Magyar Egyház, 1963 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1963-12-01 / 11-12. szám
MAGYAR EGYHÁZ Dr. Béky Zoltán püspök: Született nektek Megtartó... “Született nektek Megtartó . . hirdeti az anyaszentegyházon keresztül a karácsonyi evangélium. Életünknek és történelmünknek kevés olyan válságos pillanata volt, mint a mai karácsony. Befogadó amerikai hazánk egész népe lelkiismeretét megdöbbentette az az aljas merénylet, mely kioltotta fiatal elnökünk életét. Odajutottunk, hogy a szabad sajtó és szabad szólás klasszikus hazájában a féktelen gyűlölet és minden nemes és erkölcsi norma tagadása ilyen brutális gyilkosságban jusson kifejezésre. “Nektek . . .” Ez a szócska teszi az evangéliumot mindég időszerűvé és minden nemzedéken belül újjá. Nemcsak a bethlehemi mezőkön tevékenykedő hajdani pásztoroknak, a csodálatos csillag fényét követő ismeretlen napkeleti bölcseknek, hanem nekünk is. A Megváltó megszületett. Ez a történeti tény azonban nem különíthető el ettől a szócskától, “néktek.” Krisztus Urunk eljövetele és az evangéliumban megirt s az anyaszentegyház által meghirdetett történések: születése, élete, szenvedése, halála, feltámadása és mennybemenetele mind elválaszthatatlanul összefüggnek a mi életünkkel. Maga a tény is érettünk történt: azért jött az Idvezitő, hogy megtartónk legyen. Született néktek Megtartó. De az örömüzenet is nékünk szól. Kétszer is érinti a mi életünket ez az ige. Krisztus megszületésével beteljesedett a próféták várakozása. Elmúlott az ó és eljött az uj. Ezen nem változtat semmit az, hogy minderről csak néhány pásztor illetve a napkeleti bölcsek tudtak akkor, amikor bekövetkezett. Nem tudta a császári udvar Rómában és nem is sejtette a jeruzsálemi papi rend hogy a Megtartó már megszületett. De az Ige eljött és már lakozott mi közöttünk. Az isteni Ige igazsága nem függ az emberek hatalmától, gazdagságától és ezt példázza Krisztus megszületésének története is. De a bethlehemi történet mégis megváltoztatta mindazoknak életét, akik arról, amikor történt, semmit sem tudtak. Krisztus eljövetele lehetővé tette, hogy a minden erkölcsi érzést levetkőző római birodalom és gyökeréig romlott társadalma a megújhodás és megtarttatás reménységét majdan megtalálhassa. Éppen igy és még hatványozott mértékben karácsony történése adta meg az ószövetség népének egész eddigi élete és szolgálata értelmét. Az uj szövetség megkezdődött. A világ megtartója megszületett. Ez alapjaiban érinti az egész emberiség életét. A bizonytalanság és a várakozás ideje elmúlt. Az evangélium tényét, történését azonban követi annak meghirdetése. A nékünk megszületett Megtartó eljövetelét az evangélium üzenetében most már közvetlenül nekünk szólóan hallhatjuk: született néktek Megtartó. Most már az örök és visszavonhatatlanul megtörtént üdvtény személyes ügyünk lesz. A karácsonyi evangélium mindenkinek szól: néktek. Főpapoknak és Heródesnek, pásztoroknak és Máriának, pogányoknak és Messiást váró zsidóknak. De mennyire eltérő a karácsonyi evangéliumra adott emberi válasz és az azt követő magatartás! A napkeleti bölcsek leborulnak a drága Gyermek előtt és kitárják szivüket, ajándékaik azt jelképezik, hogy ők elfogadták egész életükre és halálukra szólóan az Élet Fejedelmét. Ugyanazt az üdvtényt éppen a napkeleti bölcsek kérdezősködése hozta Heródes tudomására. Mi volt Heródes válasza? A bethlehemi gyermek-gyilkosság. A tagadás és a gyűlölet féktelen lázadása az Isten küldötte ellen. A gyilkos terv és annak végrehajtása azonban mitsem tudott változtatni a Megtartó megszületésének igazságán. Ha sok emberi szenvedést okozott is, eredménye nem volt, mert az Isten Igéjét elpusztítani gyarló embernek nem lehet. Bármennyire véres és szomorú történet, mégis evangéliummá lesz az egyház igehirdetésében: a Megtartó megszületett és rajta nem diadalmaskodnak a gyűlölet fegyverei, hiszen a szeretet mindent meggyőz . . . De a harmadik magatartás képviselői is ott vannak a karácsonyi evangéliumban, a napkeleti bölcsek és Heródes mellett. A jeruzsálemi írástudók, akik pontos felvilágosítással szolgálnak arra a kérdésre, hogy hol kell megszületnie a Messiásnak? Nem okoz gondot a kérdés: Bethlehemben, felelik. Egyformán hallja azt a választ Heródes és hallják a napkeleti bölcsek. Az Írástudók nem mennek el tisztességet tenni a bölcsekkel együtt, vagy utánuk. Igaz, nem is akadályozzák meg, hogy azok elmenjenek. De az ellen sem tesznek semmit, hogy éppen az ő felvilágosításuk alapján Heródes parancsot küldjön a gyermekmészárlásra. Talán még Heródesnél is aljasabb az, amit az írástudók müveitek. Tudomásul vették, hogy megszületett a Megtartó, de azt is tudomásulvették, hogy bizonyára el is pusztult a többi kicsiny gyermekkel együtt. A heródesi durva kegyetlenségtől megborzadunk. A következetes hitetlenség és istentelenség útja elfogadhatatlan a legtöbb ember számára. Attól visszariad az ember. De annál többen vannak azok, akik tudomásulvéve a karácsonyi evangéliumot, semmit sem tesznek Isten országa előbbremozditásáért, de még azokkal sem szállnak félreérhetetlen nyíltsággal szembe, akik csúfot űznek mindennel, ami szent és Istennek tetsző. Ez az a teljességgel lehetetlen ut, melyen a legtöbben járnak. Ez a kompromisszumos megoldások keresése: az állásfoglalástól való tartózkodás közömbössége. Letagadhatatlanul ismerős a karácsonyi üzenet: Született néktek Megtartó ... Mi a te válaszod és azt követő magatartásod, amerikai magyarság?
