Magyar Egyház, 1963 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1963-12-01 / 11-12. szám
10 MAGYAR EGYHÁZ hitvallásos igazságát: “Ne áldozzátok fel az amerikai magyar gyülekezetek önállóságát és szabadságát olyan könnyen.” A magyar reformátusság ügyét hosszú távon jobban segítheti egy teljesen önálló és szabad amerikai magyar egyháztest, mint amennyit azok a dollárok érnek, amiket Tiffinért a magyarországi egyház kapott. Az amerikai missziói hatóságok felé hajlongó volt lelkészbarátai Magyarországra azt üzenték róla: “Rossz magyar, mert nem engedelmeskedk a magyarországi egyház hivatalos utasításának.” Az “Amerika-ellenes” vádra felelete az amerikai protestántizmus önkéntes egyháztagsági elvének a megvallása és ennek az elvnek, gyülekezeti, majd egyházmegyei, illetve egyházkerületi síkon, egy önálló, önfenntartó egyházban való megvalósítása volt. A rosszul képviselt magyar érdekekre pedig azzal felelt Sebestyén Endre, hogy a Független Egyház megalapításával nemcsak példát mutatott “a szabad egyház szabad államban” elv megvalósítására, hanem annak a lehetőségét is megalkotta, hogy a hitvallásos magyar kálvinizmusnak legyen szava Északamerikában is. Sebestyén Endre mellett ott álltak az áldozatos szivü világiak, akiket templomaikból kizárt a missziói hatóság és magyar kiszolgálóik “evangelizációs módszere.” Úgy indította el útjára a Magyar Egyházit, amely 1922 óta tántorithatatlanul hirdette az önálló és szabad egyházi élet igazán amerikai és egyben igazán magyar református gondolatát. Nem is volt csoda, hogy 1924 december 9-én, amikor a Független Egyház hivatalosan is megalakult, őt választották meg az egyházmegye esperesének, majd öt év múlva, a Független Egyházkerület megalapításakor ő lett egyházunk első főesperese. Ezt a tisztséget tiz esztendeig viselte. Duquesnei lelkipásztorsága mellett, mint közegyházunk prófétai látású vezetője, több ember munkáját végezve alkotott, irt, szerkesztett, szervezett. A második világháború küszöbén lemondott duquesnei lelkészi állásáról, közegyházi tisztségéről, hogy hazatérjen pihenni Magyarországra. A második világháború évei alatt Debrecenben az angol nyelv lektora volt. A háború után azonban visszatért Amerikába, egyideig Leechburgön lelkészkedett, majd szélütés érte és másfél évtizedig teljes lelki frisseséggel, de megnémulva és megbénulva iszonyatos keresztet kellett hordoznia. Most már hazatért Urához, valóban megpihenni, ahol többé nincs egyedül, mint földi életében, ahol prófétai szolgálata során hitvány és méltatlan barátokból lett ellenségei miatt egyedül maradt. Maradandó üzenete a magyar reformátusság amerikai ága felé ma is időszerű és prófétikus erővel bir: “Törekedjünk, de világosságban törekedjünk, mert az éjszaka már elmúlt s a nappal elközeledett. Törekedjünk, de becsületesen törekedjünk, mert jaj lesz azoknak, akik hamis utakon járnak s az igazságot elforgatják. Törekedjünk, de azon az utón törekedjünk, amelyik az egyedül becsületes, egyedül krisztusi, egyedül elgondolható: a magyar református vallásban való, valóságos egyházi egyesülés utján. Aki nem akar ámítani; aki előtt szentek az isteni dolgok, s az azokkal való kufárkodást utálja; aki féli Istent, szereti Megváltóját s törődik azokkal, akik vele egy nyelvet beszélnek és vele egy fajhoz tartoznak; értse meg már egyszer, hogy a magyar reformátusok között egységről folytonosan kell beszélni, de csak arról az egységről, amelyik egy nagy, egy minden magyar reformátust magábanfoglaló, önálló, önfenntartó Amerikai Magyar Református Egyházban valósulhat meg. Az egységről csak ez az igaz beszéd. A többi, a másfajta beszéd, porhintés és csalás.” (1928. augusztus.) DR. BÉKY ZOLTÁN -----------o----------EGYHÁZTAGSÁG CSÖKKENŐBEN (RNS.)—Nemrégen jelent meg az Amerikai Egyházak 1963-ik évi Évkönyve, melynek adatai szerint majdnem száz év óta először csökkenő tendenciát mutat az egyháztagok gyarapodása a lakosság szaporodásához képest. Annak ellenére, hogy a csökkenés csak egészen jelentéktelen százalék, mégis sokak figyelmét kell felhívja a mai időkben. Az évkönyv adatai szerint 1961-ben összesen 116,109,929 személy tartozott valamilyen egyházhoz; vagyis a lakosság 63.4 %-a. Az előző évben (1960) ez a százalék 63.6 % volt. A protestáns és római katholikus egyházak is gyarapodásról adtak számot; az összes egyházi növekedés 1,660,712 volt. Csupán 258 vallásos alakulat szolgáltatott adatokat, s ezek között 228 volt a protestáns, mely szerint 64,434,966 protestáns él Amerikában. Ez az Egyesült Államok lakosságának csak 35.2 %-a. Római katholikusok száma 42,876,665, ami az egész lakosság 23.4 %-a. Ezekkel a számokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy sokan nem szolgáltattak adatokat a kérdőívekre, másrészt pedig a római katholikus egyházban a kisgyermekeket is beszámítják a tagok sorába, mig a protestánsoknál csak a felnőtt, megkonfirmált vagy teljesjogu tagokat tartják számon a tagok névsorán. DR. BÉKY ZOLTÁN PÜSPÖK megjelent müveiből, doktori disszertációjából még kapható: 1. "Kálvin és Barth", összehasonlitó teológiai tanulmány; 2. "Kálvin és a mai magyarországi theológiai gondolkozás"; 3. "Bethlen Gábor vallásos személyisége"; 4. Püspöki székfoglaló beszéd. A könyvek angol és magyarnyelvű kiadásban, vászon és papír kötésben kaphatók $1.00-ért. Megrendelhetők: 180 Home Avenue, Trenton, New Jersey.
