Magyar Egyház, 1969 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

MAGYAR EGYHÁZ 3 Ábrahám Dezső püspök: Vár az Úr ... . “Azért vár az Ür, hogy könyörüljön rajtatok és azért felséges ö, hogy meg­kegyelmezzen néktek; ítélet Istene az Ür és boldogok mindazok, akik őt szolgálják.” Ézsaiás 30:18 Visszavisz bennünket ez az ige a Krisztus előtti időkbe, Ézsaiás próféta korába, amikor a választott nép elfordult Istentől, idegen bálványok után járt és a gonoszságban szegény és gazdag egyaránt megrom­lott. Felemeli az Isten ítéletét hirdető szavát így: “megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztít­­tatván elpusztíttatik.” Meglakolnak a föld népei, elpusztulnak és csak kevés marad meg. Megszűnik majd a vidámság, elcsendesül az örvendezők zaja, rettegés és tőr vár a föld lakóira. “És lesz, hogy aki fut a rettegéstől, a verembe esik és aki kijő a verem­ből, megfogatik a tőrben.” Ez a komor figyelmeztetés azonban csak egyik része a prófétai igének. A másik arról az isteni kegyelemről szól, bogy a nagy ítéletkor és pusztuláskor is lesznek, akik meg­maradnak. Azok, akik Istenhez fordulnak és benne bíznak, megállnak, mint a Sión hegye. Hívja azért a próféta a népet, hogy térjenek az Istenhez, hogy kegyelmet találjanak és megtartassanak, liven hely­zetijén csendül fel a bíztatás: “Azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok... és hogy kegyelmezzen nék­tek.” Azért vár az Úr..., szól az ige. Valóban egy el­múlt esztendő távlatából nézve egyházunk, népünk és az egész világ eseményeit, elmondhatjuk, hogy vár az Űr. Milyen jó is, hogy türelmes az Úr és vár reánk. Nem hozta el még az utolsó ítélet idejét, hár az egész világ olyannyira megromlott, hogy megérett a pusz­tulásra. Hálát adhatunk Istennek, hogy az elmúlt eszten­dőben gyülekezeteinkben rend és béke uralkodott és munkásságunk a csendes fejlődés utján haladt előre. Mégis, mégis mennyivel többet lehetett volna elvégez­ni, ha több egyháztag kapcsolódott volna he a mun­kába. A gyermeknevelés terén vasárnapi iskoláink­ban, nyári iskolákban és szombati bibliai iskolákban mennyivel eredményesebb munkásságot tudnánk ki­fejteni, ha a szülők nem restelnék a fáradságot és készek lennének a szolgálatra; ifjúságunk Krisztus­hoz való vezetése terén is sokkal több eredményt ér­hettünk volna el, ha a közöny és nemtörődömség nem ütötte volna fel tanyáját sok szívben. Hogy az asszonyok és férfiak közti munkánk eredményét meg lehetne sokszorozni, azt senki sem vonja kétségbe, csak az új évben új szivre és új lelkesedésre és Isten iránti szeretetre van szükség. Ez az új esztendő a bizonysága annak, hogy Isten vár. Keresse meg ki-ki azokat az alkalmakat, amelyeket gyülekezeteink nyújtanak, látogassák közösségünk tagjai rendszeresen és odaadóan az isten­tiszteleteket, neveljék a szülők hitre és reménységre kisgyermekeiket, és példaadóan vegyék ki részüket a közteherviselésből a fiatalok és az idősek, a férfiak és az asszonyok. Hadd buzdítsak mindenkit a hű­séges és odaadással elvégzendő munkásságra, min­denki tehetsége szerint vegye ki részét a feladatok megoldásából. Megmondja azonban az ige azt is, hogy miért vár az Űr: “hogy könyörüljön rajtatok,... és meg­kegyelmezzen néktek.” Sokan hamis fogalmak alap­ján úgy gondolják, hogy Isten kegyetlen ítélő biró. Az ilyenek nem ismerik azonban a bibliát s nem tud­ják, hogy a mi Urunk szerető és gondviselő mennyei Atyánk is, aki kegyelmes és irgalmas Isten, nem töri el a megrepedt nádszálat, és nem oltja el a pislogó gyertyabelet s aki abban leli örömét, hogy hozzátérő gyermekeinek kegyelmet ad, és végtelen irgalmával körülveszi őket. Kinek ne volna szüksége erre az isteni irgalomra? Nincsenek köztünk olyanok, akiket az élet súlya össze ne tört volna, vagy akiket a meg­próbáltatások az ágyhoz ne kötöztek volna? Nincse­nek közöttünk olyanok, akiknek szívét a fájdalom és gyász nyilai át ne járták volna? Akárki légy is, aki e sorokat olvasod, ha elesett állapotodban Istenhez fordultál, boldogan tapasztaltad meg, hogy az Űr könyörült rajtad. Esztendeidhez egy új esztendőt adott. Sokminden hozzájárult ahhoz, hogy szíved összetört, de ne csüggedj, mert az Úr könyörül rajtad és megkegyelmez néked. Ebben az évben is minden megpróbáltatásból hozzá kiálts, mert nála kész a szabadítás. Ennek az igének van még egy mondanivalója. Az, hogy “boldogok mindazok, akik Őt szolgálják!" Ma majdnem mindenki boldogságot keres. Ezután a boldogság után vágyakozik az egész világ. Vájjon boldog leszel-é ebben az új évben? Vájjon a mi népünkre felderül-é a szebb és boldogabb jövő hajna­la? A boldogság szívedben is, családodban is, közös­ban! Tanítson meg benneteket az Isten igéje arra, hogy az új eszten­dő elmúlik, a földi élet eltűnik, új dolgok elavulnak és lomtárba ke­rülnek, de az Istenben élt élet megmarad örökké! Lehet, hogy a jelen az Istent tagadó, Krisztust gyűlölő, lelket nem hívő egyházpusztítóké, a jö­vendő azonban a miénk! És ezt a jövendőt senki soha többé el nem veheti tőletek! Dömötör Tibor deret az Úr Jézus Krisztus által! Ő az, aki újjáteremti a benne hí­vőket! Ő az, aki véget nem érő örömöt ad a benne bízóknak! Ö az, aki kezében tartja a jövendőt! Ne tékozoljátok el a földi életet apró örömök után való rohanás-

Next

/
Thumbnails
Contents