Magyar Egyház, 1967 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1967-08-01 / 8-9. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ már a szakrilégium határán, hogy legalább a fordított evangélium lenne érvényes ránk. Az aranyszabály például így: “Amit nem akartok, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti se cselekedjétek azokkal” .. . Sokat beszélünk arról, hogy mi a mi örökségünk, amit atyáinktól kaptunk, amit az óhazából hoztunk. Én most inkább azt kérdem, mi az, amit átadunk az utánunk jövőknek, mi életünk monumentuma, a mi örökségünk, végrendeletünk? A más nyelveken beszélés, hogy egymást nem értjük? Ezt adjuk át? Egy-egy épület, akármilyen pompás és modern, de csak épület? Vagy az a végrendelet, hogy: Fiam, barátom, utódom, vigyázz, ne bizz a függetlenekben, ne bizz a csatlakozottakban, ne bizz a presbiteriánusokban, ne bizz a te atyádfiában, lelki édesanyád egytestvérében . . . ? Legyünk reálisták. Szervezeti egység: szertef oszló álom. Az ébredés azt mondja, hogy az u.n. lelki egység sem valóság. Vájjon nem lehetne-e úgy cselekedni, mint azt egy keletnémet evangélikus püspök javasolta, hogy mivel szervezeti egység az adott politikai helyzet miatt lehetetlen, a lelki egység pedig csak frázis, ragadjuk meg azt, amit praktikus egységnek lehetne nevezni és önfegyelmezetten keressük meg az elvégzendő feladatokat és közösen végezzük is el őket... ? S ha közben-közben — hogy idézzek a tegnapi versekből — világunkban, mely “köd . . . s benne csupa rémésg”, felszakad a köd és látunk melegítő napsugarat, melegedjék meg egymás iránt a szivünk is, hogy, jaj, ne dideregjen bennünk az Isten . .. A ZSINATI TANÍTÁSSAL KAPCSOLATBAN ELFOGADOTT SZÖVEG: Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület 1967. szeptember 5-én és 6-án Ligonier, Pa.-ban megtartott évi országos közgyűlésén foglalkozott a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanításával, amelyet a debreceni alkotmány ózó zsinat 400-ik évfordulója alkalmából 1967. május 19-én elfogadott. Indíttatást érzett a Lelkészegyesület arra, hogy tagjainak hitből fakadó látását kifejezésre juttassa. Elénk tárul ebből a Tanításból a Magyarországi Református Egyház 400 éves múltja és jelene. Megértjük azt, hogy ez a Tanítás a miénktől eltérő életkörülmények között született meg. Amikor azonban örömmel vesszük tudomásul azt, hogy a magyarországi református zsinat egy dokumentum formájában fejezte ki hitét, ugyanakkor féltő szeretettel gondolunk arra, hogy a megfeszített és feltámadott Ur Jézus Krisztus megváltói müvének társadalmi és legujabbkori történelmi vonatkozásait csak a Szovjetunió által képviselt ideológiában látják. Köszöntjük a Magyarországi Református Egyház ama törekvését, hogy a marxizmussal párbeszédet folytasson és reméljük, hogy rövidesen kialakul az a légkör, amelyben ez a dialógus őszintén, szabadon és egymás megbecsülésével folytatódhatik. Úgy érezzük, hogy ennek eredményeképpen hallhatóbbá lesz majd az a prófétai üzenet, amelynek hirdetésére egyházát elküldte és amelyet tőle majd számonkér az Isten. VALÓSÁGGÁ LETT AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS NYOMDA Beteljesült az évtizedes álom és ténnyé lett a prófétai látás: a reformátor-nyomdász Huszár Gál hitbeli örökösei, lelki gyermekei amerikai magyar reformátusok Bethlen Nyomdája már megépült, október végére már megkezdi szolgálatát és imádságos lélekkel kérjük a mindenható Istent, hogy legyen nyomdánk valóban sok áldást hozó szolgálat egész amerikai magyar református közösségünk javára: Isten Országának közöttünk való építésére, mint annak idején a nyomdász-reformátorok szolgálatát is megáldotta az Isten. Egyházaink és egyesületünk példás együttműködésével megalakult már Bethlen Nyomdánk első igazgatósága is, van már szakértelemmel hiró nyomdászunk is, aki nyelvében egyformában magyar és angol, hitében pedig következetesen és hűségesen amerikai magyar református ember. Az amerikai magyar református nyomda első sajtóterméke, közös kiadványa a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté lesz, magyarul és angolul! A református hitnek ez a két legnagyszerűbb hitvallásos irata, amely több, mint négy évszázadon keresztül meghatározta őseink egyházi és személyes szolgálatának mikéntjét, ma is egyházi és keresztyéni életünk zsinórmértéke kell legyen. E két hitvallásos irat, igy egymásmelleit csak a magyar református egyház életében funkcionált és az amerikai kontinensen élő összes egyházak közül az amerikai magyar református gyülekezetek vallják e megszentelt hitvallási iratokat magukénak! A mi sajátságos amerikai magyar református ökumenénkben is összeköt bennünket: hiszen ez a két drága hitvallás közös kincse az Amerikai Magyar Református Egyháznak és a Kálvin Egyházkerületnek! Mindkét egyháztest alkotmányában kimondja azt, hogy a négy évszázados magyar kálvinizmus hitének szellemét e két hitvallás magáénak vállalásával képviseli és egyházi életét azoknak a lelkiségében építi és fejleszti itt és most. De 1967 tavasza óta, most már hivatalosan hitvallásává lett azoknak a magyar református gyülekezeteknek is, melyek a United Presbyterian Church testvéri közösségén belül élik életüket. Milyen áldott szolgálata lehet a Második Helvét Hitvallásnak és a Heidelbergi Káténak a mi jövendőnkben is, ha amerikai hazánk egyik legnagyobb protestáns egyháza is úgy döntött, hogy most már az angol-skót hátterű presbiteriánusoknak is alkotmányos érvényű hitvallásuk ugyanaz a két hitvallás, amellyel négyszáz évvel ezelőtt a mi atyáink vallották meg hitüket a debreceni zsinaton. Milyen nagyszerű perspektívát nyit meg uj Bethlen Nyomdánk mindnyájunk előtt. Egy és azonos hitvallásos alapon, együtt és egymásért tudunk cselekedni, alkotni, szolgálni! Amerikai magyar református életünkben megvan a hitbeli alapnak azonossága: Második Helvét Hitvallás és Heidelbergi Káté. Mindnyájunk szivében megvan a közös lelki édesanyának szeretete és az érette való aggódás, törődés és segiteniakarás. Együtt élni és szolgálni is tudunk. Ezt példázza Amerikai Magyar Református Egyesületünk, ennek a többmilliós, maga nemében és nevében páratlan magyar református testvérsegitő intézménynek a ténye és erről beszél ligonieri közös szeretetintézményünk, a Bethlen Otthon is. Missziónk egy: Isten Országát építeni amerikai magyar népünk közösségében, sőt azon tulmenve a szétszórt és szórványban élő magyar reformátusság, de lelki édesanyánk felé is. Nyomdánk működése is ilyen nagyfontosságu missziót tölthet be. Egy hitben, közös misszióért együttszolgálva: vajon nem vezethet mindez bennünket még közelebb egymáshoz? Ifjúsági Központunk most már hamarosan történő megvalósulása pedig az eddig remélni nem is mert, Ígéretes holnapjának a nagy vízióját láttatja meg velünk. Ez ügyben is, teljes egyhangúsággal és egyetértésben határozat született Ligonierben. A Vezértestiilet döntése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy intézményesebben, komolyabban és mélyebben történhessék az ifjúsági munka. Dr. Béky Zoltán
