Magyar Egyház, 1969 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
10 MAGYAR EGYHÁZ Daróczy Sándor: MAGYAR DÉL AMERIK A 1968-BATS (folytatás) Látogatások Mivel az uruguayi, közelebbről a montevideoi magyarság egészét meg akartam ösmerni, sorra vettem a többi magyar közösséget. Könnyű dolgom volt. Csak a római kathólikus hitközséget és a Magyar Otthont kellett meglátogatnom. A magyar kommunistáknak ugyan van egy elég népes csoportjuk és saját klubházuk, de ott református papot nem szívesen látnak (másfélét sem) s így nem háborgattam őket. A római kathólikus hitközség temploma éppúgy lakóházból van átalakítva, mint a reformátusoké. Befogadóképessége sem nagyobb: úgy ötven ülőhellyel. Lélekszám szerint természetesen jóval többen vannak, mint a reformátusok, de templomlátogatásuk olyan, mint az általában az uruguayiaké, tehát alacsony. Pedig a papjok, Prost János olyan, mint egy falatkenyér. Különben a két felekezet papja-népe jóban-rosszban együtt van és ez sokat segít. A Magyar Otthon értékes épülettel, szép vagyonnal s főkép értékes, jelentős számú tagsággal rendelkező alakulat. Magyar kultúrális célokat szolgál és pedig nemcsak papíron, az alapszabályban, de tényleg. Elnöke Gáli László derék magyar üzletember, lelkiismeretes tisztviselőtársaival együtt eredményesen szolgálja a közös magyar célokat. Továbbútazásom előtt az Otthon vendége voltam és kedves emlékem marad az a tettetés nélküli barátságos légkör, ami ott körülvett. A magánlátogatások közül egyet különösen ki kell emelnem. A templomszentelésen ott volt egy fiatal svájci házaspár. Reformátusak, de nem magyarok. Hogyan kerültek magyar templomba? “Ide járnak rendesen”, magyarázta az én Kovács Pali öcsém. “Igen szimpatikus emberek, ma este meglátogatjuk őket. Érdemes lesz.” Este aztán a Pali barátom öreg batárján elzötyögtünk a város egyik rezidenciális negyedébe svájci barátainkhoz, Sager Ferdinándékhoz. Magas, szőke, igen kellemes modorú, 35 körüli fiatalember, felesége nagyon jó megjelenésű, barátságos, igen értelmes fiatal asszonyka. Magyarúl üdvözölnek. Nézek, mint aki nem ért dolgokat. Miért tudnak magyarúl? Négy évet töltöttek Pesten, mint a svájci követség tagjai. Most helyezték át őket onnan ide. A magyarokat igen megszerették. Nem kellett bizonyítaniok. Mindketten folyékonyan beszélik nyelvünket s például Fritznek a kiejtésén alig van idegen íz. Azután a lakásuk valóságos magyar népművészeti múzeum; szebbnél szebb kerámiai tárgyak, kézimunkák, faragások, festmények gyűjteménye. Csak ámultam és ámultam. A jó Isten adna nékünk sok olyan barátot, mint Sager Ferdinándék, akik német anyanyelvű svájciak s mert reformátusok, Montevideoban a magyar református templomba járnak imádkozni. Brazília Útam harmadik állomása Brazília volt s ott főkép Sao Paulo. Ide december közepe felé érkeztem. Az úti alka.matosság a Pluna nevű repülőtársaság egy sok vihart látott, kétpropelleres kis gépje volt. Ez himbálózott velünk úgy öt óra hosszat, amíg végre földet értünk, útas kevés volt, de persze magyarok erről sem hiányozhattak. Alig indultunk el, mellém ül egy olyan középkorú férfi. A repülőállomáson hallotta, hogy magyarúl beszéltem, ő is magyar, magyar zsidó. Pick Györgynek hívják, Szegedre való. Sao Pauloban lakik. Természetesen én is megmondtam a nevemet s hogy református pap vagyok. Hozzáfűztem még, hogy engem az emberek önmagukért érdekelnek, őket önmagukért értékelem minden felekezeti, vagy nemzetiségi jelző nélkül... Jól esett neki, pedig nem udvariaskodtám, csak a meggyőződésemnek adtam hangot. Új barátom az átellenben ülő házaspárra mutatott: szintén magyarok. Bemutatkoztam. Dr. Ajtay György, mondja az új ösmerős. Tanár az egyik brazil egyetemen, anthropológus. Különben neki is van egy Daróczy Sándor nevű rokona. Nézek rá. “Hová való?” — “Rabára”. — “Akkor értem,” folytatom a szaggatott diskurzust. “Az én családom püspökladányi, bár én nem ott nőttem fel, de a nagyapámtól hallottam, hogy kábán rokonaink vannak.” Most már tényleg igaz, hogy a világ kicsi, de az még igazabb, hogyha két magyar összekerül, akár Kutyabagoson a fogadóban, akár Brazília fölött a levegőben, húsz másod perc alatt kisütik, hogy rokonok. Humorosnak hangzik, de szívet melegítő. Sao Paulo Sao Pauloban a repülőtéren már várt rám Apostol János derék gondnokával, id. Poor Imrével. Meleg kézszorítások, tettetés nélküli örvendezés után Poór gondnok úr nagyszerű autóján megyünk a városba. Magas hegyek koszorúzta fennsíkon épült. Messziről úgy hat, mint egy őserdő: magas, hatalmas gyufásdoboz alakú épületóriásokból álló erdő. Több mint négymillós lakosú, Brazília ipari és kereskedelmi központja. Olyan iramú és méretű építkezést, mint ott, még az Egyesült Államokban sem láttam. Egyébként Brazília Dél-Amerika legnagyobb országa. Területe 3,286,000 négyzetmérföld, vagyis nagyobb, mint a 48 állam alkotta Amerika. Természeti kincsekben felmérhetetlenül gazdag, de mert gazdasági berendezkedése rossz, így a társadalmi osztályok közötti ellentét túl nagy. A magyarok nagyobbmérvű bevándorlása a húszas évek második felében kezdődött s ide is főkép a trianoni határsávból kiűzőitek jöttek, főkép zsellérek, vagy majdnem zsellérek. Az új országban élelmes kúfárok karmai közé kerültek, akik a kávéültetvényekre napszámosoknak szállították, vagy nem egy esetben egyszerűen eladták őket. Esztendőkig pogány életük volt, míg aztán földet szereztek maguknak s a magyarok, akik Európában igazi kávét talán soha nem ittak, nem is törődtek vele, Brazíliában kávéültetvényesek lettek, elég jómódba jutottak s egész falvakat alkottak. A bevándoroltak második csoportja a 45-ösökből, a harmadik, aránylag vékony réteg pedig az 5'6-osokból került ki. A magyarok számát némelyek 100,000-re, sőt ennél is többre teszik. Szerintem 80,000-en lehetnek. UTAZÁSOK — PÉNZKÜLDÉSEK — BIZTOSÍTÁSOK — KÖZJEGYZŐSÉG Hatvankét éven keresztül állandóan és panaszmentesen szolgálják népünket törvényes alapon CSÍPŐ LAJOS és fia, ARNOLD a fenti szakmák mindegyikére államilag engedélyezett és ellenőrzött szakértők. Ha fenti ügyek bármelyikében felvilágosításra vagy intézkedésre van szüksége, ne kísérletezzék niától-liolnapig élő zúgügynökökkel, hanem forduljon bizalommal a Csípő céghez. Címük: 303 Maple Street, Perth Amboy, N. J. 08861 Telefon: (201) 826-3661
