosan enge­delmességet alattvalóitól, amely alárendeli magát az Isten akaratá­nak és engedelmeskedik az Isten

Next

/
Thumbnails
Contents