Magyar Egyház, 1969 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ ségedben is ott lakozhat, ha te is és mások is, mindnyájan Istent szolgáljuk. Keressétek ebben az új esztendőben is az alkalmakat, hogy miként szolgálhatjátok jobban a mi Urunkat, Istenünket. ímé az új év új szolgálati lehetőségeket tár elénk, vasárnapi iskolában, ifjúságnevelésben, egyházunk többi szervezeteinek az építésében. De ki is tudná elsorolni, hogy hány helyen és alkalommal vár reánk a szolgálat. Boldogok, akik az Istent szolgálják. Erre az Isten és anyaszentegyházunk iránti hűséges és áldozatkész szolgálatra hívom fel gyülekezeteink minden rendű és rangú tagját: jöjjetek, magyar testvérek, szolgáljátok az Urat teljes szívvel és teljes lélekkel, mert boldog az a nép, amelyik az Urat, a mi Istenünket szolgálja. Nagy Lajos: UPPSALA—1968 (Befejező közlemény) Miről tárgyalt az Egyházak Világtanácsának uppsalai nagygyűlése? Hat főtárgya volt: I. A Szentlélek és az egyház egyetemessége. II. A misszió megújulása. III. A világ gazdasági és társadalmi fejlődése. IV. Igazság és békesség felé a nemzetközi ügyekben. V. Isten tisztelete egy elvilágiasult korban. VI. új életstílus felé. Minden delegátusnak még a gyűlés előtt megadták azt a jogot, hogy a szíve szerinti témát választhatja. A témákat előbb bizottságokban, csoportokban és kisebb alcsoportokban tárgyalták meg. A 300 millió keresztyént képviselő delegátusok 38 csoportban tárgyalták a mai világ teológiai, politikai, szociális és etikai kérdéseit. A csoportok jelentéseket és javaslatokat vittek a közgyűlés elé. Érdekes volt megfigyelni, hogy az idősebb delegátusok, teológusok és az orthodoxok jórésze az első témát választották. Keleteurópaiak, afrikaiak, fiatalok a társadalmi kérdések és a mai ember életproblémái iránt érdeklődtek. 16 napig küzködtek ezekkel a felsorolt problémákkal a delegátusok és szerettek volna megnyugtató választ adni ezekre a kérdésekre. A közgyűlés négy főtémáról adott jelentést bizonyos módosításokkal elfogadott, de nem fogadta el a “Világ gazdasági és társadalmi fejlődése” és “A misszió megújulása” című témákkal kapcsolatos jelentéseket, mert a vélemények annyira eltérőek és egymással homlokegyenest ellenkezők voltak. I. E sorok írója a teológiai bizottság harmadik alcsoportjába került, ahol angol volt a tárgyalás nyelve. A csoport vezetője a mindenki által szeretett Dr. McCord, princetoni szemináriumi elnök volt. Egy másik teológiai csoport vezetője Dr. Leslie Newbigin indiai püspök volt, aki az angolszászoknál ismeretlen melegséggel üdvözölte barátját, Dr. Harangi Lászlót, aki éppen Indiában volt ebben az időben és egy drága magyar szolgálatot teljesített, az amerikai magyar reformátusok nevében megkoszorúzta Körösi Csorna Sándor darjeelingi sírját. Megnyugtató volt, hogy a sok orthodox között ott voltak neves kálvinista teológusok: Berkouwer, Berkhof és több református és presbiteriánus Kanadából, New Zealandból, Grand Rapidsről. Az orthodoxok fáradhatatlanok voltak, egymásnak adták a szót. ők beszéltek a legtöbbet, idősebbjeik bölcsek voltak s azt hiszem, hogy ők élvezték legjobban Uppsalát. E sorok írója számára is igen nagy élmény volt ezen a teológiai értekezleten való részvétel. Legelőször megtanultam, hogy nincs okom aggodalomra, mert az ökumenikus gondolkozás nem jelenti a független gondolkozás feladását. Az ökumenikus mozgalom nem akar egy nagy szuperegyházat létrehozni. Még nem is az egyházak egyesülését akarja, hanem egységet az egyház missziói szolgálatában, tanításban, istentiszteletben, az ember és a világ szolgálatában. Az ökumenizmus szeretetközössége azoknak az egyházaknak, amelyek Jézus Krisztust vallják Megváltó Uruknak, akik vallják az apostoli hitet, hirdetik az egy evangéliumot, akik megkeresztelkedtek a Jézus Krisztus nevébe, akiket a Szentlélek elhívott egy helybeli egyházba. Minden egyház Krisztusé. Aki Krisztushoz tartozik, az beletartozik abba a közösségbe, amit egyetemes (katolikus) egyháznak hívnak (nem római katolikus). Az uppsalai gyűlésen az egyház egyetemességének értelmét keresték. Feleletet szerettek volna találni arra, hogy mit jelent az egyház egyetemességének, katolicitásának megértése a mai modem korban. Minden helyen, minden időben, minden fajból és népből a Szentlélek elhívott egy sereget az Isten népe közé, nemcsak a helyi, nemcsak a nemzeti, hanem az egyetemes keresztyén egyházba is. Krisztusnak az terve, hogy minden korban, minden népből, fajból, nemzetségből, minden helyről elhívott embereket Szentlelke által egy élő egységbe, az Isten atyai szeretete alá hozza. Az uppsalai nagygyűlés reámutatott arra, hogy ebben a háborúk, faji gyűlölet, szegénység és éhség által meggyötört világban kell hirdetni az egyház egyetemességét. Az egyház egyetemessége Isten ajándéka az Ő Szentlelke által, amely az embertől engedelmességet kíván. Az az egyház, amelyik elzárkózik többi egyházaktól, az nem vallhatja magáról, hogy beletartozik az egyetemes keresztyén egyházba. A Szentlélek a helyi egyháztól kívánja, hogy életével az egyház egyetemességének hitvallója legyen. Az egyház egysége megvolt mindenkor, mégha bűneink miatt nem is láttuk. Ezt az egységet egyszer a Szentlélek teremti meg, de ennek munkálása a helyi egyházaknak is feladata és hivatása. Az egyházak darabokra való törése, amit az ember bűne okozott, nagy alázatra és mélységes bűnbánatra kell hogy indítson. Uppsala felhívta arra is a figyelmet, hogy a világ darabokra való töréséért az egyház is felelős. Amint munkálni kell a Szentlélek segítségével az Isten népének Krisztusban való egységét, úgy meg kell látni azt is, hogy az emberiség egységre teremtetett és az egyház feladata, hogy harcoljon minden elválasztó fal ellen, ami korunkat olyan döbbenetesen jellemzi. Az uppsalai nagygyűlés kérése a helyi egyházakhoz az, hogy minden tagjukban tudatosítsák, hogy ő tagja a közönséges, egyetemes, katolikus egyháznak, amely apostoli egyház és az apostolok misszióját tovább kell adni ezen a világon. Az egyház egyetemességének megértése nagyon fontos út az egyház egységéhez. Az egyház egyetemességének szolgálata az emberiség egységénak a szolgálata is. Az egyház apostoli egyház, mert az egyház hite az, amit Krisztustól kaptak az apostolok és amit ők tovább adtak minden népnek az evangélium hirdetésében, az istentiszteletben és az emberiség szolgálatában. Az egyháznak mindig hűnek kell lennie az apostolok hitéhez és küldetéséhez. II. A legnépszerűbb téma volt az egyház missziói munkájának a megújulása. 300 delegátus és megfigyelő vett részt a missziói munka tárgyalásán. Mindenki okosabbnál okosabb dolgot akart mondani, de nem tudtak megegyezni és javaslatukat a közgyűlés nem fogadta el. Két billió ember van ezen a világon, akik sohasem hallották Istennek az ő szent Fiában adott megbocsátó szeretetéről szóló evangéliumát. Az evangéliumot minden
