Magyar Egyház, 1963 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1963-12-01 / 11-12. szám
MAGYAR EGYHÁZ 9 A PHILADELPHIAI NAGYGYŰLÉS Krisztus Amerikai Egyházainak Országos Tanácsa (.National Council of Churhes of Christ in the United States of America) december első hetében Philadelphiában tartotta hároméves nagygyűlését. A 31 tagegyház kerek 700 szavazati joggal biró kiküldöttei között ott volt Amerikai Magyar Református Egyházunk négytagú delegációja is. Kiküldötteink, Dr. Béky Zoltán püspök, Csordás Gábor esperes, Dr. Harsányi András, a Magyar Egyház szerkesztője és Szőke István, a Missziói Bizottság elnöke tevékenyen résztvettek a gyülésekn és a fontos határozatokat előkészítő bizottsági üléseken. Az ünnepélyes bevonulás. A második zászlón “Hungarian Reformed Church” olvasható. A nagygyűlés, amely Reuben H. Müllert, az Evangelical United Brethren püspök-elnökét választotta meg a következő három évre elnökéül, jelentős határozatokat hozott a faji megkülönböztetés eltörlése, az emberi jogok, a világiak fokozott szerepe és a helyi, gyülekezeti ökumenicitás tárgyaiban; nyomatékosan követelte a vallás- és lelkiismereti szabadság tiszteletbentartását különösen azokban az országokban, amelyek ateista kormányvezetés alatt vannak. A nagygyűlés résztvevői külön gyászistentiszteleten adóztak a tragikusan elhunyt Kennedy elnök emlékének. (A nagygyűlésről részletes beszámoló olvasható az angolnyelvü részben.) H.A. A nagygyűlés delegátusai. A középső oszlop 3-ik sorában foglalt helyet közegyházunk delegációja. SEBESTYÉN ENDRE Első foes peresünk emlékére Gyülekezeteinkben advent első vasárnapján az istentisztelet keretében megemlékeztünk arról, hogy hosszú szenvedés után Ura és Teremtője hazaszólitotta Sebestyén Endrét, közegyházunk, a Független Amerikai Magyar Református Egyház alapitóját, első főesperesét, az amerikai magyar református egyházi élet önálló szabad egyházi keretek közötti kibontakozását hirdető mozgalom prófétáját. A kolozsvári teológián készült fel lelkipászori szolgálatára. Ott, ahol már a teológián is diadalmaskodott a magyar református ébredés. Ott készült lelkipásztori hivatására, ahol egyre jobban és egyre többen rádöbbentek arra, hogy a történeti Erdélyben a magyarság csak úgy maradhat meg, ha egységesen felsorakozik és az egész nép teljes szívvel és lélekkel állhatatosan építi egyházát és nemzeti kulturáj át. Rövid erdélyi lelkészi szolgálat után jött ki utazólelkésznek az Egyetemes Konvent hatósága alá tartozó amerikai nyugati magyar egyházmegyébe. Az első világháború megpróbáltatásokkal teljes esztendei alatt az amerikai magyar reformátusság távoli végvárain végezte a szórványmisszió nehéz szolgálatát. Azok közé a lelkészek közé tartozott, — ami abban az időben nem volt olyan természetesen magától értetődő —, akik megtanultak jól angolul és amennyire idejük engedte, élénk figyelemmel kisérték az amerikai protestántizmus egyházi életét. Erdélyi magyar szive, a magyar református lelki örökségek egyre fokozottabb hitvallásos értékelése és az akkori amerikai protestáns egyházi élet terén való tájékozottsága Sebestyén Endrét kiválóan alkalmassá tették, hogy a független egyházi mozgalom prófétája legyen az első világháborút követő zavaros időkben, amikor az amerikai magyar református gyülekezetek sorsában dönteni kellett. Azokban a nehéz időkben sokszor egyedül maradt. De bátorsággal vállalta a próféták kockázatos sorsát. A hamis nézetek és zavaros egyházpolitikai sakkhuzások korában Sebestyén Endre volt az egyetlen, aki világosan látta és meg is fogalmazta azt, hogy az amerikai magyar református gyülekezetek jövőjét nem az kell megszabja, ami előnyös az amerikai missziói hatóságnak, vagy a Magyarországi Egyetemes Konvent akkori vezetőinek, hanem, hogy mi az a legbecsületesebb és követhető ut, amely az amerikai magyar reformátusok valóságos és egészséges lelki építésének javát szolgálja. Egyedül maradt Sebestyén Endre, amikor az amerikai missziói hatóságoknak prófétai bátorsággal megmondotta negyven évvel ezelőtt azt az igazságot, amelyet arról a korról ma már minden egyháztörténeti könyv elismer, hogy t.i. a század elején uralkodó belmissziói nézeteket nagyban befolyásolta egy keresztyénnek semmiképpen nem mondható angolszász faji fensőbbségi érzés, melynek folyamányaként minden más hátterű bevándorlót s annak egyházát alacsonyabbrendünek és missziói alanynak tartottak. Angol nyelvben kevésbbé jártas volt lelkészbarátok mindent megtettek abban az időben, hogy azzal némitsák el az amerikai közvélemény előtt Sebestyén Endrét, hogy ráfogták, hogy “Amerika-ellenes” tevékenységet végez. Egyedül maradt Sebestyén Endre, amikor a magyarországi Egyetemes Konvent felé is ktAényen hirdette
