Magyar Egyház, 1967 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 10. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ REFORMÁTUS EGYHÁZI VEZETŐK LETARTÓZTATÁSA MAGYARORSZÁGON A “Magyarországi Hírek”, a Szabad Európa kőnyomatosa október 13-i kiadásában a következő híradást hozta: Augusztus közepén az állambiztonsági szervek letartóztatták Kovács Bálint budapesti református lelkészt, dr. Batiz Dénes orvost és Bugárszky Mátyás (helyesen János, a Szerk.) presbitert, akiket azóta is vizsgálati fogságban tartanak. Rajtuk kívül házkutatást tartottak több budapesti lelkésznél és néhányat közülük napokig a rendőrségen vallattak. A házkutatások alkalmával összeszedték az 1949-ben feloszlatott Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ, angolszász világban YMCA) és a Magyar Cserkészszövetség által kiadott egyházi, ifjúsági, nevelési könyveket és folyóiratokat. Ugyancsak összeszedték Karácsony Sándor pedagógus és filozófus, debreceni egyetemi tanár (1891-1952) könyveit. Mindhárom letartóztatott országos titkára vagy vezetőségi tagja volt a KIÉ-nek. Jól informált körökből származó értesülés szerint azzal vádolják őket, hogy újjá akarták szervezni a KIE-t és a cserkészetet. Mindebből azonban csak annyi igaz, hogy megkoszorúzták Megyercsy Bélának, a magyarországi KIÉ és cserkészmozgalom alapítójának sírját, halálának ötvenedik évfordulóján. A rendszer nem tűri, hogy az ország fővárosában élő gyülekezetek legyenek; olyan papok végezzenek egyházi munkát, akiknek nagy a hatásuk, zsúfolásig megtelnek a templomaik és az ifjúságot is meg tudják nyerni a hit, a vallás számára. Az ilyen papokat “ki akarják iktatni”. Kovács Bálint gyülekezetében minden évben 120-150 fiatal konfirmált a debreceni Nagytemplomban pedig 14. Ezt a politikát eddig a rendszer főképpen vidéken gyakorolta, ahol egy-egy nagyhatású, komoly lelkész kiiktatása nem keltett olyan feltűnést. A letartóztatásokkal, melyeknek hire augusztusban Amerikába is elérkezett, foglalkozott az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület szeptemberi ligonieri gyűlésén és egyhangú határozattal az alábbi levelet küldte Dr. Bartha Tibor püspökhöz, a zsinat elnökéhez. A szeptember 7-én küldött levelet eddig nem hozták nyilvánosságra. A levélre különben lapzártáig válasz nem érkezett. ^ Ligonier, 1967. szeptember 7 Főtiszteletü Dr. Bartha Tibor püspök urnák, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke Budapest Főtiszteletü Püspök Ur! Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület 1967. szeptember hó 5-én és 6-án Ligonier, Pa.-ban megtartott évi országos közgyűlésén értesült Kovács Bálint budapesti lelkipásztor testvérünk, Dr. Batiz Dénes orvos és Bugárszky Mátyás* presbiter atyánkfiái letartóztatásáról. Az északamerikai magyar református lelkészi kar mély aggodalommal vette tudomásul az említett egyházi férfiak letartóztatásáról érkezett híreket és azzal a kéréssel fordul Püspök Úrhoz, mint a Zsinat elnökéhez, hogy amennyiben módjában áll, az eset érdemi részéről tájékoztatni szíveskedjék az amerikai lelkipásztor testvéreket. A Maagyarországi Református Egyház és az északamerikai magyar reformátusáág között az utóbbi időben kialakuló testvéri viszonyra rossz hatással lenne az a tény, hogy—többek értesülése szerint—egyházi vonatkozású tevékenységeik miatt történt az említettek letartóztatása. A Lelkészegyesület tagsága aggódó szeretettel várja Főtiszteletü Ur válaszát és azt megérkezése után a tagsággal azonnal ismertetni óhajtja. *A helyes keresztnév “János” (A Szerk.) Főtiszteletü Urra és a vezetése alatt álló egyházra Isten áldását kérve vagyok atyafiságos köszöntéssel Dr. Harsányi András a Lelkészegyesület elnöke Másolat: Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Budapest Kiss Sándor: VAGY — VAGY Trombitás Dezső uj könyve Még csak egy éve annak, hogy Trombitás Dezső első, amerikai földön megjelent könyve elhagyta a sajtót. Most újabb könyvvel ajándékozott meg bennünket. A “Vagy- Vagy” minden izében remek könyv. Méltó folytatása az “Itt és Ma”-nak, hollywoodi lelkipásztorunk előbbi könyvének. A problémakör, amivel Trombitás foglalkozik: önmaga, gyülekezete, az amerikai magyarság társadalmi, szellemi és lelki állapota, a mai ember és a mai világ felmérése Isten kijelentésének, üzenetének mércéje alatt és annak világosságában. Híven a könyv címéhez, először számot vet a maga küldetésével. Izgalmas fejezete a könyvnek ez a számvetés, Trombitás Dezső Amerikában született, Detroitban. Gyermekkorát is itt élte le, de aztán szüleivel együtt hazakerült Magyarországra. Iskoláit ott végezte el, Pápán volt diák. Bevallja őszintén, hogy nem az érdeklődése, hanem az vitte a papi pályára, hogy a szegény, tehetséges fiúnak, a harmincas évek gazdasági válsága idején csak igy nyílott lehetőség arra, hogy egyetemet végezzen. Akkor inkább azt hitte, hogy a kényszerű szükségesség vezette el az újságírói, Írói vagy színészi pályától, ma már tudja, hogy eleve elrendelés. “A nagy Nyíl az útját kiszabta”, ahogy Ady Írja az “Uj s uj Lovat” cimü versében s a kiszabott életutat nem lehet megkerülni. Isten azonban nemcsak a papi foglalkozásba hívta el, de arra is, hogy tanúja, hitvallója legyen ezen a földön. Ez az elhívás vitte Magyarországon az evangélizáló mozgalmakba, ez állította — kritikus, nehéz időkben — mint esperest egy dunántúli egyházmegye élére, de éppen ezért is vesztette el nemcsak az esperességet, de a lelkészi állást is és lett belőle gyári munkás. Az elhívott ember számára kikerülhetetlen parancs, hogy “Istennek kell inkább en gedni, hogysem az embereknek”! Mindez 1954-ben történt s ezekután igazán nem csoda, hogy két évvel később, a forradalom után ő is vette a vándorbotot. Három évig úgy tetszett, hogy különféle állásokban keresi meg a kenyerét és számára nem akad lelkészi állás. Milyen könnyű lett volna igy élni, elhúzódni egy-egy állás kényelmébe és hitbeli életének problémáira akár egyedül, akár kisebb közösségben az írásban keresni és megtalálni a feleletet. Akit azonban az Ur Isten azért hivott el, hogy necsak állás szerinti pap, de igehirdető is legyen, az ettől az elhívástól szabadulni nem tud. Az Ur megragadja, mint Pált a damaszkuszi utón, Ágostont a tivornyák utáni csömörben vagy Luthert a vadonban reászakadt égi háborúban. Trombitás Dezsőt is nyakonragadta és letette Hollywoodba, hogy egyházat szervezzen. Számomra detektivregény-izgalmasságu volt ennek a harcnak az elolvasása. Los Angeles magyarsága olyan, mint a többi amerikai nagyvárosé, amelyben nagyobb számban élnek első és másodgenerációs magyarok. Megtalálhatók benne az egyes emigrációs hullámok lecsapódásai, nagyrészt hasonló összetételben. Az igehirdető, aki nem a híveit akarja kiszolgálni, hanem Istent, és a híveket az üdvösség felé vezető útra irányítani, menthetetlenül szembekerül mindazzal, amit úgy nevezünk, hogy amerikai
