Magyar Egyház, 1965 (44. évfolyam, 2-12. szám)
1965-08-01 / 8-9. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ I R É ÉLET . . . A H A L “Ekkor feleiének néki némelyek az Írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled. Ö pedig felelvén, monda nékik: e gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.” Máté 12: 38-39. Emlékszem, mikor gyerek voltam, anyám néha a kertből jövet hátratett kézzel elém állt és azt mondta'“Csukd, be szemed, nyisd ki szád!” Kitátott számba aztán vagy egy szép érett cseresznyét, vagy nagy piros epret, vagy valami más finomságot nyomott. Én azonban, bár legtöbbször azonnal tudtam, mit nyomott a számba, mielőtt megettem volna, kivettem és megnéztem. Most, hogy ez eszembe jut, elgondolkozom rajta. Isten az embert öt érzékkel áldotta meg: látás, hallás, Ízlés, szaglás és tapintás. Becsukott szemmel úgy is meg tudjuk mondani sok mindenről, hogy mi az, ha megfogjuk és kitapogatjuk, vagy figyelünk a hangra, ha megkopogtatjuk, megszagoljuk, vagy megkóstoljuk. A megnyugtató teljes bizonyosság azonban csak akkor van meg, ha a kérdéses dolgot meg is nézhetjük. így van sok ember a vallás dolgaival is. A hirdetett Ige, a jó prédikáció, vagy a jól megirt bibliai elmélkedés sok embert meggyőz, de nem mindenkit. Az emberek bizonyosságot akarnak nyerni a dolgok felöl és ezért azt mondják: jelt akarunk látni. Jézus nem nevezi őket hitetleneknek. Jel kell? Jól van, fogtok jelet kapni: a Jónás próféta jelét. Mi volt ez a jel? A hal jele. Jónás prófétát Ninivébe küldte az Ur, ő azonban az ellenkező irányba ment, azt gondolván, hogy el tud futni és el tud bújni az Ur elől. Hajóra szállt, azonban olyan vihar kerekedett a tengeren, hogy a hajó semmire se jutott. Jónás bevallja bűnét, megmodja, hogy miatta van a vihar, mire a hajósok beledobják a tengerbe. Az Ur pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. Az angol Biblia a “whale” szót használja, ami bálnát jelent. A bálna nem tartozik a halak családjába, mert tengeri emlős, azonban ne legyünk olyan túlságosan tudományosak ezen a ponton. Nem is tudjuk olyan biztosan, hogy cápa, vagy bálna, vagy valami másféle hatalmas tengeri lény nyelte be Jónást. A magyar Biblia igy mondja: egy nagy hal. Higyjük el. Jónás három nap volt a hal gyomrában, három nap után pedig a hal kivetette magából a szárazra. Jónás jele a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy amiképpen Jónás három napig volt a hal gyomrában, úgy Jézus is három napig lesz a föld gyomrában, azaz keresztre feszítése után a sírban. A szavaknak azonban nemcsak szoros értelme, hanem tágabb értelme is van. Ezt vizsgáljuk most meg. Az élet, a mozgás első jele a földön a hal. A teremtés történetében az élet azzal kezdődik, hogy pezsdülnek a vizek élő állatok nyüzsgésétől (/. Móz. 1:20). A madarak és a kisebb és nagyobb szárazföldi állatok, barmok és csúszómászók a halak után következnek. Akkor is a halakat említi először a Teremtő, mikor arra biztatja és hatalmazza fel az embert, hogy hajtsa birodalma alá a földet és uralkodjék először is a tenger halain. Milyen kicsi jel, milyen könnyű észre nem venni! Pedig a teremtés ködös hajnalán már ott imbolyog a láthatáron és mutat előre az idők teljességében bekövetkezendők felé. Most pedig vessünk egy pillantást Jézusnak a nevére. Csak mi magyarok hívjuk Őt igy: Jézus. Az amerikai igy hívja (úgy Írom, ahogy mondják): Dzsizasz. Egyenesen szörnyű néha a fülemnek! A régi bibliai nyelveken azonban Jósua, vagy Jésua a neve. Ez a név nem volt ritkaság. így hívták többek között Mózes utódját is, akinek az a feladat jutott, hogy a választott népet bevezesse az ígéret földjére, így nevezi öt a Szentirás: Józsué, a Nun fia. Nem véletlen, hogy a héber “nun” szó azt jelenti: hal. Ha igy mondom: Józsué, a hal fia, kicsit világosabbá, egyenesebbé válik a vonal a teremtéstől a megváltásig. A- hogy a “hal fia” vezette be népét az ígéret földjére, úgy vezeti be Jónás jelét, azaz a hal jelét adó Jézus a maga népét az üdvösségbe. A keresztyének csak rövid ideig élvezték békességüket a Szentlélek kitöltetése ée az egyház meglakulása után. Hamarosan megkezdődtek a keresztyénüldözések. A hitet nyilvánosan megtagadni gyalázat volna, rejtegetni azonban bölcsességnek mutatkozott. Ha két ember összetalálkozott, a beszélgetés nem igy kezdődött: “Én keresztyén vagyok, hát te?” Hanem úgy, hogy a keresztyén lassan egy halat rajzolt a homokba a botjával, vagy az ujjával. Ha a másik is keresztyén volt, megértette a jelet. Ha pogány volt, észre se vette. A hal jele lassan az üldözött keresztyének néma hitvallásának jelképe lett. Hogyan? A hal görögül “ichthys”. Ha ennek a szónak a betűit külön választjuk, minden betű egy szónak a kezdőbetűje lesz. Ezek a szavak pedig a következők: lesus Christos Theou Yios Soter. Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, Megváltó. Egy tömör kis keresztyén hitvallás, melyben benne volt minden, amit tudni kellett és hinni kellett. A Bibliában, különösen az Ujszövetségban több történet van a halról. Jézus tanítványai között halászok is voltak és sokan voltak, akiknek halászat volt a kenyere. A halnál egyszerűbb, a köz számára jobban érthető jelképept alig választhatott volna Jézus. Az Isten nagy üzenetei nem a bölcsek agyát is halálra fárasztó, szinte az érthetetlenségig nehéz formulákba rejtve adatnak számunkra, hanem olyan egyszerű formában, mint pl. Jónás jele, a hal. Nyár van, az emberek vakációznak, a szabadság hetei és a weekend napjai ezrével ontják az embereket a városokból ki a szabadba. Sok ember gondolatai közé lopja be magát a csábitó lehetőség: “fishing trip”. Micsoda nagyszerű dolog is beülni egy ladikba, belegázolni a vizbé, vagy csak maradni a parton és horgászni, halászni! Azt szoktuk mondani, hogy az egyházban a “szezon” ősszel kezdődik, a nyáron áll minden, gyűlések, összejövetelek szünetelnek, a templomlátogatás csökken. Isten azonban nyáron is beszél, üzenete nyáron is van. Ha halászni indulsz, ha halat fogsz, kicsit, vagy nagyot, ha halat veszel ebédre, jusson eszedbe a Jónás jele. Jusson eszedbe a Jónás jelét adó Jézus, Aki meghalt érted, hogy a te halálod egyszer majd az életbe nyisson számodra kaput. Ámen! Papp Ákos Áldozatkészségünkön keresztül nem ember, hanem Isten mér le bennünket.
