Magyar Egyház, 1967 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 10. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ AZ ÖNFELÁLDOZÓ SZERETET Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az életét adta érettünk; mi is kötelesek vagyunk életünket adni atyánkfiáiért (I. János 3:16). A bibliai kinyilatkoztatás nem más, mint az Isten szeretetének az emberrel való megismertetése. Felismerése annak, hogy az isteni szeretet önzetlen, az emberi szeretet önző. Tudomásulvétele annak, hogy az igazi szeretet mindig másokra irányul és mindig önfeláldozás. Az Ur Jézus Krisztus egész élete ennek az önfeláldozó isteni szeretetnek a visszatükröződése. Elhagyta az Istent, hogy visszavezessen az Istenhez—másokat! Éhezett és szomjuhozott, miközben megelégitett— másokat! Betegséget, kint szenvedett, ugyanakkor meggyógyított — másokat! Egész élete hősies harc volt, de békességet szerzett—-másoknak! Gyűlölet vette körül földi életutján, mialatt szeretetet adott — másoknak! Halálra adta önmagát, hogy életet szerezzen ■— másoknak! Megizlelte a kárhozat izét, hogy az üdvösség áldását ajándékozhassa—másoknak ! A krisztusi szeretet azonban nemcsak önfeláldozó szeretet, hanem egyben példamutató szeretet is! A példamutatás pedig követésre kötelez! Ha megismertük Istennek önfeláldozó szeretetet az Ur Jézus Krisztusban, akkor kötelesek vagyunk követni ezt a szeretetet! Megharcolni a magunk harcát és meghozni a magunk áldozatát. Sokféleképen és sokféle célért lehet harcolni ezen a földön. Lehet harcolni gyűlöletből és lehet szeretetböl! Lehet harcolni az igazságért és lehet a hazugságért! Krisztusért vagy földi javakért! Az egyház lerombolásáért vagy az egyház megtisztításáért! Egyéni érdekből vagy a közösségért érzett felelősségből! Lehet harcolni azért, hogy az isteni rendből pokoli zűrzavar legyen. Ugyanígy lehet harcolni azért, hogy a világi rendetlenségből ujjáteremtödjék az Istennek országa! Lehet harcolni azért, hogy az istenfélelem helyére az emberektől való félelmet helyezzük és lehet küzdeni azért, hogy az elrabolt Istent visszaadjuk az embereknek. A XX. század legnagyobb háborúja nem a második világháború volt, hanem az a véget nem érő háború, amelyet a világ folytat az Isten ellen. Az az elkeseredett harc, melyben a hitetlenség szelleme rabszolgájává akarja tenni az egész emberiséget. Az a kérlelhetetben küzdelem, melyben a gonoszság ereje egyre nagyobb lesz és a bűn hatalma végtelenné válik. Ebben a viaskodásban a keresztyén ember nem lehet semleges! Bele kell kapcsolódnunk a krisztusi küzdelembe és életprogramba: Másokért ! Szeretetböl ! Önfeláldozással! A magyar szabadságharcok hősei ilyen krisztusi hősök voltak. Akik Isten nevét Írták zászlóikra, mert tudták, hogy Istenben való hit nélkül nincsen szabadság, csak rabszolgaság! Akik tudták azt, hogy Krisztus példamutatása kötelez! Akik hajlandók voltak meghalni is másokért, hogy mások élvezhessék a vallásszabadságot, az emberi életet és a nemzeti jogokat. Szivükbe volt Írva a Szentirás igazsága: Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mint aki az életét adja a felebarátaiért!” Az emberi gyűlölet hatalma elhallgattathatja az imádságot az iskolákban, az otthonokban, vagy a templomokban, Az isteni szeretet önfeláldozása újra megszólaltathatja! A hitetlenség ereje kételkedővé teheti fiataljainkat és öregjeinket, hitünknek példamutatása visszavezetheti Istenhez a tékozló fiakat! Az egyház ellenségei lerombolhatják a templomokat, újjá Írathatják a Bibliát és bebörtönözhetik az igehirdetőket, a Szentlélek Isten mégis teremt majd gyülekezetei magának. Tizenegy esztendővel ezelőtt történelmi szabadságharc folyt Magyarországon. Az Úristen kövekből teremtett fiakat magának! A Lélek ereje megérintette fiataljainkat, akiket nem engedtek templomokba járni, akik nem készülhettek konfirmációra. Felfedezték a félelmetes igazságot, hogy aki elvette tőlük az Istent, az elvette tőlük a szabadságot is! Ráébredtek arra, hogy aki Krisztust kitépte az életükből, az kitépte az életüknek az értelmét is! Megtapasztalták azt, hogy a Lélek nélküli élet, csak haldoklás az anyagi javak múlandó világában. Rendkívüli utón, csodálatos módon, számunkra talán teljesen érthetetlen formában történt meg az isteni kinyilatkoztatás: az önfeláldozó isteni szeretet megértése. És ez a szeretet kötelességgé vált! A kötelesség pedig önfeláldozássá! Harcolni az Istenért, a szabadságért, a hazáért, a nemzetért, az emberiségért—másokért! Harcolni akkor is, ha ez a harc emberileg teljesen értelmetlennek látszik! Akkor is, ha mások nem értékelik a harcunkat! Akkor is, ha az életünkkel fizetünk! Áldott az a nemzedék, amely megismerte az Isten szeretetét, amely követi az Ur Jézus Krisztust, amely élettel és önfeláldozással tesz bizonyságot meggyőződéséről! * IMÁDSÁG SZABADSÁGÉRT Teremtő Isten! Tökéletességnek Atyja! A Te szavadra állt elő a világ és a Te akaratodból született meg az ember. Te mindent jónak és tökéletesnek teremtettél, mert Te magad vagy a jóság és a tökéletesség. Belénk oltottad az igazság keresésének és a szabadság óhajtásának vágyát és kijelentetted az Ur Jézus Krisztus által, hogy aki Téged megtalált, az megtalálta az igazságot és aki Téged megismert, az megismerte a szabadságot. Hatalmas Isten, Te látod a legtisztábban, hogy mivé lett a mi világunk. Te tudod, hogy mire képes a gonoszság ezen a földön. Te vagy az egyetlen, aki felmérheted a távolságot, mely a Te tökéletes világod és a mi tökéletlen világunk között van. Tudjuk, hogy mindez a hitetlenségnek a következménye! Úristen, mi a Te országod eljöveteléért imádkozunk! Siettesd a napot, melyen a jóság győzni fog a gonoszság felett! Készítsd a pillanatot, amikor ez a tökéletlen világ véget ér és belefolyik a Te tökéletességedbe! Ismertess meg bennünket a Te igéddel, hisz a Te igéd az igazság! Törd össze a rabszolgaságnak az erőit, hogy általad megszentelt szabadság léphessen az elnyomás helyére! Áldd meg mindazokat, akik Teérted és a Te országod eljöveteléért fáradoznak ezen a földön. Növeld a mi hitünket és szenteld meg a mi szolgálatunkat! Az Ur Jézus érdeméért, hallgass meg minket. Ámen. Dömötör Tibor
